Nálunk ezt a könyves dolgot L. magának alakította ki. Egyszerűen bent volt a kocsiban a könyv, aztán meg nem hoztuk be. Egy idő után már mondta is, hogy annak ott a helye. Bár ő amúgy is nagyon szeret kocsikázni. Ül csendben, és néz kifelé. Már kiskora óta így megyünk. nekem az volta furcsa, mikor a lányom születéstől kezdve utált autózni, meg a kicsi is tiltakozik sokszor, ha hosszabb útra megyünk.
De azt hiszem Kisstim nálatok inkább a tevékenységváltással van a gond, ha jól értem, nem az autózással. Vagyis hogy el kell indulni, vagy haza kell jönni. 3Mackóék ötlete nem válna be erre is? Nekem az úgy megtetszett.

Szóval, ha csörög a telefon, indulunk haza. Már bevetettük L-nál is, hogy kijöjjön egy ingyenes ugrálóvárból. És ki is jött.