silvuple, mennyi idős a kisfiú, hová jártok fejlesztésre, kap auti spec fejlesztést, ugye? Ismerted az anyukáját? Jó napirenddel, jutalmazásokkal (amiket sokáig tart megtanulni, türelem kell hozzá) el tudnál érni egy olyan szintet, amiben nem azt éreznéd, hogy rámész. Valószínűleg azért érzed ennyire nehéznek, mert még nem tudjátok rutinszerűen alkalmazni a vizuális eszközöket, még nem szokott meg nálatok a kisfiú, de talán, amit én érzek rajtad a leginkább, hogy a párod nem fogadja el őt vagy a helyzetet és ezért felmerült, hogy elhagy téged. Igaza van Szanyának, férfi van másik is. De azért osztom különösen ezt a véleményt, mert aki egy ilyen helyzetben le akar lépni ennyi idő után (mert még nem éveket töltöttetek el reménytelenségben), az szvsz amúgyis is lelépett volna valami másért, csak később. De nem ismerem a hátteret, a kisfiú súlyossági fokát sem. De fél év nagyon kevés idő, ennyi idő alatt max az tud beleszokni egy auti kisgyerek nevelésébe (és nem mindegy, hány éves), aki szakember és foglalkozott már autistákkal. Lehet, hogy azt tenném, hogy elvinném a kisfiú fejlesztésére a párodat (ő a gyerekeid apja? mert ha nem, akkor valóban nehéz helyzetben vagy

), ott is hallgassa meg, hogy mi ez az AS, mit kell vele csinálni, milyen eszközöket, hogyan kell használni és hallgassa meg, hoyg ezek hosszabb távon mennyire sokat segítenek. Nem lesz sosem egyszerű és sosem olyan, mint a nem auti saját gyerekeiddel, de ebből az állapotból ki lehet jönni, HA kapsz segítséget. Ha a párod elhagy ezért és egyedül maradsz 3 gyerekkel így, akkor valóban nem biztos, hogy megoldható, hogy te neveld. Valahogy tudatosítani kell a párodban, hogy ehhez Ő is kell, döntenie kell, ha marad, akkor viszont adja bele szívét lelkét.