Téma: Autizmus mindennapok

Glor: Szerencsés vagy. Mi ennyi idősen már küzdöttünk, bár jellemzően 2,5 évesen volt a csúcs, és hát most sincs vége, bár sokkal jobb.

Képzeljétek, ma sírva jött haza a fiam az oviból (nem egy gyakori helyzet...). Eleinte engem bántott, közölte, hogy nem szeret, mert túl korán (!) jöttem érte. Aztán mégsem, hanem inkább meg nem játszhatott, csak könyvet nézegethetett. És toporzékolt ülve a padon és üvöltve sírt. Az óvónő most nagoyn el volt foglalva, ha jól hallottam, a problémás gyerekek iskola kérdéséről beszélt több szülővel is (éppen egyszerre 5 szülő volt ott), szóval agyilag nem volt itt, az biztos. Odavetett egy mondatot nekünk, hogy megnyugodott-e már, mondtam, hogy nem és kérdeztem, hogy történt-e valami, de ő már rám sem nézett, csak legyintett, hogy nem. Hazafelé iszonyú nehezen, több jutalom beígérésével sikerült kiszednem a fiamból (higgyétek el, hogy baromi kemény meló volt...), hogy az történt, hogy uszi után hangosan játszott a játszószőnyegen és az óvónő büntiből, mert hangos volt, leültette az asztalhoz könyvet nézegetni és nem játszhatott tovább. A fiam meg ugye marhára nem érti, hogy ezért miért jár büntetés és teljesen magán kívül volt. (amikor mondjuk csúnyát mondott és büntibe került, akkor azt értette és elfogadta a büntit, nem borult ki tőle)
Szanya, eszembe jutottál... nálatok biztos nem büntetik meg azért a fiad, mert hangosan játszik... Itt sem volt ez szokás, de most valamiért az óvónő (akiről megtudtam, hogy pár hónap múlva lelép innen, alig várja) nem tudott figyelni senkire sem a csoportban, pedig van egy hiperaktívunk is és egy autistánk, rájuk sem figyelt. Úgy sajnálom a fiamat... Pedig ez az óvónő, ha nem fáradt vagy ideges, totál segítőkész, abszolút érti, mit kell csinálni a fiammal, írtam is a múltkor, hogy szuperül kezeli. Csak egy csöppet hangulatember...

Kimni, hát nem. (Mondjuk ez pont nem jó példa, mert nem hangos, de értem.)
Nem szerencsés ez a csoportösszetétel. Eredetileg nálunk is úgy volt, hogy együtt lesz a fiammal egy hiper kislány, de aztán sikerült megoldaniuk, hogy ne legyenek együtt.

Túl volt terhelve az óvónő, sajnos a gyereken csattant. Nehéz lesz majd elmagyaráznod, hogy ilyenek sajnos vannak az életben.

HáromMackó, mi ez a polgári védelem?????????????

Szanya, igazad van, túl volt terhelve. De sajnos azért volt túlterhelve, mert kirobbant egy balhé a szülők által, mert nem kommunikál a szülőkkel az óvónő és hirtelen kiderült egy csomó gyerekről, hogy nem iskolaérett és az óvónő erről soha egy szót nem szólt kb 6-7 érintett szülőnek, így most megy a balhé (amiből szerencsére én ki vagyok maradva ). A másik óvónővel sosincs ilyen különben, ezzel az idősebbel pedig sok furcsaság van, nyugdíj előtt áll és mindennél jobban el akar már menni. De abban igazad van, hogy azért volt most ilyen, mert túl volt terhelve. Amúgy egyszer úgy rákérdeznék, hogy a dadusaink miért cigiznek a hátsó udvaron állandóan és miért nincsenek a csoportban soha? Mert most sem volt itt dadus ugye...

Óóóóóóóóó! Hát erre nehéz bármit is mondani...

Polgári védelem: Kb annyi, hogyha vészhelyzet van, hasonlóan mint a tartalékos katonát berendelhetnek "szolgálatra", ami polgári szolgálat, pl ha robbanás történik, komoly földrengés valahol, és kell a szakember segítség stb. Ez ugye bármikor megtöténhet akár éjszaka is, vagy ünnepnapon, meg akár több nap is lehet. És addig is míg nem töténik ilyen helyzet, időnként egy-két-három napos továbbképzésre kell járni. Egy ilyenen voltam még ifjú koromban, amiből semmi hasznos nem maradt meg, csak a frászt hozták rám (pl amikor megmutatták kb 20 m távolságról néztük), hogy kell egy vegyvédelmi ruhát felvenni. Na itt paráztam be teljesen. Az gond, hogy pszihológia alkalmassági, sőt egyáltalán alkalmassági tesz vagy bármi nincs. Közhivtalban dolgozol, akkor polgárvédelmi feladatokat is el kell látni, ha a polgármester téged jelölt ki erre a nemes feladatra. Én az a típusú ember vagyok, aki igazi vészhelyzetben elkezd fel-alá rohangálni és jajveszékelni, jobb esetben nem bújok be az asztal alá, és remélem , hogy ilyen esetben az anyai össztöneim előtörnének, és a jajveszékelés közben a hónom alá kapnám a gyerekeimet és velük együtt kezdenék el futni. A Férjemmel együtt már rendben vagyok, ő lenyugtat, és akkor már működöm.

kimni: De legalább már ki tudod szedni belőle, mi történt.

Jajj, Kimni, remélem mostanra megnyugodott a kisfiad! Ember legyen a talpán, aki meg tudja magyarázni neki, hogy miért kapott büntetést!
Viszont tökéletesen igaza van 3macinak, szuper, hogy végül el tudta mesélni neked!!!
3maci, meglesz az új szoba, mire jön az új tanév, ügyesek vagytok! A kisfiúk mindig egy kicsivel rosszabbak, huncutabbak szerintem, mint a kislányok, nem? Milyen viselkedésproblémákkal küzdötök? Nálunk Jázmin harapott, örömében, bánatában, kék - zöld óranyomokkal voltunk tele, de örömmel jelenthettem, hetek óta nem harapott senkit sem! Egyre kevésbé dobálja a játékokat.
Viszont még mindig mindent a szájába vesz, kivéve ételt, azt háromszor meggondolja, ha kínálom. Kivétel, ha földön van, onnan minden csábítóbb, finomabb!

Mentesség a polgári védelmi kötelezettség alól
a terhes nő, terhességének megállapításától kezdve;
a gyermekét saját háztartásában nevelő anya, a gyermek 6 éves koráig;
a gyermekét saját háztartásában egyedül nevelő szülő, a gyermek 14 éves koráig;
a szülő, ha 3 vagy ennél több 14 éven aluli gyermekét gondozza;
aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül látja el;
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan.

lakossag.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=118&content=1

Glor:
Ő nem harapott, meg ilyesmi, (néha igen, mondjuk mikor el akarták venni tőle a kisautót akkor egyszer beleharapott a másik gyerkőc kezébe) de mindenre az volt a válasza, hogy nem, nem akarom - persze kellően dühös ábrázattal. Ha azt mondtuk, hogy de igen kisfiam ezt meg kell csinálni. Akkor arra a válasz az volt, hogy De nemigen. Rengeteg hiszti, földön húzatás a boltban, toporzékolás, csapkodás, ha igazán mérgelődött, akkor két kezével csapkodott, és közben páros lábbal ugrált, mint egy kis döngölőbéka.
Na ezek egy része eltűnt, illetve lecsillapodott valamelyest, sokszor ész érvekkel lehet hatni rá, de még mindig nem egyszerű rávenni arra pl, hogy feladott csináljon, vagy olyasmit, amit nagyon nem akar, és könnyen fel lehet mérgesíteni, ha piszkálják szinte azonnal ugrik. Alapból nem agresszív, de provokációra válaszol.
Meg ha mondjuk torna van, akkor ő nem arra megy, mint a többi gyerkőc, meg elkezd bohóckodni, így a többi kicsi elkezd rajta vihorászni stb.
Ilyesmik.

HáromMackó, ez nem semmi, én erről nem is hallottam eddig.
Viszont az alapján, amit Dreamer írt, mindenképp mentes vagy alóla!

Dreamer:
Igen, ezt én is olvastam már, köszönöm. Csak reméltem, hogy van valami egyéb passzus, ami a mi helyzetünkre is szól. Szerencsére nem egyedóül nevelem a gyerkőceimet, és bízom benne, hogy ez így is marad a jövőben is.
Még 5,5 évig erre nem lesz gondom, de azért izgat a dolog.

Fejen állásos dolog Andrisnál is volt kb. 1 éve. Fotelben, ágyon, ölünkben. Úgy szemlélte a világot! Abban az időben többet beszéltem a popsijával!

HáromMackó: nagyon szépen haladtok akkor!

Polgári védelemnél: lehet menni lapátolni a gátra homokzsákot!

3mackó, ez a polgári védelem, le a kalappal előtted, remélem, tényleg nem kell 5.5 év után sem vállalnod ilyesmit!!!

Ez a fejen állásos dolog, amit írtok, roppant mókás lehet Egy darabig persze...

Glor, 3mackó, pont akartam írni, csak lemaradt, hogy hátha segítek ezzel másnak, de a történetek elmesélésére kaptam tanácsot a gyógypedtől és mostanában elkezdtem alkalmazni és úgy néz ki, valamit csak elérek vele! Eddig ugye totál kuka volt, semmit nem lehetett kihúzni belőle. Most konkrétan szinte akármilyen jutalmat felajánlok neki, úgy, hogy eléteszem a jutalmat (de valamit, amit tényleg nagyon akar, ma pl Milkás csokis kekszet, ilyet nem szokott csak úgy enni) és 1 kérdésre egy válasz 1 jutalom. A mindenit, működik! Nem mondom, hogy mindent elmond, így is totál homály a fele, meg elkezd beszélni olyanról, aminek nincs sok köze a történethez (részletezi az utcán látott buszt, de hogy hova mentek és kivel, azt nem mondja el), de össze tudok rakni egyszerű sztorikat. A fejlesztésen úgy csinálják már vagy fél éve, hogy kiraknak 4 kérdés és 4 válasz kártyát neki is és a gyógypednek is. És ki van rakva egy nagyobb jutalom a végére, amit lát, tehát tudja, hogy az fog jönni, ha vége lesz. 4-szer kell kérdeznie a gyógypedtől egy meghatározott témában, minden kérdés után bedobja az egyik kérdés kártyát a "kukába". Ugyanígy 4-et kérdez a gyógyped, akkor minden válasz után bedobja a válasz kártyát a "kukába". Tehát mindig tudja, mennyi van még hátra, tudja hol tart, nem esik pánikba, nem veszik el. És a végén megkapja a jutalmat. Fél év kemény trenírozás után itthon is végre elindult ez, de egyelőre csak iszonyú sűrű jutalmazásra. És ugye a történetek elég homályosak. Hogy én miket ígértem neki, mire kiszedtem belőle ezt az ovis sztorit De azt pl már semmilyen jutalommal nem tudtam kiszedni belőle, hogy mit játszott, ami hangos volt, egyszerűen közölte, hogy nem tudja elmondani és már toporzékolt és üvöltött. Csak azért írtam le, mert én is 4 hete kaptam ezt a konkrét jutalmazási tanácsot, nem jutott eszembe ilyenre kipróbálni.
Az a benyomásom, hogy lényegesen többet tud, mint amit képes elmondani. Azaz csomó mindent képes elmondani, csak olyan borzasztó fárasztó neki, mint egy félmaratont lefutni. Elfárad ebben, látszik rajta. 3 perc beszélgetés után teljesen el van fáradva, már a fejét sem tartja egyenesen. De olyan érzésem van, mintha ez is egy "edzés" lenne neki, edzeni kell, hogy ne fáradjon el ennyire attól, hogy el kell mondania valamit.

sünöcske:

Hát az én hátammal homokzsákot lapátolni merénylet lenne ellenem, és ha bemutatnám a papírjaimat épeszű ember nem is küldene ki oda.

kimni:
Sajnos ez a polgári védelmi dolog nem önkéntes, kijelölés alapján megy. Valószínűleg azért lettem én a "szerencsés" mert akkor még nem volt gyerekem. Csak arra nem gondoltak, hogy előbb utóbb lesz, s egy család ha muszáj inkább nélkülöz egy apát pár napig, mint egy anyát szerintem.

Nem nagyon szeretnék finomság-jutalmat beigérni neki, max az ebédnél van ilyen, de azért elgondolkadtató, mert nagyon fontos lenne, hogy elmesélje mi történt vele az oviban, suliban.

3mackó, mikor mi 4.5 évesen elkezdtük az autispec fejlesztést, akkor 100%-ban ellenálltam az édességes jutalmazásnak. Mindig mondta a gyógyped, de én nem akartam. Aztán pár hónap alatt sikerült meggyőznie, elmagyarázta, hogy ez miért nem árt a gyereknek, sőt, egy NTnek sem árt, időben át kell állni matricára meg ilyesmire, de egy 4-5 év közötti gyereket általában édességgel lehet motiválni (már akit, mert ha jól rémlik, Szanya fiát pont nem) a legjobban. Végül beadtam a derekam, elkezdtük. 1-1 gumicukor volt a jutalom általában, az elég pici, haribo, úgy gondoltam, ez belefér. Ez maradt is, de olyan nagyon komoly probléma lett ez a nem mesélés dolog, hogy most mindent bevetettem. Teljesen nyilvánvaló, hogy nekem engednem kellett a jutalom mértékét és mibenlétét illetően, hogy képes legyen előre jutni ebben a mesélésben, mert már 5.5 évesen ez nem megengedhető, hogy ennyire nem tudjon semmit sem elmesélni... remélem, nálatok megy majd enélkül is.

A mi sulinkban matricás jutalmazás van, itthonra viszont még mindig nem sikerült rendes módszert kidolgozunk.

Ennivaló nem lehet, mert Csongor folyton enne, mindent, bármit a nap bármelyik szakában , na meg nem szeretném, ha a rágcsálni kapott répa jutalommá lépne elő.

Az a baj, hogy az meg nem nagyon fér a fejébe, hogyha jutalmat ígérünk neki. Mondjuk ha szépen átöltözik pizsamába, balhé nélkül fogatmos stb. akkor utána nézhet mesét. Meglát valamit, leül, elkezd babrálni vele, épít, játszik, elfelejti a pizsamafelsőt stb és lassan elmegy az idő és amikor figyelmeztetjük, hogy így elmarad a mese, nem érti miért. Kiakad.

Szóval nekünk is valami okos jutalmazás kéne részfeladatonként.

Sziasztok!
Valaki volt már a Ludwig Múzeumban ezen az integrált családi délelőttön?
Kíváncsi lennék a véleményeitekre, benyomásaitokra.

Most szombaton lesz az első alkalom, de a helyek már beteltek.

Próbálok én is bejutni erre a rendezvényre. Legközelebbi dátum ha jól emlékszem március 03-a.