Sziasztok! Nagyon régen jelentkeztem, de próbálom követni a milliónyi hozzászólást. Igazából mindig átlagosan 10-20 oldallal vagyok lemaradva, szóval mire hozzászólnék a témához, már 20 újabb van

Üdvözlöm az új fórumozókat, remélem, Mindenkinek olyan hasznos ez a fórum, mint nekem volt! Együtt örülök veletek az apróbb-nagyobb sikereknek és szomorkodom, ha valami rosszról számoltok be. És persze én is elkezdtem rettegni az iskolakereséses köröktől. A sulikezdés legkorábban 2015 őszén esedékes, remélem, hogy inkább 2016 lesz az (M. júliusi.)
Hosszú leszek, ha valaki unja, csak tekerje át
Megosztanék Veletek néhány jó hírt: 2 hónapja járunk az EMÚ-ba, ami tényleg olyan fantasztikus hely, ahogy mondtad, Kimni, nagyon köszönöm a tippet. M. imád oda járni (M.A.-hoz) és rengeteg segítséget kaptunk már most, ill. látok apróbb változásokat, plusz nekem is segít jobban megértenem a gyermekem reakcióit. A 6 alkalom után olyan jellemzést írtak (először a kb. 20 hely után, ahol már jártunk korábban), aminek minden betujével egyetértettem, M.-ról szólt, látszott, hogy csak az érdekelte őket, amit ők tapasztaltak. Jelenleg egyéni fejlesztésre járunk, kb. fél év múlva betesznek a 4-4,5 éves csoportba.
Az oviban is jól érzi magát, van már 1 jó barátja és néhány kislány, plusz 1-2fiú, akik szívesen játszanak vele. Az óvónénik szerint soha nincs vele baj, a felnőttek kérését 100%-ban teljesíti, eszik (keveset), öltözködik stb. A foglalkozásokon is ügyes, számolásban a legjobb persze

És ez egy 30 fős csoport! Annyira reménykedem, hogy lesz esélyünk Kimniék útján járni.
A fülproblémánk úgy tunik javulófélen, már csak egyoldali vezetéses hallásvesztést írnak és még lehet reménykedni, hogy tovább javul a helyzet! Csak jót tett az az orrmandulamutét! Egész nyáron egészségesek voltak végre a srácok. Azért szeptembertől kezdődött elölről a kálvária, nem voltunk még mind a négyen egy hétig egyszerre egészségesek...
Egyre többet és jobban kommunikál M., de a beszédértése sokszor katasztrófa... Meg még mindig sokat idézget a mesefilmekből, ami sok helyzetben furán veszi ki magát ugye. Ami gáz, hogy őt kb 7 évesnek nézik, hiába 4.
Volna még rengeteg jó-rossz mesélnivaló, de tényleg nem akarok senkit untatni. A lényeg, hogy most úgy érzem, a helyünkön vagyunk, jók a fejlesztések és rájöttem, teljesen mindegy, milyen diagnózis szerepel a papírunkon, nekünk a problémákat kell megpróbálni megoldani és abban erősíteni, amiben kevésbé ügyes a gyerkőc.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.