Igen, ezek mind igazak. A valóságban az lenne a jó, ha max 20 fős integrálható csoportba kerülne, ahol van egy asszisztens, és egy tanítónő, vagy két tanítónő. Ez szerintem Z-nek jó lenne, persze 1,5 év múlva lehet, hogy nekünk is vissza kell vennünk az elképzeléseinkből, reményeinkből. De ha nincs más mód, és csak segítő mellett vennék be mondjuk integrált nevelésbe, de azt meg nem kapnak, akkor még mindig jobb, ha a szülő van ott mellette, semmint, hogy mondjuk magántanuló legyen (ha egyébként alkalmas segítséggel a közösségi életre). Sajnos nem igazán tudok alapítványi sulit a közelünkben, ahová nap mint nap el tudnánk hordani a fiunkat, ha nem vennék be integrált oktatásba.
Én is jobb szeretem ha a fejlesztő fejleszti és nem én feladatoztatom itthon órákat. Jómagam azzal fejlesztem, hogy együtt játszunk, hogy mesét olvasok neki, hogy 5-5 peres kis feladatokat csinálunk csupán, hogy megtanítom felöltözni, fogat mosni stb. és csak nyáron dobok be több feljesztő foglalkozást itthon, mikor nincs ovi. Lehet, hogy Edina csinálta jól, hogy megtanulta a gyógypedagógiát. Lehet, hogy nekem is ezt kéne? Nincs valami gyorstalpaló ami mégsem évekig tart, de mégis kicsit okosabb, hozzáértőbb lesz tőle az ember lánya? Kérdezem én ezt, mikor még a szülőképzésekre se tudunk elmenni ...