Köszönöm szépen mindenkinek a kedves szavakat a csoprotképemre

büszke is vagyok rájuk. De azt hiszem itt mindannyian azok lehetünk a gyerekeinkre. Mindegyik apróság saját magához képest óriási "munkát végez" nap mint nap, s ezt leginkább mi tudjuk értékelni, aki látják, hogy nekik bizonyos dolgok megtanulása mennyivel több energiába kerül, mint egy NT kisgyermeknek. Ráadásul mindegyikünk kicsikéje csudaszép (főleg a kislányok, részrehajó vagyok és olvadozom tőlük

)
Edina: Tényleg helyes,okos kisfiad van és igazán barátságosnak néz ki, s hihetetlen nagy utat tettetek meg idáig - abból megítélve amiket írtál. Garatul.

Remélem egyszer az én kismanóm is így megszelídül.
Glor, agiviki: Én még így is vágyódom egy kisetósra, de már az egészségem és a család teherbíróképessége, no meg a korom sem nagyon teszi lehetővé, hogy legyen még egy, de ha a gólya - mint a mesében - az ajtó elé letetenne egy ajándék kisbabát nem utasítanám vissza (főleg, ha kislány lenne)

. Azért ne adjátok fel. Nekem is a középső fiam auti és a kicsi egyenlőre egyáltalán nem úgy néz ki, hogy az lesz a nagy meg aztán biztosan nem az.
Szülési kor, nagyon érdeke dolog. Az unokatesóm 35 évesen szülte most meg az első babáját, s mikor kérdezte, hogy lesz-e nálunk negyedik, s mondtam, hogy hátha 2,5-3 évet tartanánk a két kicsi között, akkor bizony 39 éves lennék már mire megszülhetném, azt mondta, de hát az még nem sok. Kitolódott ez is.