Barbara, nálunk nem igazán, akikkel konfliktus volt, azok eddig mind autik voltak. (Amikor két empátiahiányos találkozik és nem értenek egymásból semmit...) Viszont rémsztorikat bőségesen hallottam. Szinte megelőzhetetlen, egyedül a fejlesztés hatékony, de el kell érni a beszédet és csiszolni az értést folyamatosan, mert csak arra építve lehet szociális helyzeteket tanítani. Lehet használni piktogramokat is a viselkedés javításához, de annak a szintje nagyon alacsony, árnyalt dolgokat nem lehet lerajzolni, meg rajzolva se értenék meg beszédértés nélkül. (Mivel a rajzokat kommentáljuk is, minél bonyolultabb a szoc. helyzet, annál inkább.)
Nagyon fontos a "felügyelőkkel" való kommunikáció. Pl. ha a nagyi viszi a gyereket a játszóra, akkor meg kell mondani, hogy nincs padon punnyadás, folyamatosan kell menni a gyerek után. Pont most láttam egy ilyet a játszón. Vélhetően auti ovis gyereket leordított a mászókáról egy anyuka. A mászóka iskolásoknak való, ő meg felengedte rá a kb 3 éves gyerekét. Az egyensúlyozón ment át épp, mikor jött szembe a kb 5 év körüli auti és levette a kicsi kezét a korlátról, hogy tovább tudjon menni. (Tipikusan autis viselkedés, ő csak annyit lát, hogy van itt egy eltávolítandó akadály, az nincs meg neki, hogy az egy kisebb gyerek keze, aki még nem képes kapaszkodás nélkül végigmenni az egyensúlyozón.) És jött az anyuka és ordított, hogy mit képzel, hogy leveszi a kicsi kezét, vigyázzon a kisebbekre, stb. Az auti gyerek nagymamija meg meg se rezzent a padon, aztán az auti lemászott és távoztunkig a nagymamájához bújt, meg se mert moccanni. Nagyon sajnáltam.

Simán megelőzhető lett volna, ha a nagyi is lent áll és instruálja az autit, miszerint várja meg amíg a kicsi átér, ne induljon el addig vele szemben. Az ilyen konfliktusok 99%-ban előre láthatók.
Aztán pl. volt egy olyan sztori,
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.