Téma: Autizmus mindennapok

Mi felismerjük rajta, hogy űrhajó, de majd megmutatjuk másnak is, hogy ő is felismeri-e.

Ha én rajzolnék űrhajót, akkor még a férjem sem ismerné fel.

Glevike .
Persze szívesen válaszolok.
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

glevike

Bocs mosolygos akart lenni csak mellé nyúltam

3mackó, egy NT gyerek nem így rajzol, ahogy írtad, hogy mondod, hogy előbb egy kört a fejének stb? A kisebbikemet is így tanítom rajzolni, pedig ő NT :O Nálunk ez szuperül bejött a nagynál, mostanra magától is bármit lerajzol - amit eltárol az agyában. Szerintem fotómemóriája van, mert olyan részletességgel rajzolja le a dolgokat (ugye általában járműveket), hogy meghökkenek, mert én nem vettem észre csomó mindent, amit ő le is rajzolt egy egyszeri ránézés után.

Tök jó, hogy mindenkinek jó lett a farsang De irigykedem, hogy volt nálatok ilyesmi, mint közös játékok, lufizás... nekünk csak éneklés volt, ilyen előadásféle, amit értelmetlen módon úgy találtak ki, hogy minden csoportban volt külön. Így kettészakadtam, ráadásul két külön épületben van a két gyerekem, hát mámoros volt a rohangálás közöttük, hogy mindkettő érezze, hogy ott is vagyok azért és látom a műsort A kicsi végül annyira elanyátlanodott, hogy a műsor végén sírva kért, hogy vigyem haza, pedig jól érezte magát, de nem akarta, hogy elmenjek. Mivel majdnem mindenki hazament (délelőtt volt a műsor...), így hazahoztam. 3 hét után ma volt eőlször oviban amúgy, asszem ez ütötte ki a biztosítékot szegénynél. A nagyfiam postás volt, ami ő akart lenni, 1 hónapja lerajzolta egy papírra és odahozta nekem: "Anya, ez akarok lenni farsangon" (egy tökéletes postás volt a rajzon). Mondom, postás? Igen, postás Az lett. És vitt leveleket csomó gyereknek. Az éneklés után leültek egy sarokba és az óvónő mondta, hogy aki valami szeretne előadni, az most álljon ki és megteheti. A fiam le sem ült, toporgott ott már, hogy ő oda akarja adni egyenként a néhány levelet. Szerintem nem fogta fel, hogy le kellett ülni, mert mindenki ül... elkezdte odaadni a leveleket, közben megállt és szépen artikulálva, hangosan közölte, hogy most várjanak egy "pillanatot", mert ki kell fújnia az orrát. Ez jó lassan történt, így egy másik gyerek már kiállt és mondta közben a versét. De a fiam nem zavartatta magát, odaállt mellé és adta oda a többi levelét :D Minden szülő nevetett... szegény fiam, nem értette. Aztán az óvónő tök finoman átölelte és lassan, érthetően, neki külön elmondta, hogy le kell ülni. De elsőre ez sem esett le neki, még mondott valamit és csak utána, a második kérésre ült le (nagyon kedvesek voltak vele). Szóval én életemben eőlször láttam őt "éles" szociális helyzetben. A fiam iszonyú édes volt, meghatott a lelkesedése, az öröme, de majdnem elsírtam magam a végén, amikor láttam, mennyire nem fogja fel, hogy mit kell csinálnia MINDENKINEK, hogy neki külön kell szólni. Én azt hittem, ebben ő jobb

Ilyen előadásféle nálunk is volt a csoportban, báboztak is, meg mozgatták a gyerekeket, mondókáztak, valami játék is volt, de nem hallottam jól, látni meg nem láttam belőle semmit. Zártkörű volt ugyanis (szerencsére), úgyhogy nem mehettem be.

Kimni, én annyira örülnék, ha ilyet ki tudna találni a fiam, hogy postás akar lenni...! És leveleket visz! Ráadásul még le is tudta rajzolni.

Sajnos ez a sztori annyira jellegzetes. Minél kevésbé érintett a gyerek, annál nehezebbek az ilyenek. Mivel az enyémnél pl. fel sem merül, hogy értene egy ilyen felszólítást, az asszisztens már segít is neki, ha ilyen helyzet van.

kimni:
A nagyobbik fiam nagyon sokat, és szépen rajzol, ő is nagyon részletesen megrajzolja a dolgait, de a fantáziája szerint (nem másol, ő kitaláltja). Nem emlékszem, hogy neki valaha is mondogatni kellett volna, hogy mit mi után razoljon. Szóval nem tudom, hogy rajzol egy NT és nem tudom, hogy rajzol egy auti.
*
Aranyos lehetett a fiad.

Sajnálom kimni, biztos rossz volt látni, hogy valamit nem ért afiad, mikor pedig te úgy érezted, hogy az megy. Tavaly én is átéltem, mikor a gyereken láttam mennyire leveszett a terem átrendezése miatt, és akkor ott én könnyeztem is emiatt. De írtam, hogy ez idén már nem volt gond! Szóval fog ez még javulni!
Vagy úgy lesz mint nálunk: én nagyon meghatódtam, mikor a a gyerekek körbe leültek, és mindenki egyesével ment ki megmutatni a jelmezét. Mikor Latkára került a sor, ő csak nézett másfele, szóltak neki, de ugye arra nem figyelt, így én közel voltam, megérintettem, és mondtam, hogy menjen a körbe. Még most sem fogta, hogy mi a dolga, és ami nagyon tetszett, akkor egyszerre az unokatesója és egy kisfiú is olyan gyengéden megérintették és szelíden mondták neki, hogy menjen oda. No ez tetszett nekem nagyon, hogy olyan természetesen segítették őt.
Szóval, ha később is ilyen gond adódna nálatok, remélhetőleg lesznek, akik segítik őt majd.

De az tényleg döbbenet, hogy le tud rajzolni egy felismerhető postást!
Nálunk kiderült, hogy pók jelmez is egy ANnaPetiGergő könyvből van. Azt hittem saját ötlet, de nem. Mindegy.

Szanya, igazad van teljesen! És utólag is elnézést kérek mindenkitől, aki örülne, ha csak ennyi gondjuk lenne, mint nekünk (autispec gond..), én meg itt kifakadok ezeken. Szóval, tisztában vagyok vele, hogy milyen klassz a fiam, mennyire jó, hogy nem súlyosabb a helyzet, de mégis ez az egyetlen hely, ahol elmondhatom az ez irányú gondolataimat Róla, úgyhogy köszönöm a megértést mindenkitől... és a támogatást is!

Labolen, nagyon szerencsés a fiad, hogy ilyen gyerekek veszik körül! Az én fiam csoporttársai poénból széttépkedték később a fiam leveleit, amiket nekik rajzolt délután ott az oviban (csak azért, mert sokan mondták, hogy miért nem mindenkinek adott levelet). És a fiam úgy mesélte, hogy nem érti, miért csinálták - persze nagyon bántotta, csak ezt már nem tudta így elmondani, de láttam rajta és úgy megsajnáltam. Itt csak az óvónő a segítő és megértő. Sajnos, túl sok a fiú és egykorúak, 18 fiú és 7 lány és rengeteg nagyon fiús fiú van közöttük, abszolút megvan a hierarchia, megvan a Főcsapat, a vezér - csak azért nem bántják a védteleneket, mert félnek az óvónőtől, de ahol tudnak, ott piszkálódnak. Én is remélem, hogy később majd akadnak segítői a fiamnak is!

3mackó, akkor kifejezetten ügyes a nagyfiad! Ezek szerint nagy a fantáziája is, ez nagyon jó! Lehet, hogy én már alapból így kezdtem neki a rajznak a kicsivel, ahogy a nagynál csináltam és így nem tűnik fel, hogy másképp is menne...

Micsoda gonoszság. Az ilyenek miatt mondogatja mindig Edina, hogy kell nekik a segítség. Az ember azt hinné, hogy nem kell és úgy látszik, mégis. Az asszisztens pont az ilyen helyzeteket oldja meg.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen már oviban is előfordulhat.

Labolen, a postás a postás Patből jött Asszem írtam, hogy amióta gyakoroltuk ezt a 3mackó által leírt rajzolást, szárnyakat kapott és szerintem tényleg fotómemóriája van, nem viccelek, mindenre úgy emlékszik, hogy mutogat és úgy mutatja, hogy tudod anya, itt volt a kilincs, itt a zár, itt a felirat és közben a kezeivel mutatja pantomim szerűen - amióta megtanítottuk az elemi formák rajzolására, azóta ezeket nem mutogatja, hanem rajzolja Előtte semmit nem tudott lerajzolni. Ha van valami, amit le akar rajzolni (egy folyamatábrájához kéne valami, amit nem bír felidézni a fejében), akkor azonnal megkér, hogy rajzoljak neki egyet abból a valamiből. Múltkor a Mikulás volt ilyen, először nekem kellett rajzolni egyet, azóta ő rajzol tökéletes Mikiket. Karácsonyfát is így rajzolt. Szóval ő ezeket nem teljesen magától csinálja, csak a megtanult sémákat tényleg zseniálisan alkalmazza. Múltkor a fejlesztésen lerajzolta a fejlesztőjét és saját magát, ahogy fogták egymás kezét és felírta a tetejére, hogy búcsúzás. Ki volt színezve, a fejlesztő láthatóan lány volt, ő meg fiú és kirakták a falra, azóta ott lóg, mindenki elájult ettől És az emberek úgy néztek ki, ahogyan tanítottam neki, ő csak tovább kombinálta, más színűek lettek a ruhák és a két rajz ember egymás kezét fogta.
Szerintem ez a módszer más aspinál is működne, biztosan nem a fiam ekkora ász ebben. A fiamnak a fantáziája hatalmas, de nagyon sok aspinak van brutálisan nagy fantáziája, ez sem áll távol tőlük éppen

Istenem, mindig megdöbbenek, hogy milyen gonoszak tudnak lenni a gyerekek.
Nagyon sajnálom, hogy ez volt, és hogy pont a kisfiad előtt.
Nálunk is ilyesmi a fiú-lány arány. Csak nálunk még kisebbek, vagyis az átlag most 4 éves. lehet emiatt még nem olyan harciasak. Meg mi kvázi "falun" lakunk, itt valahogy védettebb a légkör, mint egy nagyvárosban. Bár nem is tudom, de azt hiszem Pesten laktok, vagy rosszul emlékszem?

Szanya, na ez az, pontosan emiatt bizonytalankodom az iskolaválasztásban, mert ez az egyetlen dolog, ami miatt egyből mondanám, hogy tuti legyen sni-s... De tényleg itt 18 fiú van és mind idősebb a fiamnál, 6 évesek már majdnem mind, a fiam 5.5, szóval ez különösen rossz. Szerintem az ilyen aspiknak jobb, ha nagyon vegyes nemű osztályba kerülnek, nagyon nem jó nekik ez a "nemek harca", ami még egy NTnek sem egyszerű. Tudom, a lányoknál is megvan ez, csak másképp, ezért jó a kiegyensúlyozott osztály.

Labolen, igen, budapesten, azaz a XI. kerületben lakunk, ráadásul jó kis frekventált övezet ez, a körzetünk egy része a kisrózsadomhoz tartozik, szóval nagyon nagy mellényű gyerekek (és szülők) is járnak (mi a lakótelepen lakunk, így a közösség fele csóró, a másik meg a felső 10 ezer, hogy ezt hogy hozták össze?). Szerintem nálatok klassz, hogy a fiad az idősebb!!! Így mire ráébrednének a többiek, hogy ki lehet használni, már iskolás lesz Nálunk a fiam a legfiatalabb az egész csoportban.

Pont én is ezen agyalok, hogy mégsem lesz jó nekünk a normál osztály. Egyre inkább hajlok a kislétszámú felé. majd hétfőn felhívom ezt a 3. ker. sulit. De lehet alább adok az elvárásaimból. Nekem igazán csak a normál tanmenet miatt lett volna fontos a normál suli, de legfelejbb itthon tanulunk külön. Vagy felzárkózunk, mikor arra lesz szükség.
Szóval Edina 1-0!

Kimni, ez nagyon jó, érdemes ezt a dolgot majd a továbbtanulásnál kihasználni, sok szakmánál lenne jól használható készség.

Nálunk is pont így van, vegyes csoport, összesen 5 kicsi van, és a nagyok többsége is fiú. De mégsincs gond, mert egyrészt nagyon profik az óvónők (és jóindulatúak és segítőkészek, csak szuperlatívuszokban tudok róluk nyilatkozni! Most pl. lerajzolták a köv. tornaóra komplett anyagát, hogy tudjunk csinálni belőle napirendszerűséget! Mindezt úgy, hogy közben ment a farsang, be voltak öltözve és műsort tartottak. Nem is értem.), másrészt ott az asszisztens. Viszont szerintem ilyen képességek mellett, mint a fiadé, nem kapnátok asszisztenst.

Hát, hogy iskolás lesz-e vagy sem... Pont múltkor mondta a gyógypedünk, hogy lehet hogy majd vissza kell tartani még egy évet az oviban. Ha normál suliba menne, akkor visszatartanám. Bár a problémás területek nem tudom mennyit javulnak 7 és 8 év között. Vagy mindegy ebből a szempontból, hogy mikor kezd, akkor is ugyanolyan nehezen figyelne a tanítóra.

Közben rájöttem, hogy már betettem a táblázatba azt az Alma sulit, csak akkor nem néztem meg. De kicsikét drágának tűnik azért hosszútávon.

Szanya, én nem asszisztensre gondoltam, hanem csak arra, hogy integráltan menjen suliba és ne normál módon. Vagy ebben az esetben mindig kell asszisztens? Nem tudom, hogy megy ez, egyelőre nem vagyok ebben otthon. Úgy képzeltem, hogy két utunk van, az egyik a normál osztály, azaz normál gyerek, max beszélünk a tanárnénivel, hogy figyeljen rá oda (ez ugye működik sok aspinál), a másik mondjuk az integráló osztály, ahol ő lenne az egyik sni-s, megkapná a bizottság által előírt fejlesztéseket és mindenki tudna a problémájáról - de azt gondoltam, hogy ha nincs szüksége asszisztensre, attól még ez így működik. Akkor nem is integrálják, ha nem tudnak asszisztenst adni?