A teljesség igénye nélkül reagálok a több nap írásotokra!
Frézia: "az embernek megváltozik az élethez való viszonya megszabadul csomó felesleges...."- leírtad amit én is gondolok.
Szerencsésnek mondhatom magamat, mert a "baj" mégha máshogy is értelmeztük, éreztük, de nem távolított el senkitől. Még a bolond bnőmtől se, aki kifejtette, hogy ő nem tudna gyógyós gyereket nevelni. - mióta kissé közelebbről szemléli a gyógyósságot, azért változott bizonyos dologban, de azt el kell ismernem neki nem lett volna való ez a feladat.
Labolen: engem pedig zavarna a stagnáló állapot pl: vak. , mert az olyan végleges (valószínűleg ott is minden lehetőséget megpróbálnék). Itt van nekünk a remény, ami legalább engem éltet, hogy hátha.... Persze van bizonytalanság, jó nagy adaggal is.
A tutajozást mi is kipróbáljuk csak a Dunán.
HáromMackó: csukott szemmel?!

Gizmo is nézi a hadi tudósításokat- Már unjuk Hitler búvóhelyeit, utolsó napjait...stb ami a tv-ben megy.
Szanya: festék múzeum, na az nekünk se jön, be, főleg, hogy csak a fa kinezetű fákat ismerjük fel.
Tomger. A csokit tartó kéznél az erő!
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.