Sajnálom ezt a szinte mindenkire kiterjedő nehéz helyzetet logopédia ügyben...
Champ!
Kiváncsi vagyok a szemüveges Z-ra! Biztos jól áll neki!
Szemüveg: Csabinak ez a 2. szemcsije 2 év alatt, pedig ő aztán nem kíméli a dolgait. De valahogy szerencsések voltunk ezzel. Sajnos + 2,0 dioptriás.
Tavaszi szünet: Nálunk katasztrofálisra sikerült a húsvét...

Próbáltam analizálni, mitől csúsztak ennyire félre a dolgok, és hát nem jöttem rá.
Csabinak óriási hullámvasútja volt ez a pár nap...
Ott kezdődött, hogy irtóra várta már a húsvétolást. Ilyenkor Mama kertjében vannak elrejtve a csokinyuszik-tojások és a gyerekek kiskosárral keresgélik, gyűjtik össze őket. Kisebb ajándékok is vannak, de ezt nem szoktuk túlzásba vinni.
Idén vizuálisan is megsegítettem ezt a folyamatot. Egy füzetbe beragasztottuk, miket találhat majd a kertben, ha hoz neki a nyuszi.
És pontosan ezek is voltak ott. Mégis... Mégis kiborult, hogy hol a többi? Biztosan van más is valahol... És ki-bemászkált, egyre hevesebb, indulatosabb lett.
Amikor lecsitítottuk a meglévő ajándékokkal, és egy kinder tojás bekebelezésével, még felindultabb lett. A csoki máskor is váltott már nála ki extra hiperaktivitási tüneteket. Gondoltuk, most is az volt a ludas, de ez nem biztos.
Szörnyű volt. Alig lehetett megfékezni.
Apa mindent bevetett, elvitte kocsikázni, nyomkodhatta az autórádiót, fociztak, minden... Ő ezekben a percekben megnyugodott, kisimult, aztán újra rákezdett valamire. Egy óvatlan pillanatban már egy marék földet hozott a szobába és a testvére + Mama felé dobta...

Itt jött a keményebb rászólás, amitől aztán végképp borult a bili, és lett egy közel 50 perces dührohama.

Este hamar elaludt, másnap reggel pedig hazamenekültünk szegény Mamától.
Azóta nyugisabb a helyzet (sok-sok szoc.történetet meséltem már neki a napokban). De az a baj, hogy bennem már ott a görcs, a szorongás, hogy ilyet mikor és hol produkál legközelebb. Mindent megteszek, hogy ne legyen ilyen, de annyira kiszámíthatatlan ez nála...
De jót is mondok: tegnap, mikor mentem érte az oviba, bent ültek az öltözőben kettesben a kedvenc óvónénijével, és ő mesélt Csabinak. Olyan boldog volt a kis arca.