Téma: Autizmus mindennapok

Szegény.
Hát ez az, hogy pont az nem volt. Kisebb-nagyobb van, méretben pont nincs. Nagyon ciki. De most már év végéig teleírtam a naptárt, nehogy még valami elfelejtődjön.
Már én is gondoltam rá, hogy jobb volna a műfenyő, de akkor azt is el kéne tenni valahova utána.

Nekem nagy fiam (4.5) ősszel kezdte az ovit, és még sosem volt ünneplőben, nincs is neki, igazából fel sem merült bennem, hogy abban kéne mennie, de mondjuk csopis társai sem voltak abban.

Sztem karácsonyra sem szoktak ünneplőzni, na majd megkérdem óvó nénit, de nincs is ünneplője, nemtom addig honnan szerzek neki.

Tegnap voltunk mindkét fiammal apukám vállalati mikulás partiján. Nagy tökre élvezte, bekapcsolódott a játékba meg várta a télapót (meg félt is tőle picit), a kicsi (2,5) viszont végig a lufikkal volt elfoglalva. Egyszer kétszer bement előre a gyerekek közé, de aztán visszajött hátra lufizni. A mikulás nem érdekelte, de a végén mikor ment el, integetett neki meg a krampusznak is. Úgy láttam, sok volt neki nagyon az inger, meg hát a beszédértése még nem az igazi, sztem ezért sem kötötte le.

Mi családi házban lakunk, így feltesszük a padlásra.

ja, nekünk is műfenyőnk van és nem tudjuk, mikor mondjuk azt a fiúknak, hogy mi díszítjük a fát. Így ugye nem sok időnk van feldíszíteni, míg alszanak (ha éppen együtt alszanak). A kicsit egyébként még nem érdeklik az ajándékok, mikuláscsomagok, édességek stb.

Tök szívesen díszítenék velük fát közösen egyébként, az olyan jó program.

Mi is kiváncsiak lettünk volna, hogy hogyan reagál a télapóra, legalább úgy, hogy az óvonénik elmesélték volna. Ez van sajnos.

HáromMackó, jobbulást neki!!!

Nagy nálunk másfél hét után ma ment újra oviba, ahol 2/3 gyerek hiányzik, és a napokban kezdődött skarlát pár gyereknél, szal kíváncsi vagyok, hány napig bírja.

Utoljára két napot járt, aztán lebetegedett 10 napra

Azt hiszem karácsony hetén (19-i) nem is viszem oviba, nehogy pont karira betegedjen le.

Köszönöm, remélhetőleg tényleg meggyógyul minél hamarabb.

És miért nem díszítitek együtt?

Férjem óhaja, hogy meglepi legyen neki, hogy azt higgye, hogy a Jézuska hozza a fát.

Nálunk az van, hogy azért díszítjük fel a fát, csinálunk rendet a lakásban, hogy a Jézuskának legyen kedve eljönni hozzánk is, és hozzon a gyerekeknek - akik egyébként természetesen jók voltak - ajándékot. Az ajándék kerül hipp-hopp varázsütésre a feldíszített fa alá.

Mi együtt díszítjük a fát, tavaly volt először így (4 éves múlt akkor a nagy és pont 2.5 volt a kicsi) és nagy sikert aratott, már készülnek idén mind a ketten erre, én nem hagynám ki ezt Sőt, már együtt csináltunk adventi naptárat is, nagy boldogság volt, mindkét gyerek kivágott ezt-azt, felragasztottuk a naptárra (a kicsi persze nonfiguratív cuccokat csinál még), tök boldogok, hogy ezt ők csinálták. A díszítés is ilyesmi élmény neki szerintem.
Nálunk tavaly volt az első nagy mikulásozás, mindkét gyerek élvezte, énekelték már mindketten a Hull a pelyhest, idén sajnos a válság miatt apám és a férjem cége nem tart mikulás bulit, az én munkahelyemen volt már, de az barlangos volt, bementünk egy barlangba, a végén jött a miki, aztán kijöttünk - élvezték, de ez nem az igazi. Ma elvileg anyósom munkahelyére megyünk mikulásozni, mert nálunk pénteken jön a miki micsoda hülyeség, miért nem ma... Nálunk nagy várakozás volt a ma reggelre, éjjel 4kor a nagy ki is jött, meglátta persze a csomagokat, alig lehetett vissza altatni... mi is 10 nap betegség után ma mentünk először oviba. Én még mindig nem vagyok jól... Annyira élvezik ezt a karácsonyi időszakot, csak kár, hogy ilyenkor van ennyi betegség, annyira elegem van már ebből, a 3. éve nyomjuk ezt az állandó betegeskedést, semmi programot nem merek előre megbeszélni senkivel, nagyon gáz már.

érthetetlent írtam, szóval pénteken nálunk az oviba jön a miki.

Most jöttünk haza, az asszisztensünk csinált sok képet, és senkit nem látok ünnepiben rajta szerencsére.
Kisfiamnak nagyon tetszett a bábozás, a Mikulástól megijedt kicsit, az ajándéka meg nem érdekelte egyáltalán. Immunis a kajára! Pedig került a csomagjába egy kedvenc bébiétel is. Összességében azt hiszem ez jó eredmény a tavalyihoz képest!

Az, hogy most nem tudok programot tervezni, még nem is olyan nagy baj - azt persze sajnálom, ha lemaradnak valami jó kis mókáról, az oviban, suliban - de hogy mit fogok/fogunk csinálni, ha remélhetőleg 1,5-2 év múlva visszamegy dolgozni, azt nem tudom. A két kicsinek folyton lóg az orra, valamelyiknek, vagy mindkettőnek egyszerre van valami nyavalyája, s néha (szerencsére tényleg csak néha), még a nagy is beteg, s két év múlva is csak 10 éves lesz, s még egy 10 éves gyereket sem szívesen hagyok itthon egész napra egedül, vagy küldök el az orvoshoz egyedül. Kész rejtély, no de elég nekünk a jelen gondja, úgyhogy egyenlőre ezen nem agyalok, csak olykor felmerül bennem, amikor szinte napok sincsenek, hogy valaki ne legyen beteg.

Mármint az a jó eredmény, hogy majdnem végig kibírta az ünnepséget, és a bábozás tetszett neki. És még egy nagy fejlődés, hogy már ki tudja választani a boltban, hogy mit szeretne ajándékba, lekommunikálja, hogy kéri, hogy vegyük meg, és mire hazaérünk, nem feledkezik meg róla! Akinek a gyereke 2 évesen botrányozik a boltban csokiért, az nem tudja, mekkora szó ez, és én hogy örültem volna neki még 3 évesen is... Hiszti ide vagy oda...

Ez nagyon figyelmes volt a "Mikulástól", hogy tett a csomagjába, olyat amit megeszik. Tetszik.
Az én törpém, meg láz ide vagy oda, annyi csokit evett tegnap, és úgy falta, minta a sivatagból jött volna kiéhezve.

Milyen karácsonyi hangulat van itt!
Az én fiam is volt ma Mikulás előadáson. Mehettem vele, mert Ő nem egy egyszerű gyerek. A feléig még lekötötte valamennyire, hogy néni meg bácsi van a színpadon, meg vannak lámpák, aztán már feküdt a szőnyegen (a csoporttársai közül is páran), utána már nagyon nyafogott is, így kimentünk. Akkor meg az volt a baj, hogy meg kellett várni a többieket, nem mehetett be egyből az oviba.
Azt mesélték, hogy az ovis Mikulás nem nagyon érdekelte. (de több más gyereket sem). Tegnap a szomszéd jött át, mint Mikulás. Őt is megnézte, szerintem magában konstatálta, hogy minek öltözött ilyen hülyén a szomszéd, és szépen bement a szobába.

A férjemnek én sem tudok jó ajándékot kitalálni, ahogy a családnak sem, ezért nálunk az a szokás, hogy levelet írunk a Jézuskának, aztán e-mailben körbeküldjük a családnak.

A fiamnak nagyon jó ajándékot találtam! A tecsóban kaptam formaberakót. Az egyiken az abc van, a másikon a számok 10-ig. Imádja a formaberakókat, meg a betűket-számokat is, így már akkor nagyon örült, mikor látta a polcon. Biztos boldog lesz, ha a fa alatt megtalálja. A Mikulás meg egy fa cipőt hozott, fűzővel. Azt hittem, majd kínlódni fog a befűzéssel, de elég ügyesen át tudja dugni. Eredetileg aranyos kis formagyöngyöket szerettem volna, amiket vastag zsinórra lehet fűzni, de a kistesó miatt az esélytelen, mert folyton a szájából kéne kirángatni a gyöngyöket.
A Hugi meg persze babát kap, mindenféle hozzávalóval. Olyan megnyugtató látni, hogy Ő már 15 hósan ott tart, mindenféle rávezetés nélkül, hogy babát etet, itat (fú, a csokis kekszet imádom, mikor a rongybaba arcába nyomja, csak a Kubu jobb nála), törölget, söpröget, segít teregetni, mosogatógépből kipakolni, stb.

Ez jó, valami ilyesmi lehet az én fiam fejében is a Mikulásról, hogy miért öltözött ilyen furán a szomszéd.
Nálunk is problémás az ajándékozás, de idén újítottam. Értelmi fogyatékos és autista lakóotthonok lakói által készített ajándékokat kap a rokonság. (Ha ideér időben, mert webshopból rendeltem.)

Nálunk a felnőttek megajándékozása kész katasztrófa. A férjem szereti az édességet, ez sokáig jó volt, de már vigyáz magára, hogy ne hízzon el, ezrét most már azt mondja ne nagyon vegyek neki. A húgomnak lassna megvettem az összes fotóskönyvet, mrá neki sem tudom mit adjak, Apukám a biztos pont egy kiló finomság, és boldogan majszolja. A ruha nálunk nem ajándék, így az se lesz. De én is faramuci vagyok, mert nekem sem lehet még csak egy csokit sem venni, mert én meg nem szeretem, így aztán minden évben kapok egy doboz Raffaellót, mert szinte az az egy amit szeretek. De végül is nem ez a lényeg, a gyerkőcök bontogatása, öröme sokkal fontosabb.
Egyik évben kaptam egy méteres macit, mert az érettségire nem kaptam meg az áhított, nagy medvét, így aztán 34 évesen lepett meg vele a Jézusak, meg egyszer kaptam egy házépítős legó készletet, mert azt is kimaradt gyerkőc koromból, annak is nagyon örültem.
Néha van ilyen.

Nálunk is ez van. Az lenne a legjobb, ha ezek az ajándékozós dolgok a gyerekekre korlátozódnának, mert a legkevésbé sincs szükségem a hatszázadik gyertyára meg díszbigyóra. A férjemmel ilyenkor mindig beszerezzük egymásnak a téli ruhákat, mondván az a karácsonyi ajándék és ennyi. De a család...! Egyszer kezdeményeztem, hogy összeírom, hogy miket lenne érdemes venni a gyereknek. Legalább ő kapjon használhatót! Még véletlenül se vették figyelembe. (Színigaz, azokat a cuccokat nem lehet kapni a sarki boltban, de párszáz forintos cucctól indult a lista, tehát nem a drágaság miatt nem mentek utána.)
De a legjobb az az, hogy 4,5 éve nem rág, nem eszik a gyerek édességet, ennek ellenére minden évben kap valakitől (vagy többektől) Mikulásra csokit. Az óvónő az oviban beleteszi a Mikulás csomagba a bébiételt, a család eddig a felismerésig nem jut el. Szégyen.