Szanya,
én nem is tudom, mit gondoljak erről a nyelvhasználat-dologról. Nálunk is van sok, meglepően nt-s megnyilatkozás, végeredményben sokszor csak a téma fura, a megfogalmazás nem. Előzőben olvasotthoz, az én gyerekem sokszor használja pl. azt, hogy nem tudom, azt hittem stb., ha már ezek vannak kiemelve. Ránk vonatkoztatva is sokszor elhangzanak ezek az igék, de pl. kezével gesztusjeleket nem használ, nem is tudom magam elé idézni, hogy valaha is láttam volna tőle ilyet. Ezt is érdemes lenne vizsgálni, már ha még nem tették meg.
A disszertációban olvasott dolgok közül nagyon sok ismerős minálunk is.
Mai esti mesénk: Hami állat abc-be megy (már korábban említettem, hogy ez sláger téma, valahogy ő találta ki), ezúttal angol állat abc-ről volt szó, és legelső állat ant, hangya. Azt mondta, Hami kinyuvasztotta a hangyát, mire én, ok, de akkor vége a mesének, mert Hamit elzavarták. Erre fel a hangya mégis megmenekült, és felmászott az A betűre. Mentünk tovább szép sorban, minden betűnél volt valami jó ötlet

.
A p betűnél pig, disznó szerepelt, a hátán pedig egy yeti ült, mire a társaság nagyon megijedt, a yeti pedig elszaladt, az y betűhöz, ahol a helye van

.
Honnan jönnek ezek a fantazmagóriák, nem tudom, de nagyon vicces sokszor.
Persze mikor százezredszer hangzik el...

.