Miri: és milyen igaza van Á-nak!

Nem csodálom, hogy a hosszú népmeséket nem szereti. Nehéz a nyelvezetük, és a történet sem követhető egyszerűen. Nálunk látványos, hogy a Mazsolát is jobban hallgatta a gyerek, mint a Grimm, vagy magyar népmeséket.
Ma nagyon pozitív dolgokat mondtak az oviban a fiamról. Megdicsérték, hogy milyen ügyesen részt vett a feladatban. (tavaszi szünet miatt 11-en vannak, így ő is tudott dolgozni a többiekkel.) Szóval szépen rajzolt egy meseillusztrációt. Igaz, hogy csak egy pici háromszög macska erejéig, de akkor is.

ÉÉÉS: Dadusunk büszkélkedett, hogy ma már engedte, hogy a tányérjára tegyenek egy kis rizst. Bár nem eszi meg, de eddig azt sem engedte, hogy szedjenek neki, csak a húst kérte. Most meg mondta, hogy csak egy kicsit. Én úgy gondolom, hogy ez az EMÚ előkészítős csoportjának a hatása, mert ott most megpróbálták a csapatot evés területén is kicsit motiválni. És a dadus is mondta, hogy ő is mindig mondja, hogy csak egy kicsit szedek, nem kell megenni. Szóval valahogy közösen most elérték ezt a nagy dolgot!
Másik jó élményünk ma: L. és B. fent játszanak a tetőtérben, autóznak. A kicsi is fel szeretett volna menni, de őt L. nem akarta beengedni.
-Tűnés menj innen! Egyedül szeretnék játszani B-val.
Kis idő múlva, mikor a kicsi kint álldogált a folyosón L. odament hozzá:
-Tessék neked itt ez az autó. Ne sírjál, van benne zöld golyó is.
Annyira helyes volt, ahogy próbálta alkalmazni, amit tanult. Hogy nem tűnj innent mondunk, hanem hogy egyedül akarok játszani. És hogy akkor adj neki valami mást, ami neked nem fog hiányozni. És még azt is mondta neki, hogy ne sírj! Én nagyon örültem ennek.