Téma: Autizmus mindennapok

Depisebb napjaimon tényleg jól jönne néha egy kis meglepi.

Szanya, igen ezen dolgozom, hogy ne az vizsgáljon minket, aki előző évben...
Nem tudom miért a koraiba küldött de nem bánom, azt viszont igen, hogy bár a korai jó, nem elég az a fejlesztés amit ott adnak, mert nincs többre kapacitásuk..
Nevezd ahogy akarod, én sem vagyok szakember és csak a saját fiamat ismerem mint autit. De Vadasban már hallottam sok szülő tapasztatatát, itt meg olvasom a Tieiteket és persze van egy sor összecsengő hasonlóság de mennyi a különbség...
Érdekes egyébként ezt még leírom, a mi háziorvosunk -ugyancsak idős-sem a korait nem ismerte, sem a Vadast. Úgy kértem a beutalót ezekre a helyekre.. Amikor meglett a diagnózis és meséltem mik a tapasztalataim megadta egy anyuka elérhetőségét akik még a betegei és ugyancsak autista a kisfia. Elmesélte hogy a fiúcskának milyen hangészlelési problémái voltak és hogy milyen fejlesztésekre jártak. És mára már alig látszik valami..Végül nem hívtam fel az anyukát, mert a doktornő elmesélése alapján annyira más problémákkal küzdenek, hogy nem láttam értelmét. Én pl semmilyen túl vagy alulérzékelést nem észlelek a fiamnál...

Edina, ez jó, de nekem inkább karajt "termesszél".

Tomger, oké. Esetleg hívhatjuk adottságnak, hogy is szokták emlegetni, csillaggyerek, vagy mi?
Igen, tényleg minden eset teljesen más. Nálunk nagyon erősek az érzékelési problémák. Sőt, azt mondom, nálunk ez a fő baj. Bár ki tudja, lehet, hogy később majd mást mondok, ha dominánsak lesznek a szociális hiányok.

tomger:
3 évesen nálunk sem volt (illetve nem vetünk észre) tűlérzékenységet, de most úgy tűnik a hangos zenére, hangos ricsajra van némi érzékenyége, több mitn az NT gyerekeknek.
Viszont vannak problémák amik kicsit visszább mentek, ez is változik.

Szanya: Igen, érdekes. Irtad korábban, hogy Nálatok van vizuális ingerkeresés, az mit jelent?

Lehet hogy nálunk is lesz majd valami
Eddig talán csak azt vettem észre hogy fél az állatoktól, meg hogy görcsösen ragaszkodik hozzám, hamar meg tud ijedni bizonyos dolgoktól...szóval lehet hogy lesz valami...de ez eddig semmi extra...
Ami biztos: érzi a hideget és a meleget, a fájdalmat, a zenét szereti. A túl hangosat nem, de jól tűri a tömeget inkább csak elfárad hamar benne...
A túl nagy napfényt nem szereti de ezt majd nyáron látom legközelebb...

Hú, azt nehéz leírni, de majd bemutatjuk élőben... Kiakasztja a szemét a szemsarokba és az ellenkező irányba forgatja/rángatja a fejét és közben nevet. Kipróbáltam, de nekem nem vicces, viszont fáj tőle a szemem. Ezt variálja mindenféle módokon. Most megint nagyon belecsapott, pedig ez nem néz ki olyan jól.

Nagyon lököttek vagytok, benne vagyok a jutalomtáblában! Lehetne három szalonna kártya után 10dkg töpörtyűt kapni?
Szanya, ezt a szemmozgatást megnézném élőben!
Edina, örülök, hogy jól sikerült, várjuk a műsort!

Nálunk a védőnő nem hitte, hogy autizmus, a háziorvos az aggodalmunkra pszichiáterhez küldött, ami jól jött. Ő a Vadast javasolta, de hogy ráér 3 éves kor után. Mivel nem bírtunk várni, kerültünk a Koraiba...
Egyébként nálunk a neurológus mondta először, csípőből, 2 perc után, hogy ez autizmus - akkor még nem hittem, hogy igaza van...

A kicsi érintett fiam folyton hízelkedik, levesz a lábamról , de ma alakított megint egyet. Reggel megkérdezte tőlem, hogy - Anyuciii te a cicát szereted? Igen - mondtam én. - Apuciii, te mit szeretsz? - kérdete. Én a kutyát szeretem - volt rá a válasz. - Akkor én cica vagyok - mondta Zolika és hozzámbújt nyávogva.

Szerintem simán, kapsz mellé egy almapaprika kártyát is.
Előbb-utóbb biztos összefutunk valahol, és akkor megnézheted élőben. Elég komoly...
Nekünk meg a neurológus azt mondta, hogy nem is auti. Máig nem értem.

HáromMackó, Apa meg jól megsértődött, hm? Nagyon aranyos , de annyira nem auti gondolkodás. Nagyon enyhén lehet érintett.

Szanya1:
Nem, apa nem sértődött meg rajta, már megszokta, hogy Zozóka folyton nekem mondja csak úgy odabújva, hogy Anyuciii vagy Anya szeretlek téged, stb. De viszont Apával lehet a legjobban bírkózni, meg sárkányosat játszani, meg lovacskázni ...

Hát reméljük, hogy enyhén érintett, egyenlőre a gyógyped (aki foglalkozik vele most már 4 hónapja) nem nyilatkozott ezügyben - mert persze faggattuk - hogy mennyire lehet érintett, mire számíthatunk. Sőt azt mondta, hogy nem tudja nekünk megmondani, hogy integrált suliba mehet-e majd, vagy szegregáltba. Az óvodai közösségi viselkedése alapján és a játékai alapján ő szerinte egyértelműen auti. De reméljük a legjobbakat persze.
Néha már én is láttam tőle olyat, hogy a szeme sarkából néz oldalra, de csak nagyon rövid ideig, és csak grimaszol hozzá (meg lehet, hogy amikor lépcsőn jövünk le, és oldalra hajtja a fejét, akkor is csinálja (ezt nem látom). De ezt a szemsarokból nézegetést már a kicsitől is láttam, pedig aztán ő nagyon nem olyan, mint Zozó volt picinek, hanem nyitott, érdeklődő, kreatív, kommunikatív stb. Szóval inkább a nagytesóra üt (nemcsak külsőben.)

Egyre inkább látom azt, hogy a 8,5 éves és a 1,5 éves fiam épít együtt, mondjuk egy házat, és aztán jön Zolika, mint egy kasi kamikaze kezében egy általa épített repülővel, vagy űrhajóval és katasztrófa történik, mert lebombázza a két tesó építémyént, vagy nekimegy a repülőjével a házikónak.

Pár napja a fiamnak volt egy jó beszólása.

Azon ritka alkalom volt, amikor ő kapott házimunkát a húga meg nem. És persze jött a reklamáció, hogy
- És az Anna mért nem kapott feladatot.
Mire én:
- Sokszor volt már úgy, hogy az Anna kapott, te meg nem csináltál semmi.
Mire ő:
- Az kizárt! Biztos, hogy játszottam!
És ő is tudta, hogy most kiforgatja a szavakat, olyan kaján képpel vigyorgott hozzá, hogy csak na!

Dreamer:
Nagy csibész.

HáromMackó, akkor jó.

Szerintem ha a terv szerint megy iskolába a testvéreivel, akkor jó esélye van, hogy simán menni fog. Persze nem ártana az az asszisztens. De hogy mi lesz iskolaügyben 2013-tól, azt még sejteni sem lehet!
Gondolom a bombázás a tesóknak annyira nem tetszik! Pedig jó játék.

Vettünk a minap a Müllerben egy olyan társasjátékot, ami elvileg 8+-os, tehát nagyon nem a mi korosztályunk, de kihagyjuk belőle a játékszabályt és így hibátlan fejlesztőjáték más akár 3 éves kortól. 8 különböző színű hasáb van benne, meg kártyák, ami le van rajzolva, hogy milyen mintában kell összeépíteni. Iszonyúan tetszik a fiamnak, először 1 órán keresztül csak rakta az építményeket, de tegnap teljesen magától épített belőle egy liftet, és kért hozzá egy babát, amit meg is lifteztettünk rögtön. Elájultam tőle teljesen, hogy magától kitalálta ezt! Úgy látszik, képes kitalálni önállóan is dolgokat, csak annyira alacsony ebben is a motivációja, hogy ezért látjuk ezt a produkciót ilyen ritkán.

Dreamer, ez óriási! Teszem is a gyerekszájba, ha nem gond.

Lemaradt belőle egy t a semmit végéről.

Kijavítottam. Képzeljétek, az egyik gyógyped.-ünk mondta, hogy olvasta a gyerekszájat és nagyon tetszett neki.

3mackó: Az nagyon jó, hogy ilyen szinten ki tudja fejezni a szeretetét! Nálunk az érintett fiam nem tud puszit adni, ha kérjük odadugja a buksiját, hogy én adjak neki. Szerintem még sose mondta, hogy szeretlek. Igaz arra jöttem rá, én sem mondom sose, ezt a szót. Nálunk valahogy nem szokás. Inkább ölelgetem, puszilom, de nem mondom sose. Anyukám se mondta, nálunk a tettek beszéltek. Úgyhogy erre ne is várjak! De egy odabújás jólesne...
Túlérzékenység: Mikor mi vittük diagnózisra, simán mondtam, hogy nem érzékeny. Aztán láttam, hogy de igen, idővel az lett. Kiskorában nem bírta a zenélős játétkokat és a robotgépet. Aztán kétéves korára elmúlt. Nem volt gondunk ezzel 4 éves koráig. Most már ott tartunk, hogy nem tűri a rádiót, a zenét a kocsiban, vagy itthon. Nem énekelhetek, csoda, hogy a fejlesztőtől és az oviban elviseli. És nem az én hangom a baj! A kakasrettegés lassan alábbhagy. Szomszédunkban van kakas, kettő is. Volt hogy nem is jött ki az udvarra, vagy azonnal rohant a kapuba, hogy minél hamarabb menjünk el, úgy félt attól, hogy megszólal.
Ő is szokott pörögni kiakadt szemmel. Nekünk a gyógyped azt mondta, jó hogy pörög, mert fejleszti az idegrendszerét, de nem örülnek neki, mert azt jelzi, hogy éretlen az idegrendszere. Várjuk, hogy elszédüljön, mert az már jó!

És leírom a mai óvodai tapasztalatot. Férjem vitte reggel a gyereket, nagyon ritkán van ilyen. Kitalálta, hogy megbeszéli Latkával, hogy kérje, hogy ő legyen ma a napos, mert biztos nem volt már egy hónapja. Én is így tudtam, jó ötletnek tartottam. De sajnos az óvónő mondta, hogy ma nem, majd máskor, mert ma más szeretne napos lenni. (ő teríti az asztalt, viszi ki a tányért, evőeszközt...).
Férjem felháborodottan hívott fel, hogy micsoda dolog ez, meg beszéljek az óvónővel, mert szegény gyerek nem tud jelentkezni és így kimarad mindenből. Én egész délelőtt fogalmaztam magamban, hogy hogy is csináljam okosan, majd megkérem, hogy minden héten legyen neki egy konkrét nap, mikor ő lehet a napos, vagy ilyesmi. Ebéd után kérdezem, hogy akkor ez hogy is van, mert hogy ma nem lehetett, de... Közbeszól, hogy senki nem lehet egymás után kétszer napos. ? Miért tegnap az volt? Igen.
Sűrűn bocsánatot kértem, hogy jaj mi ezt nem tudtuk, és akkor oké. Mondta, hogy meg szokták kérdezni, hogy akar-e ma az lenni, és nem szokták kihagyni, heti egyszer ő is lehet az. Sőt, mivel ő volt a napos, mondták neki, hogy de akkor sietni kell az öltözéssel, és olyan fürge volt, hogy dicsekedett is vele a többi kollégának, hogy látjátok, mindent első szóra megcsinál!
Szóval itt a félreértés. Én már azt hittem lassan diszkriminálják a fiamat, ő meg nem tudta, hogy mi semmit nem tudunk a gyerek napjáról! Legalábbis nem jutott eszébe reggel mondani, hogy de hát már tegnap is voltál.
És a végére még egy dicséret tőle. Volt feladatlapozás a csoportban. Meg kellett keresni az egyformát, és kiszínezni. Nem is mindenki értette, meg mire nekikezdtek a többiek, addigra a fiam kész volt. Rá is írta, hogy pillanatok alatt. Hát, van amiben ő a legjobb a csoportban!

Szanya1:
Látod, csak meg kell találni mi érdekli. Szóval van már lift tervezőnk, buszvezetőnk, matematikusunk vagy statisztikus (?), űrhajósunk ...

Labolen, ez nagyon jó! Bár az én fiam is lehetne napos. Bár ahogy így gondolkodom rajta, szerintem lehetne. Na, hétfőn fölvetem ezt a kérdést, úgyis lassan szeretném újra megpróbálni, hogy bent ebédeljen. Most már hajlandó enni bent egy kicsit, megtaláltam a kulcsát a dolognak. Többféle babadesszertet viszek be, és választhat.

Ez a feladatlapozás is szuper! Gyakoroltatok előtte hasonlókat? Jó kérdés, hogy a fiam meg tudná-e bent csinálni, ha volna ilyen, mert mi gyakoroltuk, de nem vagyok benne biztos, hogy egy új feladatra is tudná alkalmazni.

Írtam, hogy kitört nálunk a liftmánia. Hát, úgy látszik, nem vagyunk ezzel egyedül, ráadásul másnak is eszébe jutott a cicus ezzel kapcsolatban:
felvono.blogspot.com/2012/02/macskalift.html