Megint eltűntem, már tiszta ritka vendég vagyok itt. :O
Annyit írtok, hogy nem is tudok reagálni mindenre.
A gyógyszer kérdés nálunk is felmerült marginálisan egy orvostól. Én azt gondolom, hogy ilyen szintű problémánál, mikor már semmi más megoldás nincs, akkor van értelme elgondolkodni rajta, esetleg bevállalni. Én bízom benne, hogy nálunk a figyelmi problémák nem fognak idáig fajulni, és félek attól a naptól, mikor majd talán mégis ehhez kell fordulnunk. Remélem javul magától is majd a helyzet, de ha nem, akkor majd mi is elgondolkozunk...
Ovi-suli váltás: baromi nehéz helyzet, mert tényleg nincs sok alternatíva. És a gyerek is megszokott már egy helyet, nehéz kimozdítani, sok a bizonytalanság, ezt már ismerem, milyen lesz a másik, hogy reagál ott a gyerek majd... Nekünk jövőre kell váltani, én már előre rettegek. Szóval nagyon megértem, hogy ez milyen sok problémát vet fel, és szurkolok, hogy mindenkinek úgy alakuljon, hogy inkább javulnak a körülmények, és maradni tudnak a gyerkőcök a helyükön.
Leírom a mi kedves sztorinkat, én nagyon meghatódtam. Aztán meg nevettem...:
Egy térképes matricás albumot ragasztgattunk épp, mikor Írország került sorra.
én: Igen ez Írország. Egyszer majd szeretnék eljutni ide.
L: Én majd elviszlek anya Írországba.
én: Ja de aranyos vagy, köszi!
L: Ágyúval kilőlek.
én:
Aztán persze megbeszéltük, hogy inkább repülővel mennék, ő meg egyből mondta, hogy akkor visszük a tesókat is, nagyon lelkes volt.
Tegnap áramszünet volt nálunk, neki meg nem volt sulija. Ismét megtapasztalhattam, hogy mennyivel nyugisabb így vele az élet. Matricáztunk, írtunk házit, elmentünk kiállításra. Semmi gond nem volt vele, nem akadt ki semmin, nem rikoltozott... Délután meg kijött a játszóra a többiekkel, jó ha két hónapban egyszer kijön... Megtetszett neki az árokrendszer, amit a többi gyerek ásott nagy lendülettel, és ő is ásott magának egy nagy gödröt, amibe belefért. Tök jól beillett a többi közé, oké, hangosan dumált, és furán kérdezett, de jól elvolt egy órát ezzel a gödörrel. Én is besegítettem persze, de jó móka volt. Egyszer sírt majdnem, mikor nem engedte a mellette lévő gödörben munkálkodó kislány, hogy alagutat ásson át hozzá. Szerencsére ez már csak későn jutott eszébe, a kislány hazament, és aztán csak kiásta...
Kiállítás: Dunakeszin a buy-wayben a játékáruház és a játszóház között a hónap végéig van egy ingyenes, interaktív történelmi kiállítás. Vannak szalmabálákból épített kuckók, páncélok, ágyú, pajzsok. És csomó jó kis játék, homokból kiásós kincskeresés, katapult, falovacska, kardok, íjászat, mindent ki lehet próbálni. Van egy kis totó is, számos táblán vannak kérdések, na ez nagyon bejött L-nak, vezeti sorba a gyereket. Mi szuper fél-egy órát elvoltunk ott, mindenkinek ajánlom, akinek útba esik. Mi visszamegyünk a kicsikkel is, mert most csak L-val voltam délelőtt, de tuti tetszene a többinek is.