Dreamer, sajnos ez nem így van! Általában még rosszabb a beszédértésük, mint amit az ember gondol, inkább a szituációt értik. Amelyik pedig időben és gördülékenyen megtanul PECS-ezni, az nagyon magas százalékban elkezd beszélni, pont azért, mert őbennük megvan a kommunikáció iránti igény. De sajnos nincs meg mindegyikben, láttam rá példát sajnos.
A lovas-kutyás példában igazad van, de szerintem ez is csak a kommunikációs igénnyel rendelkezőknek számíthat.
A megszokás témában szintén igazad van, valóban egy jó motiváció átlökheti ezen a gáton.
HáromMackó: Ez egy nagyon nehéz kérdés, mert a megszokásnak előnyei is vannak: pl. szabálykövetés. Egyébként a rugalmasságot segíti elő a napirend is: hiszen ha változás van a programban, akkor az amúgy merev gyerek is alkalmazkodik, mert látja maga előtt, mi fog történni. A merev gyerekeknek a változás nagyon nagy stressz, tehát az nem a legjobb megoldás, ha minden jelzés nélkül változtatunk, "jó ez, majd megszokod" felkiáltással.
Az én gyerekem nagyon rugalmas a tevékenységváltásban, imádja, ha megyünk bárhova, szereti a történéseket, mindemellett 4,5 évesen nem hajlandó egyedül enni, mert "engem etetni szoktak". Aki ezt fel bírja fogni...!