Téma: Autizmus mindennapok

Köszönöm a bíztató szavakat és a tanácsokat.
Lehet hülyeséget kérdezek, de azt lehet sejteni valamiből, hogy beszélni fog-e valaha a gyermek? Vannak jelei?
1 évesen volt 1-2 szava. Gyere, pápá, vau.
Most 20 hónapos és csak halandzsa van. Te, bababa, mamama, gye stb. Viszont ma beszélgetett az anyjával a fürdőkádból. Végig a szemébe nézett és felváltva ment a bababa
Viszont, ha akar valamit odavisz, feljön az ölünkbe és kezét nyújtja a dolog felé, közben hmm-ög.

skodaje, ha halandzsázik az már nem rossz. Azt meg kéne nézni hogy egy ugyanazon szóra mindig ugyan azt a szótöredéket mondja e vagy a halandzsa teljesen céltalan.
Az én fiam nagyon keveset gőgicsélt és kb másfél éves korától bő egy évig gyakorlatilag csak zárt szájjal morgott. Nem használt semmilyen hangot a mmmmmmm-n kívűl.
Kb 2,5 évesen megnézte egy gyógypedagógus aki autizmus spec. fejlesztőhelyen dolgozott és azt mondta hogy nyugodjak meg ez gyerek beszélni fog, mert van kommunikációs szándéka (sok autistát látott már, mindenféle korút)persze akkor nem nyugtatott ez meg. De ezt követően kezdtünk el pecs-kártyázni és nálunk az jelentős szerepet játszott a beszéd beindításában.
Valószínű adott hogy kb mikor érik meg az idegrendszere arra hogy beszéljen, de nektek meg kell azt támogatni amennyire csak lehet:
torna, beszédbeindító logopédia (szókincsbővítés kb 2 éves kortól) pecs.
Ne csak szakemberektől várd a segítséget. A gyerek nem azért kezd el beszélni, mert heti 1-2 alkalommal elcipeled egy szakemberhez, Az legfeljebb neked ad egy irányt hogy merre indulj, miket csinálj, a gyerek a Te kedvedért fog elkezdeni beszélni:) ha már képes rá.

Zsizsi erről este írok bővebben, röviden nem tudod kikerülni az sni-t. Én is ezt csináltam mint te, oviban titkoltam, volt pár necces helyzet, suliban megmondtam, hogy aspergeres - de előtte megnéztem és integrál a suli autikat- és az első válasza az volt az igazgatónak hogy akkor veszi fel ha sni lesz. Kell nekik az ezzel járó emelt kvóta. ez volt a felvételének a feltétele. Tehát vagy teljesen titkolod vagy sni lesz.

Tomger
Egyenlőre úgy tűnik, hogy a halandzsa mérgelődéskor, és játék közben van. Amikor valamit akar tőlünk, akkor húz oda és morog.
Viszont milor van kedve és Mi mondjuk hogy bababa akkor Ő is mondja.

Zsizsi: iskola, sni: nem értek egyet Makillával ebben (Makilla, ugye nincs harag? ), mert az én fiam nem sni-s és a felvételkor az igazgatónőnek elmondtam az ASt, sőt, a többi másik 6 iskolában is elmondtam az ASt és mellette nem sni-s, azt ki is hangsúlyoztam. Sőt, mi több, a legtöbb iskolában előre kikötötték, hogy sni-st fel sem vesznek, akkor ne is menjek eleve. Ugyanakkor ez egy nagyon kényes téma, hogy mit mikor kinek kell erről elmondani. Ha jól értem, kicsi még a fiad, ezért nem lehet most tudni, milyen lesz az iskolát megelőző évben, amikor majd menni kell nyílt napra meg igazgatóhoz beszélni. Minket a másik 6 iskola azért küldött el, mert rettegnek az autizmus szótól. Az egyik helyen egy gyógyped felmérte a fiamat, 1 órán keresztül próbálta mindennel kimozdítani, kiszűrni a magatartás zavarokat, majd úgy jött vissza, hogy nagyon tetszett neki a fiam, felvenné. 1 óra múlva kaptam a telefont, hogy csak most látta a gyerek dossziéját, amit én adtam le és látta a diagnózisunkat, úgyhogy nem vesz fel, mert neki nem kell auti gyerek.
Szóval, ez a kérdés nem fekete vagy fehér, hanem függ a gyerek érintettségétől, kompenzálási képességeitől, a 6-7 éves státuszától, a tanulási képességitől, a dühkitörésektől és még ezeknél is jobban függ az intézmény hozzáállásától. De tökéletesen járható út az is, hogy nem sni-s a gyerek, de a tanítónőnek, igazgatónak elmondjuk az ASt. Rengeteg ilyen ASes gyerek van az iskolákban. Ehhez az kell, hogy 7 éves korára olyan szinten legyen, amivel ezt meg is lehet valósítani, mert sok autinál ez nem megy, mert kell nekik a plusz segítség a suliban. De soknak megy, úgyhogy még ne foglalkozz ezzel, majd iskola előtti évben vedd elő ezt a témát. Én addig nem erőltetném az sni státuszt, ha nem muszáj!

Diagnózis, sni státusz:
Én leírnám azt, ami a legfontosabb (szerintem) ebben a kérdésben: a diagnózis egy személyes, diszkrét információ, amit senki sem köteles senkivel sem megosztani.
Elsősorban a gyerkőc érintettségétől függ, hogy ha szeretnénk, akkor sikerül-e ezt titokban tartani. Ha olyan mértékű az érintettség, akkor a dolog elkerülhetetlen lesz, ki fog derülni, el kell mondani a suliban, oviban, hogy miért olyan a fiunk, lányunk, amilyen. Ha enyhe az érintettség, és mondjuk a család nincs rászorulva az elvileg ingyen járó, de tényleg a vicc kategóriába tartozó fejlesztésekre, akkor én biztos nem osztanám meg az infót a nagyvilággal. Lehet a gyerek enyhe auti, hordhatják a szülők magánúton fejlesztésekre és ha nincs vele különösebb gond a közösségben, akkor el lehet kerülni a dg. nyilvánosságra hozását és az sni kódot is.
Maga a dg. nem hozza törvényszerűen magával a sajátos nevelési igény státuszát. Sokan vannak úgy, mint Kimniék. Ha viszont van gond a közösségben, vagy erősen érintett a gyerek, akkor az őt befogadó intézmény, esetleg a nevtan elküldhet a bizottsághoz, ahol sni státuszt kaphat a gyerek. A szülő bele egyezése nélkül nem küldhet a suli, ovi bizottság elé! Mielőtt kérik a gyerek vizsgálatát kötelező konzultálniuk a szülőkkel. Erre figyeljetek, mert pl. nekem sem szólt az ovi, hogy kérték a bizottsági vizsgálatot, egyszerűen csak jött a "behívó" pár héttel ezután, hogy az oviban bemutattuk a dg-t. Aki autizmus dg-sal megy oda, az helyből megkapja.

Az sni-nek a közoktatásban van szerepe, ebben a határozatban írják le, hogy milyen fejlesztéseket, körülményeket kell biztosítani a gyermekeinknek. Ezeket a körülményeket jellemzően csak az intézmények töredéke tudja biztosítani, többek között ezért is baromi nehéz feladat az iskolakeresés. Itt, a tanulásképesség vizsgáló bizottságnál döntik el, hogy mikor mehet a gyerek suliba és azt is, hogy hová. Csak olyan iskolát jelölhet ki, aminek az alapító okiratában benne van az AS-es gyerekek fogadása. Kevés ilyen van, ha akad, akkor telítve vannak a helyek, ezért tanul sok auti alapítványi iskolában.

Zsizsi: Még az enyhén érintett autiknak is nagy kihívás lehet egy hagyományos, közel 30 fős osztálylétszám. Persze van, aki nagyon szépen teljesít, de ez ritka. Én is 30 km-re hordom a fiam egy kis létszámú alapítványi suliba. Egy percig nem gondolkodnék, hogy 10 km-re kis osztálylétszámú, vagy helyben egy hagyományos iskola. Már ha felveszi a másik falu, város iskolája...
A barátkozásból én nem csinálnék gondot: egész nap a suliban van a többiekkel, talált is magának hasonszőrű kis srácokat a fiam, akiket barátainak nevez, persze ez messze nem az a barátság, amit az nt húga ápol a barátnőivel. Délutánra pont telítődik az ingerekkel a suliban, már nem vágyik nyüzsgésre. Persze lehet, hogy ez nem lesz mindig így. Én aktívan segítek neki a lakhelyünkön is barátkozni, a szomszéd kislány rendszeresen jár a lányomhoz, ilyenkor a fiam is bandázik velük. Sokat vagyunk az hasonló korú unokatesókkal, de hétvégenként is összejárnak a gyerekeim a sulis osztálytársakkal. Nem biztos, hogy könnyű ezt elfogadni, de az autiknak egészen más jellegűek szociális kapcsolataik. Hiányosságaik vannak ezek a területen, ezért, bár igényük természetesen van a társas kapcsolatkora, azt segíteni kell és sosem lesz olyan, mint egy nt. gyereké. Sokszor mondják róluk, hogy maguknak valók, magányosak. Valószínűleg a mi kertjeinkben sosem lesz focimeccs, nagy házibuli, de egy-egy barátra nekik is szükségük van és nem biztos, hogy a saját falunkban találja meg a "lelki társát".

Skodajoe: Tomger már írta, hogy a beszédnél biztató jel, ha nem teljesen "néma", gügyög, esetleg ismétel, adekvátan használ szavakat. Nem lehetetlen a feladat, az én fiam is hasonlóan beszélt, mint amit a tiédről írsz, a tényleges beszéd, kommunikáció viszont 5 évesen indult neki autispec. módszerrel. Addig kb. 30-40 szóból álló szókészlete volt és mondatokban egyáltalán nem beszélt.
Kicsi még a fiad, 3 éves korig a szakemberek sem szentelnek túl nagy figyelmet a dolognak, elintézik a megkésett beszédfejlődéssel. Ettől függetlenül az autizmus dg. tudatában el lehet kezdeni a korának, érettségi szintjének megfelelő beszédfejlesztést. A PECS-es (auti. spec. módszer, képcserés kommunikáció) ilyen kicsi korban még nem erőltetném.

Sni: nincs háromszoros kvóta az auti után. Ha őt felveszik sni státusszal, akkor azt jelenti, hogy három gyereket vett fl. De nem kap három gyerek után pénzt. Vagyis a sulinak nem érdeke felvenni auti gyereket sni státusszal, ha amúgy lenne három nt gyerek a helyére. Ha kell nincs gyerek, de nem jelentkezik elég, akkor örülnek az sni státusznak, mert akkor tényleg többlet, illetve létszámnövelő úgy, hogy nincs ténylegesen ott három gyerek. Szóval iskolája és a helyzet válogatja, hogy minek örül a suli.

Felveheti-e a helyi suli: minden gond nélkül felveheti, ha nem sni-s. Aztán de döntöd el, hogy jelzed-e a tanítóknak, hogy amúgy AS-es, vagy sem. A gyerek viselkedésétől függ, ha gond van vele, úgyis el kell majd mondani, lehet emiatt érdemes egyből így indítani, mert utána már olyan, mintha el akartad volna titkolni. Ami igaz is. Szóval ez egy tényleg kényes kérdés.
Maradhat az oviban még egy évet a szülő kérésére is. Hét éves koráig. Ez az ovi vezetőségétől függ, hogy elküldi-e a nevtanba, vagy alapban tartja minden papír nélkül. Ha a nevtanba mentek, ott is lehet kérni, hogy bizottság nélkül mondják rá, hogy maradjon. Mikor tölti a hatot? Jövőre mennétek suliba, vagyis most tavasszal kell dönteni? Én mindenképpen javaslom, hogy ha nincs nagy gond az oviban, akkor hét évesen kezdjen. Minden területen nagyot fejlődnek hat-hét éves korban, szerintem érdemes kivárni.
Ja most olvasom, hogy januárban. Az óvoda már tudja a diagnózist, ugye? Akkor kérdezz rá a vezetőnél, hogy mit fognak lépni, hogy mi elegendő nekik ahhoz, hogy a gyerek maradjon. Tudd, a törvény szerint elég az óvodának rábólintania. Ha az ovi azt mondja, maradjon, akkor maradhat minden egyéb indoklás nélkül. Én legalábbis így tudom. Nézz utána a neten és ezzel felszerelkezve kérdezz rá esetleg, mert nagy a homály még ezen a területen és sokszor a vezetők sem tudják, mit kell lépni.
Hány fős osztályok vannak a helyiben? Az tuti amúgy, hogy mindenkinek a kis létszámú oktatás lenne a jobb. De nem mindegy, hogy a kis létszámúba kik járnak... Ha csak magatartászavarosok, akkor lehet, nem annyira nyerő mégsem egy kis létszámú csoport. Szóval az is fontos, hogy miért kis létszámú a másik suli...

Sziasztok
Akkor elnézést ha valakit félrevittem de mi így jártunk az sni-vel és sok suliban voltunk itt pesten. Mindenhol kérték, hogy legyen meg, mindenhol feltételként szabták ezt nekünk.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Köszönöm a tanácsokat a beszéddel kapcsolatban, bízunk benne, hogy menni fog a dolog. Biztos lesz még kérdésem ennek fejlesztése ügyében, de igyekszek utána olvasni.
Tanácsolták, hogy szegedi megfigyelés előtt érdemes volna megpróbálni a bölcsit, hogy ott már el tudjuk mesélni hogyan viselkedik gyerekek közt. Szerencsére anyós bölcsiben dolgozik és minden kötöttség nélkül megpróbálhatjuk pár napig. Ma voltak elsőnek, háát nem igen csipázta. Ahol a sok gyerek volt, ott sírt és ki akart menni a szobából. Kimentek az udvarra, de mikor kijöttek a gyerekek megint jött a sírás. Holnap megpróbáljuk megint. Remélem nem teszünk rosszat neki ezzel.

Makilla, igen, pestiek vagyunk. Pont azt írtam, hogy nem lehet feketén fehéren kijelenteni semmit sem, sem azt, hogy kell az sni státusz, sem azt, hogy nem, mert ezer dologtól függ. Minden egyéni. Gyerek és iskolafüggő, külön külön és ezek variációi... Az látszik mindenesetre, hogy szinte mindenhol félnek az autizmustól, ezért egy kifejezetten enyhe érintettségű gyereknél tényleg nagyon necces téma ez az egész, ez a megmondom-nem mondom, kinek mondom, mikor mondom. Volt olyan iskola, ahová el sem mentünk, mert megmondták, hogy akkor sem fogadnak, ha nem sni-s, de auti papírja van, mert nem kell nekik auti. Ez nagyon általános, aztán ahová meg felvesznek autit, ott teljesen egyéni, hogy kérik-e az sni státuszt vagy nem, de szerintem ez gyerek és problémafüggő.

Makilla: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

köszi mindenkinek,hogy ennyien együtt gondolkoztok velem!

igen,jó az ha egy ideig megint nem hozom elő a témát,az iskola kérdés most is csak amiatt került elő,mert ma volt nyílt nap a kiszemelt suliban.nagyon tetszett a tanítónéni,és az ahogy a gyerekekkel foglalkozott,és az igazgatónővel is beszéltem,szívesen fogadnák Misit.
kb most azt látom,hogy három lehetőség van:1.olyan iskola,ahol a tanítónő mellett folyamatosan van egy gyógypedagógus,aki segíti az autikat-mert itt több is van egy osztályban.ez a suli van legmesszebb tőlünk.busz átszállással.
2.ahol ma voltam,kis falusi iskola,ahol kevés gyerek van egy osztélyban,max 15,de van amelyikben 6gyerek van,mert az egész iskola, a 4osztály létszáma nem haladhatja meg a 45öt.-régebben itt is volt ez a kéttanáros rendszer,ma már nincs,de auti spec utazó gyógyped jár ki,mert mindig van egy-egy auti az iskolában(a tanárok is mivel dolgoztak már ilyen gyerekekkel,rögtön látszott,hogy képben vannak,értik miről beszélek...).hátrány:csak 4osztály,tehát ötödiktől váltani kell.kb 10km autóval,busz nincs,csak egy átszállással,és kerülőúton,tehát busszal már nem 10km,hanem több...
3.helyi suli,gyalog max 8perc alatt elérhető,szintén falusi suli,de nagyobb létszámmal működő.anyósom húga lesz a tanítónéni,aki mint ember egy tünemény,tanítónőként nem ismerem,de mindenki dícséri.még nem volt bemutató óra,kiváncsian várom.és nem tudom,ide felvennék-e,mert nem tudok róla,hogy sni-ket felvesznek ide...férj ezt a sulit szeretné,mert helyi,mert ismerjük a tanári kart,mert ő is ide járt,mert közel van,mert minek flancolni más iskolával,miért nem jó nekünk a helyi...
ezért van bennem dilemma az sni-vel kapcsolatban,mert ha a helyibe menne,nem biztos,hogy sni-ként felvennék...ha meg elmondanám mi a helyzet vele,anyós húga ismeri is a gyereket,tudja milyen,akkor talán felvennék...de bennem van.hogy jót teszek-e ezzel vele...25-30an tuti lesznek,de matek magyar környezet meg vannak bontva kettőbe.ennyit tudok erről a suliról egyelőre.

igen,az oviban semmi gond vele,ezért is mondja a családom,hogy velem van a gond,mert minden hisztit,dühkitörést nekem csinál csak a gyerek(mondjuk ez nem igaz,mert inkább fogalmazzunk úgy,hogy itthon csinálja).ezért mondja férj,hogy nem nevelem jól,meg elég keményen.neki bezzeg nem mer hisztizni.persze,mert tudja hogy az apja keményen visszaüt.a vadasban azt mondták,hogy én vagyok neki a biztonság,a szeretet,elfogadás,ahol önmaga lehet végre,és kieresztheti a feszültséget.ezét kapom én a nehezebb oldalát.

oviban már elmondtam a diagnózist,ha a helyi suliba menne,nem gondolom,hogy eltitkolnék bármit is,de lehet hogy meg lehetne úszni az sni-t...
iskola olyan szempontból aktuális,hogy jan végén lesz 6,és kérdés,hogy mehet-e,menjen-e,én szeretném-e hogy menjen?vadasban arra jutottunk a doktornővel,hogy sok idő van még addig,fél év alatt változhat,de kettős a dolog:maradjon,mert későn került oviba,épp 5évesen,és ilyen szempontból jó lenne neki még oviban szocializálódni kicsit tovább.vagy:viszont azt látták,hogy nagyon okos,és lehet hogy unatkozna még egy évet az oviban,mert nem kötné le a tépkedés,vágás,ragasztás....
én mint óvónő úgy voltam vele eddig,hogy ameddig lehet maradjon egy gyerek óvódás,ne kelljen mennie,lehessen még gyerek,minél később kerüljön bele a mai iskolarendszerbe.de olyan szempontból meg bizonytalan vagyok,hogy pl másik csoportba kerülne az oviban,ha nem menne jövőre isibe,az egy váltás,egy év múlva még egy váltás az isi,és ha a 2.számú iskola lehetőségbe menne,akkor ott negyedik után megint váltás.és ez a gyerek nem szereti a változásokat,az állandóságot,az előre kiszámíthatót szereti.megviseli minden új dolog...de a legfontosabb,hogy még enm érzem,melyikkel teszek neki a legjobbat...még jó hogy van még pár hónap dönteni,a mennie kell.

ha nem adjuk be az sni-re a kivizsgálási kérelmet,akkor ha elmegyünk a sima iskolaérettségi vizsgálatra és ott meglátják a papirján,hogy autista,akkor nem fogják rögtön odébb dobni,hogy nem ide tartozik,menjen a tan képességeket vizsg bizottsághoz,ami meg együtt jön az sni-séggel...?

érdekes,nekünk azt mondták,hogy szülő kérésére meg ovi kérésére már nem maradhat a gyerek,aki betölti a 6ot mennie kell suliba,csak akkor nem,ha a nevtan iskola érettségi vizsgálata azt hozza ki,hogy jobb lenne,ha maradna...

miska nagyon készül isibe,de pl még az is eszembe jut szempontként,hogy most mindegyik iskolába szuper tanítónéni van szept-től,és nem vagyok bizti benne,hogy az egy évvel későbbi is annyira szimpi,szuper lesz...

Zsizsi, ha az oviban minden rendben, okos, kooperáló, koncentráló kisfiú, akkor szerintem nem lenne neki túl jó még egy évet oviban maradni, mert valóban unatkozna és ettől egy auti még jobban szét tud esni, mint egy nt. Főleg, ha készül is az iskolára és idén jó tanítónénik is lesznek. Ha januári, akkor majdnem 7 évesen fog iskolába menni, az azért nem korai. Hogy melyik iskola legyen, azt nyilván ti tudjátok csak eldönteni. Úgy érzem, hogy szempont az is, hogy a férjed mibe megy bele, melyik döntés után lesz békesség. Ha neki a helyi iskola szimpi, és te is csupa jót írtál róla, ráadásul rokon lesz a tanítónő, ez nagyon szuper, akkor már csak 1 kérdés van, hogy bírná-e a 25-30 fős osztályt. Most hányan vannak a csoportban? Szokott-e gondja lenni abból, hogy ha többen vannak, nem tud figyelni, rossz feladatot csinál, nem érti, amit mondanak neki? Vagy szétesik-e extrém módon a sok gyerektől? Mi 25 fős osztályba járunk, tavaly 26-an voltak. A fiam az első padban ült, fel sem fogta, hogy mögötte ülnek még 25-en, és mivel az órán csönd van, simán tudott figyelni is. Az oviban azt mondták nekem, hogy kizárt, hogy elviselne 20 gyereknél többet, nehogy olyan helyre vigyem, ahol többen vannak. Én elgondolkodtam ezen, hogy miből gondolják ezt, aztán rájöttem, hogy a tankönyvből. Mert az a szabály, hogy egy autinak a kis osztályközösség a jó. Ezzel én is egyetértek, de vannak helyzetek, amikor mérlegelni kell. Ha amúgy bírja a fiad a sok gyereket, nem kap dührohamot, tud figyelni is, akkor azért cserébe, hogy otthon békesség legyen, közeli iskolába kerüljön, egy megbízható, rokon tanítóhoz, akkor talán ezt érdemes kompromisszumként kezelni, hogy cserébe nagyobb lesz osztálylétszám. Azt szoktam mondani, hogy még mindig válthatsz később, ha nem megy. Ha sok ez a 25-30 fő, akkor másodikban is átviheted. A változást nem szeretik, ez igaz, de ha kell, ők is meg tudják szokni, nem okozol vele maradandó károkat (értem ezt arra, ha mégis iskolát kellene váltani másodikban).

Zsizsi: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Kimni: mennyire mást írtunk az oviról! Persze mások a tapasztalatok, meg persze egész más a te fiad és az enyém.

Azt még én is akartam írni, hogy az iskola mindenképpen egy nagy ugrás a mély vízbe. Akkor meg egy enyhe érintettnél miért ne lehetne megpróbálni a hideg integrációt, a helyi, normál sulit? Ha bírja, tök jó: apa örül, egyszerű a logisztika, stb. Ha meg nem megy, akkor még mindig lehet keresni másikat. Csak találjunk!

Én nagyon szerettem volna, ha járhat a helyi iskolába a fiam. Elsősorban azért, mert minden ovis társa oda ment (ezt a mai napig hallgatom tőle, hogy bezzeg ő nem járhat az Arany Jánosba! ) és persze ha helyben van, akkor talán a logisztika is egyszerűbb. Nekünk nem jött össze. A fiam, ha jellemeznem kell, pedig nem szeretem így kategorizálni, ép intellektusú, közép-súlyos autista (kommunikációja és szociális képességei lényegesen érintettek), így esélyünk nem volt dg. eltitkolására, sni státusz elkerülésére, voltak godok az oviban. Ennek persze híre ment és a suli annyira nem akarta őt fogadni, hogy az alapító okiratból törölték az autista gyerekek oktatását. Igen, sajnos ilyen is történik.
Na, nem panaszkodom, igaz, hogy 30 km-re, nem ingyenssen, de találtunk iskolát, amit imádunk, a fiam jól érzi magát, szeretik, segítik elfogadják, és nem ő az első auti, akit nem csak papíron integrálnak. Van tapasztalat, hozzáértés. Az nt. lányom is ide jár.

Champ, tényleg milyen vicces, hogy ennyire másképp éltük meg az ovit Biztosan nagyon sok múlik azon, hogy milyen az ovi, milyen a csoport, milyenek a gyerekek, de legfőképpen azon, hogy a gyerek érett-e. Ahogy írt Zsizsi a fiáról, hogy várja is a sulit, okos, nincs vele semmi gond, gondolom, jól kommunikál, beszél, feladatozik, ebben az esetben érdemes elgondolkodni ezen, mert én sok nem csak autit láttam, akik tényleg irtóra unták magukat az oviban, mikor majdnem 8 évesen még oda jártak. Meg nem a saját csoportjában maradna, új óvónő, új csoport, új gyerekek, ez is elgondolkodtató. Én ezért nem hagytam oviban a kisebbemet, inkább kivittem egy 0.-ba egy magánba, mert sejtettem, hogy nem lesz túl jó az itt maradó gyerekeknek új csoportban. Akik itt maradtak, azok mondják is idén, hogy nagyon rossz ez így. A nagyfiamnál a 4. évben maradt a csoport és az úgy rendben is volt (lett volna, ha nem verik meg hetente a fiam, mert a nagy lakli 7-8 évesek már szekálták az auti fiamat az oviban, struktúra, igazi rend nélkül, de ha nem lett volna atui a fiam, akkor az nagyon jó lett volna úgy, hogy maradt a csoport, de ha nem marad a csoport, az más helyzet).

Később reagálok a többire, most csak ezt írom:
Akinek van kutyája, macskája, most indított egy új topicot egy anyuka a kutya és a beszédindítás témáról. Kérlek, akinek van tapasztalata háziállat és ASD-s gyerek együttéléséről, írjon pár sort oda.

persze,ez nagy kérdés,hogy beveszik-e ide,ha kimondjuk a diagnózist,márpedig eltitkolni nem fogom,az igazgató ellenszenves nagyon,és kicsi a falu,nem szeretném,ha utólag lenne belőle gond,meg hát anyós húga,stb.és igen,az oviban tudják,nem gondolták volna,ők nem vettek észre semmit...ezen nem csodálkozom,teker a gyerek rendesen,és hát,nem is tudom mennyire értenek az ilyesmi felismeréséhez,ha nincs semmi feltűnő dolog...ja,és azt még nem hallották,hogy asperger szindróma,visszakérdeztek,hogy mi is ez pontosan,mert nem ismerik.ennyit erről.
a lényeg,hogy ha megmondom a suliban a diagnózist,és emiatt nem veszik be,akkor én elszek a hibás,mert minek vittem el a vadasba-ugyebár ezt mondja a férjem...nem kellett volna elvinni se,neveljem keményebben és akkor nem elsz gond vele...olyan fura hogy nem veszi észre az egyéb furaságait,morgás,érintést nem szereti,,pörög,zizeg,megállni nem képes,stb,stb.ezek is mind az én nevelési hibáim?

igen,ez a kérdés,hogy jó-e hogy nagy létszámú a csoport,illetve hogy felveszik-e ha kimondjuk a diagnózist...
oviban nincs panasz rá,együttműködő,ügyes,feladatlapok azért elég nehezen mennek,meg a számolás,de én nem tudom máshol milyen feladatokat kapnak,de szerintem irtó nehezek...
szóval ő nagyon tájékozott sok mindenben,mert sok minden érdekli(nagynéném erre is azt mondja,hogy ezért sem asperger,mert őket csak egy valami érdekli...),és ezekről kérdez is.és ügyes olyasmiben is,,hogy itthon 3éves kora óta felnőtt igazi éles szerszámokat használ-fűrészel,kalapál,szögel,csavaroz,stb,kis fa járműveket készít hulladékfából.
de óvónénikkel nem nagyon kezdeményez beszélgetést magától,ha kérdezik,zavarban van,alig válaszol.idegen helyen,játszótéren,ismeretlen gyerekek között a gyerekekkel sem játszik,ha kérdezik,nem válaszol...utcán,bárhol ha megszólítják,nem felel.
és kicsit dadog,és rosszul ragoz sokszor.

a vadasban azt mondták,hogy arra kell figyelni,hogy ő lesz az akit majd ugráltat a többi gyerek,mert kis nyuszi,mindent teljesít amit kérnek tőle...

azokon a napokon nekünk sokkal nehezebb itthon vele,amikor délelőtt oviban van.délben jön haza,utána sokkal eszetlenebb,jobban pörög,stb,sokkal több a dühkitörés,illetve ahogy kijövünk az oviból máris robban valamin általában...szóval nem tudom mennyire lenne jó neki,ha ilyen nagy iskolai csoportban lenne,az oviban 26an vannak-félek,hogy ha az isiben nem is lenne gond,itthon mlg ennél is rosszabb lenne a helyzet,végülis egy iskola azért sokkal nehezebb,több szabály,feladat,elvárás,több stressz,feszültség,ami itthon fog kijönni rajta...

Csak gyorsan - ahogy mostanában mindig sajnos - helyzetjelentés:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

HáromMackó,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.