Téma: Autizmus mindennapok

Marco!
Olyan jó volt mindezt olvasni!!!
Én nem tartalak felelőtlennek. Egy szülő maga érzi, hogy a saját gyermekénél mi az a határ, ami még biztonságos. És persze néha halálra aggódjuk magunkat. De aztán olyan jó, amikor egy-egy ilyen akció sikerrel jár. Én még meg is könnyeztem a beszámolódat, el tudom képzelni, hogy Ti mit élhettettek át örömötökben.
Marci klassz, belevaló kissrác lehet.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Véda! Üdv a fórumon A Bethesdát csak ajánlani tudom.
Marcoverde GRATULÁLOK!!!!
Szívből remélem, hogy egyszer mi is átélhetjük ezt az élményt. Mindig erőt és optimizmust adnak ezek a történetek

Szanya!
Rosszul írtam, bocs! SCQ a helyes.
Szociális kommunikációs kérdőív, ha minden igaz.
És igen, igazad van, valóban nehéz a súlyosabb eseteknek is, ez is biztos. Én inkább azt a részét láttam most meg, amit eddig nem gondoltam, hogy az enyhébb eseteknek is épp annyi a dielemma, a küzdelem. Tehát nincs könnyebb dolgunk iskola vagy oviválasztásnál, csupán, mert enyhébben érintett.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Üdv a fórumon Véda!

**
Marcoverde:
Hát én biztosan nem mertem volna egyedül elengedni Z-t sehová, igaz 2 év múlva ki tudja mi lesz. Mondjuk nálunk a nagyfiam is csak 9 évesen jöhetett haza egyedül a suliból ...

Szia Março Verde!

Gratulalok nagyon ugyes fiad van es ti is batrak vagytok.. Mi meg ott tartunk hogy meg engedtem egyszer ketszer hogy le menjen a papuçsaert ami leesett az erkelyrol de mar annak is orultem hogy mar ilyen nagy fiu, igaz kozben aggodva neztem nehogy pont el menjen elottunk egy auto. Az en fiam most volt 6 eves de olyan helyen lakunk ahol meg evekig kisergetni fogom mindenhova sajnos. Egyebkent a te kisfiad mennyire onallo otthon peldaul a reggeli keszulodesnel? Nallunk ez meg mindig tragedia çsak a wç re megy magatol oda is çsak ha mar nem birja tartani egyebkent mindent mondani kell es a kezebe adni.Na meg ha ehes akkor jon a konyhaba egyebkent çsak a jatek meg a jatek.

Sziasztok!

Nem voltam majdnem egy hétig, rengeteget írtatok, de mostanra sikerült végigolvasnom a hsz.-eket.

Véda, April üdv a fórumon!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Marco:
Én is gratulálok nektek, nagyon ügyes Marci!

Nálunk a múlt hónap nagy szenzációja az volt, hogy Á. egyedül trolizott néhányszor, de csak egy-egy rövid megállót. A házunk pont két megálló között van, apja vagy én leszálltunk a korábbinál, Á. pedig a következőnél, és ez a táv még be is látható. Á. iszonyú boldog volt, amikor először így trolizott, persze nem velem, hanem az apjával (én talán meg sem engedtem volna először). Boltba még soha nem engedtem el egyedül, de már nagyon szeretne menni.
Azt is csak tavaly próbáltuk ki, hogy otthon hagytam egyedül kb. másfél órát, mert muszáj volt megvenni a karácsonyi ajándékokat. Persze előtte lefixáltuk a szabályokat, még le is írtam, hogy nyomatékosabb legyen.

Kimni:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Marco: gratulálok! Nagyon nagy előrelépés ez, és örülök, hogy ez is eljött. Én tavaly próbáltam a szomszéd boltba beküldeni, de mennem kellett utána. Most hogy írod, lehet megint próbálkozunk. Mondjuk mivel a szomszédban van, minket ismernek jól.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Véda: 3-5 éves kor között a legfeltűnőbb, diagnosztizálni is ekkor a legkönnyebb. Főleg azért is, amit Szanya írt, hogy ilyenkor már nagyon látványos az eltérő fejlődés, később meg megint nem annyira feltűnőbb egy enyhe esetnél, mert kompenzál. De ez a nagy átlagot nézve igaz, egy súlyosabb esetnél hamarabb is lehet diagnosztizálni és később is feltűnő. 6-7 éves kor körüli ugrást is szokták jelezni. MI is nagyon vártuk, de azt el kell mondani, hogy nálunk nem volt olyan szembetűnő, hogy egyik napról a másikra történt valami.
Nekem tudatosan kell jelezni magamnak és a férjemnek is, hogy ugye most tudod milyen nagy fejlődés ez? Pl hogy tekintettel van a tesó félelmére, vagy hazaviszi az jutalmat, hogy a tesóinak is adjon a cukorból. Nálunk ilyesmiben van fejlődés. Meg a suliban is jobban kinyílt, másolja a többiek rajzait, egyáltalán hajlandó rajzolni.

Champ: a tesztet nekem kötelező volt kitölteni, különben nekem sem jutott volna eszembe. Bár ez a szoc-komm teszt, amit Tomger írt érdekesnek hangzik...

Miri: örülök, hogy jól sikerült a kirándulás, még ha pár nehézség akadt is közben. És hogy már kiskamasz... Te jó ég, miránk is ez vár...

Kimni: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Labolen: nem rég én is olvastam, hogy a vakok sok autisztikus tünetet produkálnak.

Nekem Z. rendszeresen kéri, hogy hagyjam csak otthon egyedül, ha nem akar velünk jönni pl. boltba. Ez lehet akár egy óra is és én is a nyakam teszem rá, hogy nem mozdul el a gép elől, de nem merem egyedül hagyni. Mindig olyanok jutnak eszembe, hogy csőtörés lesz, felrobban a kazán, meg hasonló hülyeségek.

Szeretettel üdvözlöm az összes újat! Jó helyen jártok, én itt annyi segítséget kaptam az elmúlt 2 év alatt, hogy az szavakba nem fogható.
Jajjj de jó, hogy volt egy kis időm pár oldalt vissza tudtam olvasni! Egész nap kicsit rossz kedvem volt, de feldobtatok egy kicsit. Marco, szívből gratulálok!!!!!!!!!!!!
Milyen igazad van Labolen! Éppen azon gondolkoztam, hogy sokkal jobban autinkak látszik Jázmin, mint 2 évesen. Sajnos. Nagyon várom én is a 6-7 éves kori ugrást. Néha úgy érzem egy helyben álldogálunk. Hozzád hasonlóan nekem is nyomatékosítani kéne magamban az elért eredményeket!
Nem semmi, hogy hazahozza a cukrot a tesóknak. Annyira meghatódtam, hogy bizony itt ülök könnyes szemmel.

Sziasztok Lányok!

Mostanság elég ritkán jutok a géphez, mert páromnak elég sok a munkája (jegyzőkönyvek) és nem utolsó sorban sokat foglalkozom a kicsivel is.
Voltunk kirándulni a budai hegyekben, mentünk fogaskerekűvel, kisvasúttal, R. nagyon élvezte. És képzeljétek, életében először hajlandó volt vattacukrot enni. Először csak úgy, hogy én téptem le, kicsit összenyomkodtam és a szájába adtam. Na hát azt az ovációt, ahogy elolvadt a szájában....... Azután ahogy adagoltam neki, vártuk a vonatot, nézelődtünk stb., egyszer csak megfeledkezett magáról és ahogy nyújtottam, automatikusan nyúlt érte, megfogta, meglepődött és közölte, hogy ez ragacsos, és onnantól egyedül ette.
Azért némi gigszer is akadt a kirándulásban, mert fogalmunk sem volt, hogy a Vadaspark megállótól, még 2,5 km gyalogtúra a park, ami lefelé még nem is volt probléma. Mikor odaértünk legalább 100 m-es kígyózó sor állt a pénztárhoz, amit R-sem, de még én sem tudtam volna kivárni, úgyhogy visszasétáltunk az állatsimogatóhoz, megetettük az állatokat a lefelé szedett makk hegyekkel és már rohanni is kellett vissza, hogy elérjük az utolsó vonatot.
Na ez volt a nem semmi!!!!! Felfelé, rohanva, műtött gerinccel, gyerkőc apa nyakában, 2,5 km........ és mikor jöjjön rá a 4 éves gyerekemre a fosás, ha nem az erdő közepén. Életünkben először, guggolva az erdő közepén elvégeztük az elvégzendőket (amihez tudni kell, hogy R. még a WC-ket is megválogatja, hogy hol hajlandó elvégezni a dolgát mióta ráesett egy elcseszetten megtervezett WC deszka)és én közben imádkoztam, hogy fiú gyerek révén, ne jöjjön közben a pisi is mert akkor öltözhetünk át (egy váltás ruha mindig van nálunk), és akkor tuti, hogy lekéssük az utolsó vonatot. Megúsztuk!
De mire fölértünk (természetesen épphogy) rólam már patakokban folyt a víz, mert mint az előzőekben már epésen megjegyeztük, én is a néhány plusz kilóval "élők" közé tartozom.
Azután mire hazaértünk gyerkőc megállt az ajtóban és kívül belül telehányt mindent, külső falat, belső falat, bejárati ajtót stb.
De mindent összevetve, jó kis kirándulás volt.

Marco:
Gratula, nagyon ügyesek vagytok.
Mi még a kaput sem merjük nyitva hagyni, mert R. simán elindul egy sétára egyedül is. Még nem is gondoltam rá, hogy mikor fogom merni elengedni, akár sétálni, mert a Duna parton lakunk és még most is rémálom számomra, mikor egy-egy stégre fel akar menni. Ott lihegek a nyakába ugrásra készen, néha még a kapucniját is fogom, persze csak úgy hogy ne észlelje különösebben.

Ja....
és voltunk a kedvenc játszóházunkban, ahol épp szülinapi buli volt, de nagyobbacskák voltak a gyerekek. Ezért mikor érkezett egy kb. R-el egyidős kisfiú, onnantól kezdve összenőttek, együtt mentek mindenfelé és folyamatosan beszélgettek. Annyira örülök, mert mostanában nagyon sokat fejlődött ezen a téren. Itthon is tapasztaljuk, hogy egyre dumásabb a törp, mesél, kérdez stb.
És ma először mondtak rója jót is az oviban. Múlt héten állítólag semmi különösebb probléma nem volt vele és mióta külön alszik, azóta tényleg alszik is.
Sőt ...... az óvónéni vett két autizmussal foglalkozó könyvet is
Talán némi remény megcsillanni látszik, csak nehogy délibáb legyen!

Marco, szívből gratulálok:-) Én annak is örülök majd, ha Mimi felnőttként egyedül elmegy a kis boltba, ami a sarkunkon van

Champ, nálunk én vagyok a szuper aggódós, a férjem pedig nem. Nem tudok nem aggódós lenni, mindig is az voltam, s mióta gyerekeim vannak ez hatványozódott. Néha próbálok ebből engedni, de közben majdnem beleőrülök. Egyszerűen nem megy

Glor, Mimin is egyre inkább feltűnőek az autizmus látható jelei, úgy értem külső szemlélők számára, a tök idegenek is 1 perc után látják, hogy valami nem stimmel. Főleg, hogy mostanában eléggé tud "pörögni", ilyenkor nagyon boldog, ugrál és kurjongat örömében, a kiadott hangjai tényleg nem átlagosak, inkább kellemetlenek, ijesztőek a fülnek Túl nagy már ahhoz, hogy ezeket "elnézzék" neki, hogy de aranyos.... Remélem Nálatok ez nem így lesz

Miri,Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Marco,

ügyes volt M., gratulálok!

Kirándulók: szép helyeken voltatok . Szilvásváradra gyerekkel is szeretnénk majd eljutni, kettesben voltunk még régebben, nagyon tetszett, noha sikerült esős időt kifogni.
H. nagyon élvezné, pláne, hogy most már az állatmániája is nagyon erős.

Szanya,

meglepődtem, mennyit haladtatok az evéssel, csak így tovább!

Önállóság: nekünk is jobban kéne ezt a dolgot erőltetni, én úgy látom.
A hétvégén kapott matracot H. és összeszereltük az ágyát, így egy szobában, a mienk mellett szorosan, de külön ágyban alszik (eddig velünk aludt ). Persze reggel áthív magához .
Fogmosásban úgy lett önálló, hogy fellépőt kapott, mert addig ugye nem érte el a felső polcot, én vettem le a felszerelését, de most már ott a fellépője, azzal eléri.
A bevásárlás egyedül még nem menne, most 5 éves, nem tudom, mikor fog sikerülni.
Olyat már csináltunk, hogy írtunk neki külön kis listát néhány dologgal, gondoltam, majd jól ellesz vele, tudok kicsit nézelődni, de villámgyorsan bepakolta, amit kellett, és már rágta a fülemet .

Mi most új motivációs rendszert vezettünk be, az eddigi már nem bírt valami nagy csáberővel. Napi és heti jutalom is van, utóbbiak közé bekerült a diszkó, hétvégén volt először (még nem jutalomként), régi diszkó-mix, sötétség, mécsesek, némi csemege. Utóbbit nagyon élvezte, de derekasan táncolt is. Mi az apjával úgyszintén, a kutya meg csak állt a szoba közepén és nézte csodálkozva, hogy a gazdáinak elment az esze ?
Szóval, H. most egy újabb diszkózásra gyűjt !

Tegnap mi is túráztunk a Mecsekben, volt kilátó, forrás, jó nagy béka a levelek között (először fel sem tűnt, teljesen egybeolvadt az avar színével), elfáradtunk a végére.

Daisy, jó ki kirándulás Na, a 2,5 km nekünk nem ment volna, mert Mimi most 26kg,
ezt senki nyakának nem kívánom, de ennyit tuti nem gyalogolna. A kapucni fogása nálunk is ment sokáig, néha még most is, sztem a kapucnikat direkt erre találták ki Az utolsó hsz-ben csupa jót írsz, kívánom, hogy ne csak délibáb legyen, biztos nem csak az lesz

Lucy, ez a diszkó nagyon jó ötlet

Miri, messze van az a bolt? Szerintem megpróbálhatnátok lassan ti is elengedni a boltba egyedül! Esetleg apa titokban leshetné a bokorból, ha nagyon félsz

Glor, időnként jó hallani felőletek, jöhetnél picit többször Hát igen, ez a nyílik az olló dolog talán mindannyiunknál fennáll, ahogy nőnek a gyerekeink... kinek miben, de fennáll. Nektek az, hogy nem beszél, tényleg szembetűnő már az ő korában is, megértem, hogy ez most kidomborodott De én annyira bízom benne, hogy Jázmin beszélni fog... és sokkal, de sokkal jobb lesz... Milyen ügyesen fejlődik a PECSben is!!!

Daisy, huh, ez a kirándulás... Aranyosak lehetettek azért, ahogy mentek felfelé a gyerekkel Nálunk N mindig kakál mindenhol, csak úgy, normál menetben is, tökéletesen átérzem, milyen érzés az erdő közepén produkálni ezt... (nekem már van bilim a kocsiban, ilyen utazóbili, összecsukható, zacskót kell ráapplikálni, már igen sokat használta N de tudom, nláatok ez a betegség miatt lehetett most) N már kakált a lakótelepen az egyik utca szélén is. Neki akkor és ott kellett és pont. (kb 5 éves volt) Remélem, már jobban van a fiad azóta! És tényleg jók ezek a közös mókák Bocs, ha már írtad, nálatok van kisebb tesó?

Lucy, ez a diszkó szuper ötlet Lemásolom, ha nem jogvédett

Ágiviki, igen, ezek a hangok azok, amik feltűnőek, én is így gondolom. Mármint, amiket kiadnak magukból a gyerekeink. Mert 3-4 évesen még akármilyen hangot kiadhatnak, max röhögnek rajtuk, hogy de ari, de később már nem ari... Nagyon várom, mikor kérdezi meg egyszer valaki, miért beszél furán N, miért ad ki bizonyos hangokat, de úgy érzem, soha nem merik tőlem ezt megkérdezni és nem is fogják.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Lucy: a disco nagyon bejön mindenkinek, nekünk is! Mi is szoktunk bulizni, de ez általában nagyon spontán.Van egy nem működő mikrofonunk, szoktunk koncertet adni egymásnak, meg hasonlók. Az én fiam is nagyon élvezi!

agiviki:
Hát igen, R. nem túl jó evő, ebből kifolyólag 4 évesen még a 14 kg-ot is alig üti meg. Őt még elbírja apa a nyakában, de lefelé abszolút gyalog tette meg a 2,5 km-t és felfelé is csak azért utazott nyakban, mert az Ő tempójában nem értük volna el a vonatot. Hál istennek szeret kirándulni, gyalogolni.

kimni:
Ez az utazó papírbili már nekem is eszembe jutott, de a környékünkön még nem találtam sehol és valahogy ezért nem nagyon akaródzik felmenni Pestre, annyit meg nem használ belőle az ember, hogy neten megérje rendelni. De azt hiszem lassan csak be kell szereznem valahonnan.
Egyébként már a kirándulás előtt 2 nappal jól volt, ezért indultunk el, de sajna visszaesett.

lucy:
R. is szeret bulizni, augusztusban volt az első komoly szülinapi zsúrja ugrálóvárral stb., apa írt neki 2 db. hupikék törpikék CD-t, azóta mindig azt kell hallgatni és arra kell bulizni. Úgy mondja, hogy "tegyük be a szülinapi bulit".
Kicsit tartottam az első szülinapi bulitól, 4-en voltak gyerkőcök és korukból adódóan a szüleik, de félelmeim hál istennek nem igazolódtak be. A 4 gyerkőc tök jól elvolt, imádták az ugrálóvárat, medencét. Semmi tervezett játék, program, mert Ők még ahhoz kicsik. Azt hittem R. nem fogja megérteni, hogy este le kell engedni és vissza kell vinni, de legnagyobb meglepetésemre elmagyaráztam neki és tökéletesen megértette, sőt beállt a pasik közé és Ő is segédkezett a leeresztésnél.
Szóval első bulinak ez a 4-es létszám tökéletesnek bizonyult.