Téma: Autizmus mindennapok

Ha holnapra nem megy lejjebb, felhívom az orvost.

Szanya: 3 nap után ha lázas váltani kell, ne hagyd, eröltesd, hogy hiába szedi,másikat kérsz. Azt hogy mi a következő a sorban azt neki kell tudnia.
Saját tapasztalatom viszont hogy a jól irányzott antibió max 1 napon belül látványosan segít..
Te is szeded ugyanazt a gyógyszert és amellett vagy rosszabbul szombat óta???

A 3. nap az holnap van. Holnap este rendel, ha addig nem javul, akkor íratok másikat. Augmentint kap egyébként, 2x5 ml-t. Én nem azt szedek, volt itthonról valami még egy korábbi fertőzésre, szerintem ez tuti nem jó. Viszont én nem vagyok lázas, ellenben alig bírok nyelni. Tegnap meg ma sem ettem kb. semmit.

Tomger!

Írtam e-mailt. Aztán majd írd meg beválik-e az ötlet.

Hát az én tapasztaltam, hogy az Augmentin csak azt mualsztja el, ami amgától is meggyógyulna. HA azt kaptam én vagy agyerek, akkor mindig hosszan elhúzódóan voltunk betegek, és szerintem semmit nem javított a helyzeten. Egy idő után, ha a doki azt írta fel nekem simán be se szedtem.

Nem mondod?! De akkor mi a jó? A Sumamed egynek még oké, de valamivel váltogatni kell.

Szanya!
Ez így van mindegy, hogy zöldség vagy gyümölcs csak egye! Kivétel, ha cukorbeteg, mert akkor csak a zöldség játszik, a gyümölcs csak módjával,
Magyarul, bármilyen ötlet jól jönne, nálunk valóban életbe vágó, hogy minél hamarabb egyen zöldségeket!

Bundáskenyér, ezt a cukorbetegséget mindig figyelmen kívül hagyom. Nehéz ügy.
Reszelt répa? Az elég édeskés. Vagy nyers zsenge zöldborsó? (Már amikor van.) Sütőtök? Érdekes módon az én fiam a padlizsánt és a cukkinit eszi meg a leginkább, gondolom, mert annak a legsemlegesebb az íze. Persze csak főzve, úgy meg nem tudom, mennyi értelme van vitaminok szempontjából.

Hát még nekünk se sikerült kitalálnunk valami tuti módszert. Z. csak a krumplit, borsót eszi meg (trükkösen főzelékbe a zöldbabot és a brokkolit, és egyszer-egyszer a karfiolt), gyümölcsből meg az almát, de csak nyersen (néha a banánt, nagyon néha a mandarint), és bébikajából az alma-málnát.
De őt rá lehet szedni ha olyan kedve van, hogy legalább egy falatot kóstoljon, sőt mesenézéssel a múltkor hajlandó volt 5 nagyobbfajta teáskanál tökfőzeléket is megenni. Na ez már valami volt.

Egy kedves ismerős a múltkor (teljesen jóindulatú ismerős!) megkérdezte, hogy ha éhes lesz akkor azért megeszi nem? Hát ez az, ami nekünk/nektek nehézség, hogy nem.

Ezeket az embereket nem értem. Biztos van olyasmi, amit ő sem eszik meg, akkor sem, ha éhes, pl. sült rovarok, csiga, szusi...

Na igen, csak amikor olyan ételeket sem eszik meg, amit a legtöbb gyerek imád, meg kiderül, hogy a repertoár igen szűk (amit egyáltalán eszik), akkor egy olyan embernek akinek max válogatós gyerekkel volt dolga, az jut az eszébe, hogy hát ha éhes lesz akkor azért azt a finom kis szilvásgombócot, vagy a túrós tésztát, almáspitét, lekváros palacsinát, buktát vagy rántott húsit megeszi ... Tulajdonképpen megértem, ha kedvesen kérdezik, nem is zavar, ha nem bántó megjegyzésnek szánják.

Ja és akkor mi még egészen jó helyzetben vagyunk ezen a téren.

Őszintén szólva ezekből én csak egyet ennék meg szívesen, két továbbit, ha irtó éhes vagyok, a többit sehogysem. Pedig nem vagyok auti. Persze tisztában vagyok vele, hogy ilyen az NT gondolkodás, de engem ezek a kérdések brutálisan idegesítenek, mert azt sugallják, hogy én vagyok a hülye. De most a betegségtől negatív vagyok, lehet, hogy máskor simán tudomásul vennék egy ilyet.

Marcoverde, köszi szépen az öltetet, azt hiszem, megéri az évi 25 dollár a flickr-ért.

Szanya, Dreamer, szerintem egyén és bacija válogatja, nekem rengetegszer hatott az augmentin és volt, amikor egyáltalán nem. De én csomó antibiot pl nem tudok bevenni, mert ugyan allergiás nem vagyok rá, de a gyomromat taccsra teszi, felviszi a pulzusom, remegek és akkor abba kell hagyni. Ezért én rengeteg augmentint ettem már... És az Augmnetin tipikusan nem 1 nap alatt hat, hanem várni kell rá napokat. Ezért is kell megvárni a 3 napot ilyen helyzetben. Utána meg már hatnia kell. Ha nem, akkor kell váltani.

A sütőtök nekem pl felviszi a cukromat, rengeteg cukor van benne Mint egy gyümölcs, abszolút olyan. A répa az tök jó

Ma kapott tőlem rendesen a fiam, bár látom, hogy nem ér semmit, de megint eltűnt. Annyira ki vagyok ezen akadva és el vagyok keseredve Általában lehet hagyni itt a nagy parkban a többiekkel bringázni és játszani (jó nagy a park, mennek mindenfelé, nem is mindig látni őket, de mindenki itt lakik és ismerünk mindenkit). Általában. És akkor van, amikor nem, de ezt nem tudom előre. Ma pl nem lehetett volna... mondtam neki, hogy várom a kapunkban (a park szélén van), mehet még 2 kört és aztán hazamegyünk. Jó persze. A kicsi meg is jelent rendesen, az érintett fiam nem jött. Elkezdtük keresni. Minden gyerek egy kupacban játszott az egyik részén a parknak, de nem volt ott a fiam. Annyira megijedtem! Aztán szólt az egyik anyuka, hogy látja őt a park vége utáni házaknál, ott "postásozott" egy háznál. Elöntött a düh. Egyrészt kikerült a látótérből, amit tilos, másrészt TUDTA, hogy várom őt a kapuban és ezek működni szoktak általában. Most nem működött. És most mit tehettem volna? hagyni szeretném játszani a többiekkel, ez fantasztikus lehetőség neki, amikor együtt mentőautóznak 5-6-an vele hasonló korú fiúk (a bringa a mentő és mindegyik vijjog, mint a sziréna és mennek együtt a betegekért, ha valaim, akkor az ilyen játékok kellenek az autiknak! nem is tud sokáig része lenni sajnos...). És muszáj teret engednem neki, nem fogom a lábam mellett tartani. És menni is akar persze. Már ezerszer lerajzoltam neki, hogy mindig látni kell anyát, meg vissza kell jönni, amikor mondom, de az esetek túlnyomó többségében rajz nélkül is menni szokott (jó. néha szólnom kell, de ha együtt játszik a többiekkel, nem fogok beleszólni). Nem tudom eldönteni, mikor van az, hogy kell neki a rajz. Mert ez a ritkább eset és én azt gondolom, hogy az ilyen jól kommunikáló aspiknál, amit lehet, azt verbálisan kommunikáljuk, hogy szokja és tanulja.
Csak ez a hirtelen eszébe jut és akkor ő megy dolog.... komolyan azt hittem, kinőtte. Remélem, iskolára tényleg kinövi.
És persze nem érti a büntit, még ő volt rám mérges, hogy miért büntetem meg. De azt sem akarom, hogy nem kap büntit egy ilyenért, annyira azért látja ezeket, hogy akkor meg azért is csinálja fogja, ha nem lesz negatív hatása.

Szanya1:


Talán azért könnyebb nekem megértenem ezt, mivel az első fiam NT így voltam a másik oldalon is - bár nem emlékszem, hogy bárkit is megkritizáltam volna, de hittem az okos gyereknevelési könyveknek, ami a nagyfiamnál működött is.

De azét is könnyebb a dolog, mert ha vendégségbe is megyünk azért valami akad, amit megeszik ő is, nem kell külön vinnem kaját és nem kell rettegnem attól, hogyha kivonják a forgalomból azokat a bizonyos ételeket, amit megeszik, akkor mit fog enni. Ez így azért könnyebb.

Kimni:
Én egyáltalán nem merem Z-t elengedni, még az udvarunkra is jobb szeretem úgy kiengedni, hogy én is, vagy legalább a nagyfiam is kint van.
Az már jó, hogy általában elengedhető. Biztos megtanulja.

Kimni, most megvilágítottad, hogy az antibió miatt vagyok ilyen rosszul. Ez eszembe nem jutott! Hazavágta a gyomrom, teker a szívem ezerrel és remegek. Jó tudni.

Ez az eltűnés... Teljesen igazad van, hogy hagyod játszani. Nem is tudom, mit lehetne kitalálni, hogy SOHA ne lépjen le. Nem az a gond, hogy nem tudja a szabályt, azt hiszem. Inkább az lehet, hogy fontosabbnak érzi a "küldetést". Ha nem érti a büntit, akkor viszont azzal semmire nem mész... Valami mást kéne kitalálni. Tényleg megvan a veszélye, hogy lelép a suliból, főleg, ha viszik őket valahova.

HáromMackó, persze a Ti problémátok annyira nem szélsőséges! Én nagyon örülnék, ha a az én fiam úgy és annyit megenne, mint a Tied.

Sziasztok! A kaja dologban mi is elég rosszul állunk, nagyon válogatós a fiam, nehezen rág, pedig ha akar, akkor tud. Gyér a repertoár, ha valamit a kezébe akarunk adni, futva menekül. Na, nálunk ezen szoktak csodálkozni, ha valahová megyünk. ( mindig azt mondom, hogy már vacsorázott....) A csokit se fogja meg, pedig szereti az édes ízeket. Kedvence a spenót, úgyhogy azzal próbálkozom, hogy abba rakok bele mindenfélét - komplett sonkás szendvicset is - és akkor megeszi. Igazság szerint bátortalan vagyok, mert nem kaptunk célirányos választ arra, hogy hogyan lehetne a gyerek repertoárját bővíteni. Aki diagnosztizálta - autizmusra szakosodott pszichológus - azt mondta, hogy ne erőltessek a világon semmit, mert nincs értelme, majd magától kinyílik remélhetőleg. A gyógypedagógusunk - aki egyébként 20 éve foglalkozik autista gyerekekkel - azt mondta, hogy márpedig erőltessem, ha kell szemenként adjam a rizst és higgyem el, ezer öklendezés után előbb-utóbb meg fogja enni. Én nem merek durván erőltetni semmit, mert a fiam jelleméből fakadóan is egy nagyon makacs ember, ha keménykedek, ő még keményebb akar lenni, szóval patt helyzetbe kerülünk. Ezért kutyulgatok neki mindenfélét, aztán hátha változik majd.....
Más. Úgy tudom, sokan csináltátok a TSMT tornát. Mi óriási elánnal kezdtük, tök jól ment, de most - néhány napja - olyan szinten megmakacsolta magát a fiam, hogy egész egyszerűen nem tudtuk megcsinálni. Közölte, hogy "NEM!!!" és amikor erőltettük, olyan szinten kétségbe esett, hogy már tényleg azt gondoltam, hogy nincs értelme. Egyszer Labolen írt a kétségbeesett hisztiről, amiről én akkor még nem tudtam, hogy milyen. Na, ma este láthattam a fiamon. Mit csináljak? Egyszerűen nem tudjuk így csinálni a feladatsort, képtelenek vagyunk halálra kínozni a gyereket....ráadásul olyan erő van benne, hogy ketten se tudjuk lefektetni a gördeszkára.

Szanya, ez már olyan reakció az antibiora, amikor a dokijaim szerint abba kell hagyni remélem, utána jobban leszel!

Az oviban úgy oldották meg, hogy ott őrá különösen figyeltek és fogták a kezét. Ma este le fogunk ülni és lerajzoljuk, ami történt ma és "átbeszéljük" így. Nem tudok egyelőre mást...

Kajáláshoz akartam még írni: a kenyér téma nálunk nagyon nem ment, most is utálja. Így azt csinálom, hogy mindig másmilyen kenyérfélét (pékárut) veszek neki. Nagoyn fontos volt, hogy ne kelljen nagyon rágni, tehát pl a rendes parasztkenyér nem megy, pedig szereti az ízét, de alig eszik belőle tulajdonképpen, mert rágni kell. A zsemlét ezért nem eszi szerintem. Váltogatom a kenyereinket, mindig úgy vezetjük itthon be, hogy valami szuper különleges dolog, meg puha Most is keveset eszik, de valamennyit eszik belőle. És mi nem ehetünk tejeset, szóval, elég korlátolt a választék, mert pl a tejes bucit biztos enné időnként,de azt nem lehet. Szóval, hogy nem ette meg a zsemlét vagy valamilyen kenyeret, ez nálunk bővíthető volt más, új kenyerekkel, amik tényleg puhák voltak (és vékonyak, hogy könnyen tudja harapni!).

Kimni: sajnálom, ami történt, és egyetértek Szanyával. Akkor, abban a pillanatban szerintem csak a postás játék a létező világ, és Te és a szabályok valahogy nem olyan fontosak akkor.
Nálunk meg ez van: megyünk kifelé a kapunk az oviból. -Nem szabad elfutkosni? Jól mondod, fiam, nem szabad. És azzal a lendülettel már fut is, és a magyarázat, "mert úgy tartotta kedvem". És mondja, is, hogy igen, ezt nem szabad.

Gizus: Ami én elkövettem, legnagyobb hiba: két évesen megpróbáltam az egyedüli elfogadott reggelijébe belerakni gyümölcsöt. Aztán többet nem fogadta el ezt. (Tejbegríz). És sok mindenről emiatt állt le. Utána két éven át nem tudtam mivel kiváltani a reggelit. Egyszerűen nem evett.
Ha hamarabb tudom a diagnózist, valahogy vizuálisan hajtottam volna azokat az ételeket, amikről sorra állt le. És valahogy nem engedtem volna el az asztal mellől. Egy ideig a lépcsőn ebédelt. Aztán már ott se. Most az oviban leül az asztalhoz, itthon még nem. Igaz, ritkán eszünk együtt, férjem minden este máskor jön haza, ebédem meg sokszor még az ő ebédjük előtt van.
Dreamer írt egy jó ötletet: Legyen két oszlop: miket eszek meg, miket szeretne anya, ha megennék.
És lehet választani mindig, egy falat ebből, és jöhet az amit szeretsz. Vagy csak egyszerűbben, ha ebből eszel egy kanállal, kapsz egy jutalmat.
Csak az én fiam inkább ordít, és nem eszik, és nem kér jutalmat, és a csillagokat is lehozhatnám, azért sem enne meg olyat, amit nem akar. De ha hamarabb elkezdtem volna ezt, akkor talán ma nem itt tartanánk.
Dreamer ötlete szintén, annak aki többfélét is eszik: egy hétre van egy táblázat, és amit már evett egyszer, azt le kell venni. Ezzel lehet a változatosságot biztosítani. Már akinél, sajnos nekünk nincs 7 féle főtt étel, amit megenne.

Tsmt: Ki kell találni mivel lehet motiválni. Nekünk ebben a fázisban a gyógyped bevezette az egységenkénti jutalmazást. Ha kész a három plédes feladat, fújunk buborékot. Vagy ha kész a gördeszkás, kirakhatsz egy újabb kagylót a sorba.
Ezek rajzolva is voltak a tornasorba, amit a gyerek mindig nézhetett, hogy látod, már csak ezt meg ezt, és fújunk. Vagy volt golyófuttatós is, és akkor leguríthatott pár golyót a pályán. Mindig olyat választottunk, ami éppen nagyon lefoglalta. Nekünk ez bevált egy ideig.
Erőltetni nem tudod úgyse, nem érdemes.
Ja, mi az ételt sem toljuk le a torkán, mert kihányná. Ezt egyedül a gyógyszerekkel csinálom meg, de azt is kiköpi. Lassan mi át is állunk a tablettákra emiatt, azt összetöröm, és beadom szörppel, mert az még mindig kevesebb, mint a 7-10 ml folyékony antibiotikum. Az már nem megy, és a lázcsillapító is ilyen már nálunk, egy fél szem algopirin. Nem bírja a sűrű folyadékokat, szirupokat.