Nem akarok itt panasznapot csinálni, igyekszem röviden, nem indulatusan leírni, mi történt velünk

Tegnap bementem a munkahelyemre kivételesen (és nem itthonról dolgoztam), erre 1 óra múlva csörög a telefon, hát megint az ovi, a kicsi (NT) fiam már megint rosszul van, menjek be. Ez volt a 4. ilyen az elmúlt 1.5 hónapban. (amiből 3 hetet itthon volt) Úgyhogy elvittem EEG-re, de az 1-es gyerekklinikán konkrétan nem jutottunk be, azt hittem, bokán lövöm magam, se kaja, se innivaló, se játék nem volt nálunk, sürgősségivel mentünk, dél volt... akkor ment be az, aki 9-re érkezett reggel... felhívtam onnan a váróból a Budai kórházat, ott is van EEG. És ez mázli, fogadtak minket... átautóztunk oda (én ekkor már nemtom, hány órát autóztam összesen aznap), szerencsére senki nem volt, így megcsinálták az EEG-t. De doki nem volt, csak asszisztens, itt 1 hetet kell várni a leletre. Kértem időpontot az itteni főorvoshoz (kissé jobb helynek tűnt, mint az 1-es gyerekklinika) május 15-re kaptam. Az asszisztens szerint negatív lett ez az EEG is, de elmagyarázta, hogy az általam elmondott rosszullétek abszolút beleférnek az epilepsziába és ritkán van ilyen "absence" rohamok után pozitív EEG, nehéz diagnosztizálni, de még van több fajta EEG is, amit ilyenkor elvégeznek, úgyhgy tuti elküld majd minket a doki ezekre.
Szóval, most sem tudok semmit. Csak azt, hogy valószínű az epilepszia, amit én még mindig nem tudok elképzelni... Eddig egész jól viseltem lelkileg ezt az egészet, de tegnap taccs voltam. Nagyon megijedtem valamiért és amikor az ovihoz érkeztem, láttam, hogy az ovi előtt áll egy mentő nagyságú piros furgon, a tetejét láttam csak és azt hittem, már mentőt hívtak a fiamhoz, asszem egy kisebb infarktuson estem át.
Megint táppénzen voltam tegnap, délután 3-ra értünk haza.
Az óvónővel most kizártuk a pszichés hátteret, mert megint annyi volt (mint az elsőnél), hogy leült a fiam és elfehéredett és izzadt, mint egy ló és kék lett a szája és mikor megkérdezték, hogy miért ül (már nem azt kérdezik, hogy van-e baja), akkor ugyanolyan elfúló hangon, mint eddig, közölte, hogy nagyon fáradt, nem tud felállni. Az EEG-s nő azt magyarázta, hogy egy agyi rohamtevékenység annyira ki tudja fárasztani a gyereket, hogy így elfáradhat és meg ijednek ettől. Az elmúlt 1 hétben itthon is rajtakaptam ilyenen, csak itthon ennyire nem ijed meg, de volt, hogy ült és látom,hogy néz előre és nem szólal meg (folyton beszél) és kérdezem, hgy mi van? Erre ugyanez, nem tudja, nagyon fáradt és tényleg ijesztő volt a gyerek. Ez nem az, amire gyanakodtam eleinte, hogy csak eljátssza, hogy bemenjek érte. Ráadásul azóta pár naponként kettesben megyünk valahova, most pl libegőztünk, az egész hétvége az övé volt, már nem is ölelget úgy, nem látszik rajta, hogy hűde annyira szeretne csak velem lenni, tök kiegyensúlyozottnak látszik (bár csibész).