Tomger, nálunk a legnagyobb kihívás az irányítás... hogyan irányítsam én őt. Már a fejlesztéseken is mindig ez jelentette a kihívást. Az EMÚban megjegyezték, hogy extrém módon akar irányítani a gyermekem. És a barátkozásaival is ez a gond, nem tudja elfogadni, amit a másik szeretne, azt egyszerűen ignorálja, mondja a magáét. Ezért nem szeret már játszani vele sokszor a barátja (érdekes, bizonyos dolgokban pedig nagyon is irányítható, pl ez a kisbarátja többször is volt, hogy nem engedte oda a többi gyerekhez játszani, a fiam meg teljesítette, de a konkrét játékokban nem engedett soha, mindig ő mondta meg, hogy mivel játszanak, milyen autóval, busszal, társassal, ki mivel legyen, mi legyen a jelenet stb). Nagyon nehéz ez... Az a baj, hogy mivel nem érdekli őket nagyon a másik ember véleménye, ezért nincs olyan húzóerő, hogy ha így és így folytatja, mit fog szólni, anya, apa, kistesó, nagytesó, barátok stb. Ez kimondatlanul is húzóerő az NTknek. A fejlesztőnk is és én is egyetértek azzal, hogy ez abból ered, hogy van egy alapvető egyénisége (nálunk a tesó ilyen) és erre rá az AS már ezt eredményezi. Ez önmagában nem AS, de, amiért nem tud uralkodni ezen, az az AS.
Labolen, hát tudod, te vagy aztán igazán türelmes. Én tajtékoznék, ha elfutna a fiam az áruházban. Akkor is, ha tudom, hová, engem ez annyira irritál, képtelen vagyok tolerálni....

Amúgy pisil is ilyenkor? Nálunk akkor kell pisilnie mindig, amikor jövünk haza a liftben. Elkezd toporogni, hogy mindjárt bepisil és végig nyűglődi az utat a lakásig, ott is folytatja, amíg le nem vetkőzik és kezet nem mos. Azt a nyivákolást, amit ilyenkor levág... és pisil 5 cseppet utána.