Szanya: bicaj: nekünk egyszerűen csak teker és sikerül. A baj, hogy nem bír elég gyorsan tekerni.

Amúgy mi a mellette futós módszert alkalmaztuk, fogtam a hátát, ha elég gyorsan teker nem kell többet igazgatni.
Most kicsit nem bicajozunk, inkább a homokozás a nyerő.
Frézia:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.
A könyvet már többen ajánlották nekem is, jó lenne beszerezni.
Iskola: mi is csak az utolsó héten kezdtük felkészíteni, addig csak mondatok voltak, nem volt képi anyag. Aztán meg fotót mutattam a suliról, tanítókról, meg szabályokat beszéltünk át, hogy jelentkezni kell, szólni kell, meg sablon mondatokat mutattam képeken, hogy nem értem, segíts, nem tudom mit kell csinálni...
Nekem is görcs volt a gyomromban, hogy hétfőn reggel nyolckor beadom a gyereket, aztán lesz, ami lesz.
program: L. mostanában jó kis progikat állít nekünk össze az auti rugalmatlanságának és mintakövetésének köszönhetően.

Így voltunk Gödöllőn, hajóztunk a Margit-szigetre, ahol muszáj volt limbó hintózni, mert különben összedől a világ...
Mivel zászlómánia van most nála, így kapott zászlós memóriát. 17 ország, így muszáj sütnöm 17 sütit, amit zászlómintájúra kell díszíteni. Szerencsére annyira rugalmas volt, hogy elég lesz, ha zászlókat tűzünk muffinokba. Így egy napos projekt volt, hogy lerajzoljuk, ő kiszínezi, fogpiszkálóra felragasztjuk, és a kész sütibe beleszúrjuk a zászlókat. És persze mind el is fogyott.

Másik nagy vágya, hogy sátrazzunk a kertben. Persze ez neki este 8-kor kattan be, és úgy kétségbeesik, hogy minden tiltakozásom ellenére az apja beül a kocsiba, és szerez neki sátrat (nem tudott venni, de kért kölcsön), süthető mályvacukrot, és szerzünk elemlámpát is. Így 9-kor már pizsiben kint örvendeznek a sátornak, ülnek a tábortűz körül, 10-kor már nyomatják a sült mályvacukrot, fél 11-kor már alszik a legkisebb a házban, fél 12-re mindenkit behajtottam, hogy akkor mára ennyi volt a táborozás, és éjfélre talán aludt is L., B. még később.

De akkora élmény volt nekik, úgy izgultak, és élvezték, hogy kár lett volna kihagyni. És igaza volt a férjemnek is, hogy igazából már egy éve ígérgetjük, csak nem szánjuk el magunkat, szóval szegény gyerek most nagyon kiharcolta, de amúgy lehet, hogy tovább halogattuk volna.
Szóval táborozásra fel, aki teheti, nem kell ténylegesen sátorban aludni, de egy estés kalandnak igazán nagyon jó.