Külföld: Nálunk most dúl az ország-zászló-nyelv mánia. komolyan egy éve elképzelni sem tudtam, hogy neki is lesz ennyire durva érdeklődési köre.

Hatalmas mázli, hogy a férjem végzett történelem és földrajz szakot, mert a fene sem tudná megmondani, hogy honnan importálunk napelemet, hogy Bosznia-Hercegovinában milyen nyelveken beszélnek, hogy hányan élnek Vatikánban, hogy hogy keletkeznek a gejzírek Izlandon, hol termelnek papyát és még egy csomó kérdés, amire én csak annyit tudok mondani, hogy majd megnézzük a neten.

Szóval ő abszolút tisztában van vele, hogy mi a külföld (oké, mindjárt nyolc éves) és napjában öt uticélt kiválaszt, de az fix, hogy jövőre el kell mennünk Horvátországba. Ha lenne teleportáló gépünk, azonnal indulhatnánk. De amíg egy két órás út a Balatonra egy tortúra, addig nem vágok bele egy hat órásba.

Szóval én mindenkit megértek, aki a külföldet hanyagolja egy ideig. Bár nekünk már az is felmerült, hogy felmegyünk a Karancsra, és átlépjük a határkövet a hegy tetején. Tessék, voltál külföldön, átléptél Szlovákiába.
Még korábban akartam írni, csak kimaradt: ovi és a kiságy:
Én a fiamon tapasztaltam, hogy új helyen új szabályokat baromi könnyen elfogad. 3 éves korától minden nap a kisnadrágba kakilt, és így kezdtük az ovit. Első nap reggel mondtam neki, hogy itt tilos kakilni a kisnadrágba, és onnantól kezdve soha többet nem kakilt bele.
Szóval van rá esély, hogy könnyen veszi majd ott az alvást, mert egyszerűen új hely, új szabály. Kipróbálni érdemes otthon, de szerintem nem lesz ezzel gond. Annyi újdonság lesz ott, hogy ez már belesimul majd.
Frézia:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.