Véda beküldte:
Jó, hogy írtad ezt a takargatást, Kimni!
Ezen én sokat szoktam agyalni.
Csabi tud nagyot alakítani, mintha nt lenne. De ha ezt sokáig teszi - mondjuk fél napot - akkor iszonyúan kimerül tőle, összegyűjt egy csomó frusztrációt (mert pl. a rituáléjait nem ismételgethette). És ezek a frusztrációk otthon robbannak.
Igen, az enyém is ilyen... Ez egyrészt enyhülni fog valamelyest, ha megszokja a mostani közeget, ami elfogadóbb, mint az eddigi, másrészt pedig ez nem olyan nagy baj, mint amilyennek mi megéljük, anyukák

Amit ebben most meg kell látnod (amit írtál, abban), hogy "Csabi tud nagyot alakítani, mintha nt lenne". Ez nagyon fontos, ez egy irtó jó jel a jövőre nézve. Általában azok az auti gyerekek, akik kisovisan képesek erre, azok jól fejleszthető, nagyon okos gyerekek és minden esélyük megvan arra, hogy készség szinten tudjanak később is kompenzálni és így egy teljes, önálló életet élhessenek. Ezért fontos,hogy olyan közegben legyen, ahol sok nt van ÉS ahol elfogadják ÉS elvárják tőle a maximumot (pl tanulásban). De ebből a szempontból már jó helyen vagytok

Ami pedig az otthoni kiborulást illeti, a túltelítettséget, azzal lehet kezdeni sokmindent

Nagyon fontos, hogy otthon szabadon "kiborulhasson", persze ne agresszív legyen, de levezethesse a frusztrációját. Lehessen egyedül, csinálhassa a rituáléit, bármit, ami megnyugtatja. Egy ilyen kemény "kompenzáló" nap után biztosítani kell neki az "auti létet", amiben érezheti, hogy nem megorrol rá a család, hanem támogatja. Nálunk ez úgy van, hogy este van 1-2 óra, amikor azt csinál, amit ő akar. Aztán a vacsorára és a fürdésre már figyelnie kell és bekapcsolódni, de addig megmondhatja, mit akar. Csinálhatja a tikjeit, rituáléit. Dalolászhat, fütyörészhet, elszöszölhet a kis dolgaival. Persze, N már nagyobb és alapvetően is ilyen szöszölős gyerek volt, de ez mindenkinél más, lehet, hogy Csabinak mondjuk az kell, hogy csikizd egy fél órát, majd kergetőzzetek a szobák között

Azt akarom mondani, hogy ez működik és ne bánd, hogy így van, kompenzáljon csak erősen napközben, azzal tanul meg beilleszkedni és készség szintre fejleszteni a kompenzációt, ez segít majd neki abban, hogy jól elvégezzen iskolákat és egy hozzá illő, életképes szakmája legyen, önálló élettel. Ennek az "ára", hogy otthon nehezebb vele. Én is ezt csinálom 4.5 éve, de egyértelműen megéri