Téma: Autizmus mindennapok

Makilla,nekem szó szerint ugyanezt mondták az ados-szal kapcsolatban az fszk-s tréninget tartó szakemberek...anno tán le is írtam itt...
Más:majd dec.2án megyünk újra a szakértőibe,a drnő megint látni szeretné,hogy eldöntse,adjon-e sni-t...

Melyik ez az aspi könyv?

auti.hu/koenyvrendeles/attwood-az-asperg...zik%C3%B6nyve-detail
Most jelent meg. Kiküldtük hírlevélben.
(Épp javítjuk a rendelési modult és elállítódott valami, úgyhogy nem látszik az eredeti ára: 4980.-, csak a kedvezményes.)

Szerintetek a BNO: 84.9 az jó? Vagy rossz? Vagy teljesen mind1, hogy mi a kód?

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Szanya, köszi, hogy mindig válaszolsz a (hülye) kérdéseimre. Elég szomorú, hogy az AOSZ-ra nem lehet számítani, vagy nem lehetett. Épp a napokban írta egy anyuka valamelyik FB-os fórumon, hogy csak tőlük kapott segítséget, mástól nem - meg is lepődtem, mert előtte már több helyen olvastam, hogy nem működnek igazán jól.

Makilla, a dilemmádat megértem. Barátnőméknél kiskutya van nyár óta, olyan, mint egy gyerek. Éjszaka többször felkelti a barátnőmet, egy ideje azért, mert szobatiszta, így éjjel ki akar menni a kertbe pisilni. Nekem ez új volt, amikor hallottam, de eléggé elvette a kedvemet a kutyáktól, bár lakásban nyilván amúgy is másként kell megoldani az éjjeli pisilést.
Nekem még a macska jutott az eszembe, de persze tudom, hogy messze nem olyan jó partner egy macska, mint egy kutya. De velük még aránylag kényelmesen együtt lehet élni és szerencsés esetben szerintem igenis kötődnek a gazdájukhoz, legalábbis nekem a családban van olyan cica, aki határozottan ragaszkodik a gazdájához.

Babszi, ezek a kódok szerintem eléggé doki és intézményfüggők. Legalábbis nekem az az érzésem, ha a gyerekemet máshová vittem volna, Asperger kódot kapott volna, ami persze tökmindegy, mert autizmus, de mégis másképp cseng bizonyos körökben. Ha arra gondolsz, hogy ez esetleg azt fejezi ki, hogy mégis kétséges a gyerek diagnózisa, akkor szerintem sajnos ez nem igaz, mármint nem ezért választja ezt a doki (az eddig olvasott ismereteim alapján mondom ezt). Igazából nem értem egyébként, pl. ezt a pervazív kódot mikor adják pontosan.

Jaj, már megint annyi mindent írtatok, de már tova is futottatok.
Emiatt csak
Csino: Gizmo mivel nem beszél őt a súlyosabb autik közé sorolják. Kényszeres mozgások, mint Marco is írta az idő előre haladtával változnak, kopnak ill. kompenzál. Andris kicsiként ugrált egy helyben, repkedett...stb. -ezek főleg izgalmi helyzetben jöttek elő ill. a repkedés-futkározás stressz levezetés inkább. A repkedés a test mellett átszelídült a nadrágjának, a táskájának a madzagát rázássává. Tetszését mióta tud tapsolni, azzal jelzi. Itthon csak olyat tiltottunk, szóltunk rá, amit veszélyesnek tartottunk v. ha a cérnánk szakadt kértük meg, hogy hagyja abba. Amíg kicsi volt, bár most is van, hogy indián szökellünk hazafelé. Nehéz eldönteni mit hagyjunk, mit ne. Nálam mindig az volt fontos a gyereknek mi a fontos. Ha az kellett, hogy a vonaton szépen üljön akkor Thomast hallgattunk a telefonon. Próbáltam úgy, hogy mást ne zavarjon, de volt hogy nem érdekelt más nyavalyája, mert a gyerek kiegyensúlyozottsága fontosabb volt. (Egy mindenkiért, mindenki egyért! ) A fiam tudja, hogy otthon, a suliban és a játszón lehet auti, de más számára az utcán, orvosnál fel se tűnik. Csak a nagyon szemlélő típusnál merül fel, hogy ezt már nem kéne ennyi idősen.(Pl: A vonattal megyünk és a Dózsa Györgyi útnál, amikor a vonat alatt mennek át az autók, felugrik és néhány mp. figyel, majd visszaül.) Szerintem, ha te természetesen viszonyulsz a dologhoz a környezetednek is természetes lesz, de ha szorong, stresszelsz a falka megérzi és vérszemet kap! (ilyenkor szólnak be! Volt, hogy láttam embereket rosszalló tekintettel, egy határozott nézéssel, egy mosollyal sokunk leszerelhető volt! )

Makilla, Babszi: Azért tudjuk, hogy van "jobb" kód is, de aki ismeri a kódokat, az tudja mit takar és mikor, hol melyiket használják inkább az intézetek. A pervazívat könnyebben elfogadják, mint az egyértelmű autista- az valami félelmetesebb.
A tudatlanabbakat könnyebb átverni ilyen kóddal. (jaj, persze nem minden rovar bogár!)

Szanya: Jól hangzik ez a festegetés, bár ez a több óráig alkossunk nehézségekkel terhes. Egy gipsz figura kifestése csak akkor jó, ha a festés mozdulata az élmény és nem az alkotásé. Bár aki pepecsel egy maci figurával v. egy szárnyas lovat csinál a lóból... Na ebbe belekeveredtem.

Makilla: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Makilla! A kód eddig nem is érdekelt, de az oviban azt mondták, hogy a fejlesztők a kód alapján tudják, hogy mit kell a gyereken fejleszteni. Ezért kérdeztem. Amúgy, ha nincs értelme a kódoknak, akkor minek vannak????

Másik: valaki használ kártyákat? Mert az ovi most rendelte meg őket, mindenből kettőt, hogy az egyiket ugyanúgy használjuk itthon, mint ahogy ők az oviban. Jó ez a kártya módszer?

Lányok, tud valaki valami a Frontinnál erősebb nyugtatót, amitől még nem alszik az ember? Vagy meddig lehet emelni a Frontint???

Szanya: Frontint inkább szorongásnál, kedélyjavítóként használják, nyugtatásra, altatásra Seduxen, Elenium és társai. Frontin engem kiütött, de a célra nem felelt meg. A legtöbbje mind ködöt okoz, de javulást nem. Sajnálom!

Babszi: Milyen kártyákat rendeltél? Napirend? Kommunkikációs v. szabály?
A napirendi kártyák segítik a gyereket eligazodni a nap folyamán és a vizuális mivolta miatt könnyen érthetővé válik elég hamar és megnyugtatja, hogy beszámíthatóbb a nap! Nálunk az óvodában és a suliban is van.
Az óvodai fejlesztővel inkább beszélj személyesen. Mesélj a gyerekről, a nehézségeiről, lemaradásáról és próbáljatok közös célokat kitűzni. Andrisnak az óvodában volt fejlesztő füzete, ami segítségével kommunikáltunk a fejlesztővel. Nagyon jól működött, sokat segített mindkettőnknek a másik észrevétele!

Sünöcske, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Süni, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Makilla, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Csino, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Babszi, a kód alapján? Hát igazából le van írva, szóval kódra nem igen van a fejlesztőknek szüksége, de a 84 az autizmus, szóval elég nekik az eleje. Ha egyáltalán.
A kérdésed az, hogy miért van alkódozva? Mondjuk a Rettnél van értelme pl.
Ha jól értem napirendet kaptatok? A vizu menüben olvasd el a bevezetőt meg a napirendes részt, akkor jobban fogod érteni. A napirend nagyon fontos. Tök jó, hogy adnak. Persze majd bővítened kell.

A gyerek bemutatta az apjának az ének-zene tanárnőt!!! Döbbenet!

Szanya, na látod, van jó hír mára! Sajnálom a családi gondokat.

Napirend:

Valójában miért kell, ha a gyerek megérti a szóbeli instrukciókat? Tehát ha szépen szóban reggel elmeséljük, hogyan zajlik az adott nap, az miért nem elég? Nem provokálok, csak nem teljesen látom át a lényegét.
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Illetve ilyen irányú szülőtréningre elmennék, de azzal is az a bajom, hogy nyilván nem egyénre szabottan oktatnak, hiszen nem is ismerik a résztvevők gyerekeit. De olvastam, hogy van olyan gyerek, akinek elég egy vázlatos napirend, másnak minden lépésről kell napirend. Nyilván nekem nem mindegy, hogy melyiket kell elkészítenem, feleslegesen nem akarnék időt fektetni egy nagyon részletesbe. Igazából azt sem látom, hogyan lehet ezt elrontani, mármint az egész napirendezést.
Ehhez nincsen jó könyv vajon?

Diagnózis: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Sziasztok! Szörnyen érzem magam, hogy már régóta hanyagolom a fórumot... Most néhány hete újra olvaslak titeket, csak az írásra olyan nehéz rávenni magam Rengeteg témához szívesen hozzászóltam volna, de mire megtenném, már 20 másik van

Az Újaknak szeretném megnyugtatásul mondani, hogy ugyanezek a gondolatok foglalkoztattak engem is 2,5 éve, amikor a diagnózist nyomoztuk, majd megkaptuk a pervazívot a Vadasban... Jó hír, hogy nagyon sok pozitív változás történt azóta, hogy belevágtunk a fejlesztésekbe, rossz hír viszont, hogy a kérdőjelek nem akarnak fogyni (pedig a távoli jövőre az ember nem is mer gondolni...) Sok mindent megértettem, rengeteg rossz dolog magától megoldódott, nyomtalanul eltűntek problémás viselkedések, az elfogadásban is egészen jól haladok (ezt akkor vettem észre, amikor egy ismerősömet próbáltam nyugtatni diagnózisközlés után...) A legfontosabb, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy AUTIZMUSSPECIFIKUS FEJLESZTÉS a gyanú első másodpercétől kezdve (ártani nem árthat, de rengeteget számít, minél előbb kezdjük, annál jobb) Örökké hálás leszek ennek a fórumnak, Szanyának, Labolennek, Kimninek, Süninek, Tomgernek és mindenkinek, aki azt javasolta, ne a diagnózison gondolkodjak, hanem vessem bele magam a szakirodalomba és fejlesszem annyi fronton, amennyi csak belefér az időnkbe-pénztárcánkba. Biztos vagyok abban, hogy M. azért van olyan jó szinten, mert 4,5 éves kora óta szakértő kezekben van! A ti gyerekeitek még olyan kicsik, hajrá, fejlesszétek és nap mint nap örülhettek a változásnak! Én nagyon sok időt elcsesztem azzal, hogy azon gondolkodtam, vajon kinek van igaza, mennyire súlyos, elvigyem-e harmadik helyre, ahol esetleg egy 3. dg-t kapunk... Tök mindegy, mi van a papírra írva! (Eddig pont egy ADOS-t akartam kikönyörögni a Vadasban, de azt mondjátok, az is fölösleges

Megyek az oviba a srácokért, aztán folytatom a napirenddel és a többivel (remélem, nem két hónap múlva, mint mákor )

Sziasztok!

Személyes érintettség okán úgy érzem, hozzá kell szólnom egy-két témához.
Az én véleményem:

KUTYA:
Mi egy kétszobás panelban lakunk és van kutyánk. Akkor is volt, mikor még nem született gyerekünk és mindig is lesz. Nem tudnánk kutya nélkül élni. Én bolondulok értük.
Ez szerintem kell is ahhoz, hogy az ember lakásban megfelelően tartson kutyát.
Értsd ezalatt: le kell vinni napi 3-4 sétára, bármilyen idő van, rengeteg szőre hullhat, ha olyan (nekünk az első nem, de a mostani extrém módon ), vannak fajták, akiknek ilyen szempontól nem problémás a szőre (uszkárok, sok hosszú szőrű fajta a közhiedelemmel ellentétben, schnauzerek), a rövidebb sima szőrűek közül pl. a tacskók, staffok, beagle-k, dalmaták nagyon hullajtják. A labik is talán, németjuhászok, most ők jutottak eszembe, akiket említettek már kutyás társak.
A mi kutyánk is menhelyről való, az előző is onnan jött. Felnőttek voltak, mikor hozzánk kerültek, szobatisztaként, pedig előéletükről semmit sem tudunk.
A mostani nem barátságos idegenekkel, minket és a közeli családot imádja.
Szerintem ismerkedés alatt le lehet tesztelni, mit enged meg, meddig lehet elmenni nála (pl. ha nyúzza a gyerek szeretetből), más kutyákkal milyen a viselkedése (a mienknek nem túl jó ), van-e eü. problémája stb.
Ha valaki elszánt és nagyon szeretné, csak biztatni tudom, de kellő eltökéltség híján nem.
Ja igen, ha valahova elutazunk, Lucy megy anyukámhoz vidékre, kell valaki, akire rá lehet bízni.
A lakásban mindkét kutyánknál szerencsénk volt, egyik sem ugat(ott) és rombolt, ha nem vagyunk/voltunk itthon.
Én ugyanígy csinálnám és ugyanőket választanám, ha újra kezdeném, akkor is .
De én szó szerint imádom a kutyákat, ódákat tudnék zengeni róluk és a legtökéletesebb lények közül valóknak tartom őket .
Egyébként H. mostanában elnevezte Lucyt Csak Ő -nek, merthogy csak ő kell neki és csak őt szereti .

ASPERGER KÉZIKÖNYV:
Nagyon jó könyv és tud újat mondani. Címe is mutatja, aspiknak és róluk szól, sorra véve minden olyan területet, ahol markáns gondok lehetnek és erősségek. Pl. a különös érdeklődést.
Elég kis betűs és vastag, érdemes megvenni!
Én is még csak szemelgettem belőle, de nagyon ajánlom mindenkinek!

NAPIREND:
Kell!
Nekünk már írott van, korábban képes volt és volt kihagyás is, mikor nem használtuk.
Igazából most, a suliban is van órarend-napirendjük nagy táblán az osztályban, és amit még ki tudok emelni, hogy feltétlenül érdemes elgondolkodni az alkalmazásáról:
MOTIVÁCIÓS ESZKÖZÖK, JUTALOMGYŰJTÉS
SZABÁLYKÁRTYÁK, VISELKEDÉSI SZABÁLYOK
SZOCIÁLIS TÖRTÉNETEK.

Nálunk most a suliban a magatartásproblémák miatt szabálykártyák kerültek bevezetésre egy kis jutalom jelnek való hellyel, úgy néz ki, nagyon jól használ.
A BM-re nincs kedvem feltenni, mert sosem nézi senki, de ha priviben érdekel valakit, el tudom küldeni megnézegetni, vagy átküldöm Szanya, ha gondolod, és van időd az oldalra kitenni, példának jó, de persze ez az én fiacskámra és az ő problémáira van szabva.

Csino, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Anita, köszi, mindig jól jön az újaknak az ilyesfajta külső megerősítés. Várjuk a folytatást.

Lucy, küldd át, kirakom. Azt nem mondom, hogy azonnal, de valamikor szakítok rá időt. A BM-es sajnos nem működik tényleg, ebben az országban az embereknek nincs pénzük BM-re, de sokszor még nyomtató festékre se.

Szanya,
majd átküldöm akkor ma este vagy holnap .
Én a BM Share-re gondoltam, az ingyenes, nem? Vannak azon is jó dolgok.

Csino: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Anita: Jó hallani felőletek! A papírok meg a te lelked éréséhez kellett, nem volt olyan elvesztegetett idő. Ettől váltál azzá, aki vagy! Különben ott motoszkálna, hogy oda mért nem vitted el!

Lucy: Hát igen, a séták az esőben, amikor vonszolom a kutyát és kérem:- Pisilj már! Ő meg áll a lépcső tetején és kérdezi: -Hülye vagy? Ebben az időben?
Nekem is ajánlod a könyvet?

Képzeljétek: Andris=Gizmonak a gyp. kitalált egy motivációs rendszert x falat kaja és megnézheti a telefonján az időt. Ugyan érti a gyermek, de még nem volt elég erős, hogy megegye ami volt ma. Talán holnap.

Szanya, köszönöm a megjegyzést a képzésekről. Végül a fogódzó pluszt próbálom meg.

Más: találkozott valaki olyan problémával, hogy az ASD-s gyerkőc nem hajlandó a saját lábán menni? Tud járni, játszótéren, oviban megy, de ezeken kívül nem. Sem az utcán, sem boltban, sem a lépcsőn, sem a saját lakásunkban. Igaz anyukámnál azért igen, de házon kívül anyukámmal se. Kirándulni sem lehet vele. Sokáig hordoztam, biciklin viszem oviba, tehát sokminden áthidalta és reméltem, hogy majd javul. Mostmár nagyon nehéz (kilóra), úgyhogy kéne valamit csinálni. A szociális történet írása jutott eszembe, de nem sok más. Túl van valaki már egy ilyen változás átküzdésén? Van valami ötletetek? Netán tudtok olyan egyszerű könyvecskét ami az önálló járásról szól és szoc történetként elmenne? Mint Alona Frankel bilikönyve, az a szobatisztasághoz pl szuper volt.