Kimni,
tudod, nálunk is megvan ez K.-val és Marcoéknál is szerintem M.-nál.
Én azt vettem észre, hogyha valami "baj" van (pl. elfáradt az oviban, valaki megbántotta, tart egy ismeretlen eseménytől, stb.), akkor jön elő a morgós időszak. Ha sikerül jobban odafigyelnem rájuk ilyenkor és érzik, hogy így is szeretem őket, akkor hamarabb megnyugszanak. Sajnos sokszor nekem sem megy. Szerintem N.-nak nem veled van a baja, hanem a rugalmatlansága gond, az ebből eredő épp aktuális gondja (pl. miért nincs már ott a vacsi), de ezzel nem mondok újat. Ha ezt tudatosítod, hogy ő szeret téged és hogy épp mi az oka a viselkedésének, akkor talán te is megnyugszol. Tudod, nálunk K. se dicsér soha minket. Én most próbálok törekedni azokból a pillanatokból töltekezni, amik a nap folyamán velük kapcsolatosan jók voltak. Amikor épp egy pár percig nyugi van, olyankor igyekszem jobban figyelni rájuk (ha dilisek, akkor én is legszívesebben egész nap a konyhában lennék és mosogatnék inkább, mint velük legyek) és utána lenyugszanak!