Téma: Autizmus mindennapok

Tomger: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Kösz a játékoldal linket, nekünk nyárra minden jól jön.
És most már megyek feküdni vissza.

Labolen: Jobbulást!

Süni: Ahogy mondod!

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Labolen, dobálás: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Labolen köszi, süni is küldött még két linket, kösziköszi!!, no azon még pont ez a lépkedős is fenn volt számokkal, csak nem lépcsőn, hanem csak kinyomtatott óriás számokkal, amin végig kell sétálni, jó lesz mindkettő.
Minél több variációval, előbb utóbb elmélyül ez.
Tényleg megnézem a tanakos matekot is, csak olyanom még nincs de majd beszerzem


Jobbulást!!!

Labolen,
jobbulást! Nálunk H. betegedett meg, magas láza van, ami nála ritka, és önként bújt ágyba nappal pihenni ! Nagyon sajnálom szegénykémet, ilyenkor kis nyugis, remélem, hamarosan megint a régi lesz !

Szanya,
jók vagytok az evéssel, szuperül haladtok! Nálunk most ez a terület is problémás lett kissé, korábban nem gondoltam volna, de lehet, nyárra nekünk is evésterápiába kell kezdenünk. Na, ez is mutatja megint, hogy egy tünet bármikor előjöhet, hogy stíulszerű legyek, ebbe is belekóstolhatunk . Pedig már 5,5 éves, és eddig nem volt gond, miért most???

Tomger,
a számokhoz nagyon jók még a párosítósok, papírból kivágható puzzle-k számokkal és tárgyakkal, nagyon sokféle van, meg tudok küldeni egy csomó ovisoknak való matekozósat, priviben eljuttatom hozzád még ma, hátha tudsz velük kezdeni valamit.
A lányok ötletei is nagyon jók, csak győzzél válogatni .

Süni,
köszi, hogy hiányoltál, sajnos van néhány hétköznapi gond, ami miatt érzelmi hullámvasút és egyebek szindróma van, de igyekszem javítani a helyzetet.

Véda,
nekünk tavalyi ovis évben (ősztől tavaszig szinte) és itthon is a dobálás volt a kardinális probléma. A gyerek amit ért, dobált az oviban, ez nagyon veszélyes volt, és eredményezett némi konfliktust, meleg helyzetet. Mindent kipróbáltunk, és tavasz elejére kb. megszűnt a probléma. Nem tudom, mitől, de mára teljesen eltűnt. Pedig nagyon durván megvolt a gond. Ha nekem valaki akkor azt mondja, ez elmúlik, nagyon kételkedtem volna. Remélem, nálatok is rendbe lehet hozni, ha kell, segítséggel, de én tényleg nem tudnám az okát megnevezni, mi miatt győzte le ezt a hajlamát.
Ami megmaradt belőle, az az, hogy az erkélyen, kilépőn még nagy a kísértés kihajítani valamit, mindent csukni kell, ha egyedül marad valamelyik helyiségben a gyerek.
Nemrég az egyik hálóingemet dobta ki, kinéztem, de csak az alsó szomszédasszony fejét láttam, amint az azonosítatlan repülő tárgy után néz, hálóing sehol.
Pár napra rá adta ide a hárommal lejjebb lakó hölgy, az ő kilépőjének küszöbén állt meg végül is a cucc .

Dobálás: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Tomger: közben eszembe jutott, hogy nem is tudom, hány éves G.? Mit kellene tudnia egy ennyi idős gyereknek? (A tanakos könyvet csak amiatt írtam, mert nagyon sok képi ábrázolás van, és talán ott van több ötlet is, de nem azért, hogy elkeserítselek. Nálunk is használtak belőle oldalakat L. osztályában is. Egyszerűen mert jobban vizualizál. )

Lucy: kösz, már egész jól vagyok, de úgy tűnik, most L. megy bele ismét.

Kidobálás: Hát.. tudnak kínos szituációkba keverni minket... De midnig jó hallani mástól, hogy ezek elmúlnak.

Lucy: jobbulást Nektek is!

Előre is köszönöm szépen, ha jut időd rám és küldesz valamit.

Sajnálom az evésproblémát, az legalább nincs nálunk.

Kimni, sokat gondolok Rátok, G hónapok óta a metró, hév hangját utánozza és irtó sokat játszik metrósat....

Hű, lányok! Nagyon jókat írtatok! Nem is emelnék ki külön-külön senkit, mert annyira jól hasznosítható minden tanácsotok!
Nagyon hálásan köszönöm!!!

Bármilyen fáradt és gyenge is vagyok már ettől (nem csak a dobálásától, hanem úgy egyáltalán a kényszeresség, az indulatok, a sok kérdő, esetleg rosszalló tekintet másoktól, no, de nem is sorolom), szóval csakazértis felül fogok kerekedni ezen!

Jegyzeteltem, amiket írtatok.
És magát a problémás viselkedést is jegyzetelni fogom ezentúl. Ahogyan ti is javasoltátok, és Janoch Mónika is szokta mondani, ill. minden terápiás szakember.
Visszagondolva, úgy látom, nincs markáns összefüggés a dobálások között. Tehát különbözőnek tűnik időpont, helyszín, személyek jelenléte szerint. De ez a jegyzeteléssel lehet, majd megdől és rádöbbenek valami felismerésre. No, majd írom.
(Lehet, hogy csupán egy jelentéktelen körülmény válik majd fontossá.)

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Lucy!
De jó, hogy nálatok elmúlt!
Én a dadogástól rettegtem, hogy megmarad. Tavaly ősszel kezdte (mikor csoportot váltottunk és bekerült integrálva a nagycsoportba). Akkor 3-4 hónapig dadogott elég durván.
Januárra elmúlt. Ahogy elmúlt a szorongása, vagy nem is tudom. Igazából nálunk sem volt kifejezett oka annak, hogy elmúlt. Egyszer csak hallgattam, ahogy beszél, és rádöbbentem, hogy már nem dadog.

Tomger,
köszi!
Légyszi küldd el priviben vagy itt az e-mail címed, az eddigit nem fogadja el sem a gmail, sem a mammutmail, ezeken tudnám az adott mennyiséget csak átküldeni .

Lucy: persze, hogy hiányoztál!

Labolen, Tomger: igazából én nem hiszem, hogy a tanakosban jobban tanítanák a számfogalmakat. Szerintem inkább az a lényeg több oldalról közelítsünk. Gyúrni kell puzzle-vel, összekötőssel, halacska pecázóssa, számhalmazosan, mennyiség gyűjtősen, társassal, dominóval. Minél játékosabban, ha az öt a lényeg, akkor legyen téma csak az öt. Mint amikor az óvodában színhét van v, gyümölcs. pl: szilva rajz, szilva mese, vers, szilvaszüret, szilvamosás.....szilvás gombóc!

Labolen: jobbulást a családnak!

Véda:Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Véda: azt is írd le, hogy mi lett a végeredmény, mi történt a dobáláskor és utána. Nem biztos, hogy valami kiváltja, lehet, hogy valamit elér vele.
Jó lehetett a mai napotok.

Nekünk L. hányt egyet itthon (ma jöttek haza nagyszülőktől, én eleve nem is mentem a betegség miatt), hatkor már magától ment fürödni, hétkor már aludt. Remélem rajta is hamar átmegy, mint a többieken. Bár azt hittük, ő már túl van rajta, csütörtökön hazahoztuk a suliból, akkor délután már semmi baja nem is volt. Na mindegy, holnap marad velem itthon.

Süni: igen, a többféle megközelítés tényleg jó. Neked sokkal több tapasztalatod van már ebben, és mindig felnéztem erre a kreativitásra, amivel a játékos tanulási helyzeteket kieszeled.

lucy, küldtem mailt.

Labolen: még nem jöttél rá, hogy nagy gyerek vagyok?

Pénteken úszás után az osztállyal beugrottunk egy játszótérrel. A gyp. és az asszisztens csak az én vidám kacagásom és hancúrozásom után, mert csak a mérleghintára felülni. A gyerekek hajlandóak voltak önfeledten játszani velem. H.-nak kimondottan tetszett, hogy a mérleghintát koppintom a földhöz és közben rötyögök. Soha nem láttam az arcát még szorongás nélkül, kivéve akkor. Á.-mal kondiztunk és ő aki nem beszél csak egy-két szót a segítségemet kérte. K. csak azt szerette volna, ha utána mászok és ne adj isten lepottyanok. Persze a saját fiam leszarta a fejem és egyedül szórakozott, míg a 3 fiú engem szórakoztatott!

Minden betegnek jobbulást!

Véda: Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Véda, Süni,
mi is a helyi állatmenhelyre járunk lovagolni, ez tulképpen egy nagy befogadó állatotthonná nőtte ki magát, rengeteg féle házi- és néhány vadon élő állat is él itt.
A lovazás előtt végigjárjuk az állatokat, kutyát sétáltatunk, utána indul a következő menet, persze kell vinni kaját, piát, és így egy jó kis családi program lesz mindig.
A lovazós napon felül hétvégente is megyünk, vannak patronált kutyáink, sajna mi sem hozhatunk haza többet a mienk mellé, de így is jót teszünk velük na és magunkkal is .
Egyik védencünket örökbe is fogadták, pedig a gondozók nem látták nagyon esélyesnek, csak mert hiperaktív kicsit (magyarul mint fiatal és vizsla keverék, érthetően megvan a maga mozgásigénye).
Leghátul vannak a malacok, három elhízott törpedisznó, és Fifi, a vaddisznó, aki kiskora óta itt él, nekik répát szoktunk vinni, legutóbb a kecskék és bárányok is óbégatva futottak a kerítéshez, de szinte az összes állat hozzá van szokva az etetgetéshez, kéne egy nagy raklap zöldségféle .
Szóval, tök jó az egész, tegnap nem sikerült eljutni, és ma sem, H. betegsége miatt , pedig megvettem a répát is . Ami késik, nem múlik, eltettem nekik .