Írok már valami pozitívat, és most direkt nem a napi sikerekbe: L. a hétvégén mondta, hogy meg kell tanulni egy verset, és kap piros pontot. A kiemelkedő ebben, hogy nem volt beírva a könyvébe, csak úgy mellékesen mondták nekik, plusz feladatként. Kicsit néztem is, de megtanultuk, hétfőn boldogan mondta el a verset. Ő meg egy másik kisfiú tanulta csak meg, kaptak is szép piros pontot. Nekünk ez nagy szó, hogy így emlékezett valamire, és külön el tudta mondani, hogy ezt meg kell tanulni.
ÉÉÉs, pár napja kijön a játszótérre! Kint van másfél órát, és nem is akar hazamenni! Nem tudom, meddig tart a lelkesedés, de ez is szuper, mert eddig bent maradt mindig a házban, mikor mi kimentünk a ház mögötti játszóra. Most már csak azt kéne kialkudnom vele, hogy megtanuljon bicajozni. Na ez kemény menet lesz, most épp azt magyarázza, hogy én vegyek magamnak egy bicajt, amin van ülés hátul, hogy őt tudjam fuvarozni. Ötletei aztán vannak...
Ma lesz szülői az iskolában, kíváncsi vagyok, mit mondanak. Most nagyon sok minden kiderül a jövő évről, remélhetőleg. (tudjátok, nálunk nem állandó osztály van, hanem összevont, totál más közösség lesz jövőre. És azt sem tudom, hány másodikos. L-nak viszont majd mondanom kell valamit, hogy ki marad és ki nem.

)