Szanya, ugyanezt mondta nekünk is a gyógyped! El lesz foglalva a szociális dolgokkal, még jó is, ha már tud olvasni, számolni valamennyit, mire elsős lesz.
Labolen, tényleg hasonlóak a fiaink! Az enyém ugyan nem ennyire számmániás (nálunk ugye buszmánia van, egy ideje vonat is), de simán elszámol már egy ideje 100-ig (1 éve már biztosan), kisebb számokat össze tud adni és a betűk is nagyon érdeklik, több, mint 1 éve bármilyen betűt leír, lerajzol és felismer. Viszont mi ott akadtunk el, hogy tulajdonképpen simán tudna olvasni, mert a leírt szó összes betűjét felsorolja, amikor látja, de nem bírja egyben kiolvasni, nem érti, hogy mit jelent, hogy olvassam ki egyben. Nem látja "egészben". Ez persze totál nem lenne baj, kivéve, hogy ő nem érti, miért nem látja és tiszta ideg ettől, mert ő ki akarja olvasni és kész, miért nem tudja kiolvasni, ha az összes betűt ismeri, én meg miért tudom és ez így nem jó és frusztráltan jön a görcsösség, a sírás. Ez engem arra emlékeztet, amikor 2.5 évesen már mondatokban akart volna beszélni (lehetett érteni, hogy "aaa oooo aaaa uuuuuuuu", hogy szavakat tesz egymás mellé, de nem tudta kimondani a szavakat, csak aaaoouu-zott), de nem tudott szavakat kimondani és nem értettük, amit akar, ő meg nem tudta elmondani és ettől olyan szinten frusztrált volt, hogy toporzékolt néha elkeseredettségében. (ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy valami tényleg nem stimmel vele) Most is ez van, ő már akarna olvasni és frusztrálja, hogy hiába ismer minden betűt, írva, olvasva, mégsem tud kiolvasni egy egész szót. Mit tanácsoltok, hogyan tanítsam meg neki kiolvasni az egész szót? AZt hittem, ez még ráér és tökre nem foglalkoztam ezzel a témával még (hol van még az iskola alapon), erre most sürgős téma lett...