Ahajnal, mi pl nem vittük a fiamat bizottság elé sosem. Ha a sulis topikban visszanézed, ott találsz erről sokat, de megkerestem neked:
www.auti.hu/index.php/forum/7-ovoda-isko...t=20&start=220#19360
Itt leírtam az iskolakeresésünk történetét, érdemes elolvasnod, hasonló cipőben vagytok.
Ez pedig a másik:
www.auti.hu/index.php/forum/7-ovoda-isko...t=20&start=880#24553
A megmondjuk vagy ne dologról egy érdekes beszélgetés volt 3maci fiának kapcsán.
Ha innen még időben visszafelé olvasol, akkor megtalálod a waldorfos élményeimet is (pontosan ugyanez zajlott le, ami veletek is).
Röviden: ha már nem vitted és nem is akarod bizottság elé vinni, akkor nem érdemes lobogtatni a papírt, mert csak megijednek tőle. Érdemi segítséget úgysem fog kapni a fiad sehol (még sni kóddal sem), azaz nem lesz vizu segítsége (csak, ha te csinálod neki, látod el vizu eszközökkel), nem lesz asszisztens és nem fog kapni auti spec (de általban semmilyen) fejlesztést, még nagyjából sni kóddal sem (egy normál iskolában legalábbis). Nem hogy sni státusz nélkül... ezért viszont csak még ijesztőbb a papírotok egy tanerőnek, igazgatónak, mert nem tudja elhelyezni, ráadásul ha hajlandók is fogadni egy nem körzetesben, akkor a papír láttán egyből sni státuszba akarják majd tenni.
De ez nem jelenti azt, hogy titkolni kell. Ha elolvasod az iskolakeresésünket, akkor látni fogod, hogy én végülis megmondtam az igazgatónőnek a mostani sulinkban, de nem úgy, hogy mutattam neki papírt és mondtam, hogy a gyerekem Asperger szindrómás stb stb... Hanem azt mondtam, hogy mivel szociálisan kicsit éretlen, megvizsgáltattuk és az 1es gyerekklinika pszichiátriáján azt mondták, hogy rajta van az autista spektrumon a fiam, de a szélén (nyilván a te fiad is a szélén van). Ez a kifejezés nem ijesztette meg őket.
De a folyamat valahogy úgy a szerencsés, hogy először semmit nem mondasz, aztán elviszed a gyereked, mindenképpen látnia kell őt az igazgatónak, úgy kell intézni, hogy lássák, kicsit beszélhessenek vele, akkor látják, hogy nem egy őrjöngő vadat akarsz rájuk sózni, majd, amikor már egyenesben vagytok, akkor félvállról elmondani valami hasonlót, de nem ám azt, hogy ott a kemény diagnózis, hanem ez pl egy jó kifejezés, hogy a spektrumon van a gyerek. És mivel most is elvan papír nélkül, ez jó referencia nektek arra nézve, hogy nagy gond az nem lehet vele, csak te önszorgalomból foglalkoztál a gyerekkel (ezt még díjazzák is). Nem szabad kitérni a durvább gondokra, csak nagyvonalakban lehet érinteni, pl: időnként nem érti a többiek reakcióját, nehezen hagy abba tevékenységeket és kész, nem szabad erről sokat beszélni, mivel úgysem értenek hozzá! Nagyon mérges vagyok magamra, hogy erre csak az utolsó iskolánál jöttem rá... Végül az lett, hogy az ignőnek és ott ült valami fejlesztő ped. is, nekik mondtam ezt így el, akik mivel látták a gyereket, aki 9 éves szinten töltötte ki a teszteket, és elolvadtak tőle, nem érdekelte már őket, hogy van-e valami enyhe gond vagy nincs. Kérdezték, hogy viselkedészavaros-e, mondtam, hogy szerintem ez nem viselkedészavar (arra gondoltam, hogy zavarja-e a fiam a többieket és abban biztos voltam, hogy nem fogja visszatartani az osztályt semmiben a fiam) és ennyiben maradtunk, akkor őket nem zavarja ez a kis "gond". A tanítónő már pl nem tudja, nem tudtam vele normálisan beszélni, nem akart hallani semmit, ellenben megmondta, hogy a gyerek fura ugyan, de még benne van a határokban, úgyhogy őt nem érdekli, mitől fura. Ennyiben maradtunk... pedig tudják, hogy járunk fejlesztésre (szocializációt megsegítőre - így mondtam), meg külön úszásra, mert idegrendszeri gondjai vannak, de mégsem érdekli őket a többi. És szuperül megvan a fiam. (mondjuk ez egy irtó jó iskola és ezek szerint jók a tanítók is)
Gondolkodj el, olvasd el az iskolakezdős topikot, látni fogod, hogy ez mennyire kényes terület. Ha el akarod mondani az autizmust, így, ahogy van, papírral együtt és segítséget akarsz, akkor nem fogod tudni elkerülni az sni státuszt, ha el akarod kerülni, akkor nem lehet csak így elmondani az autizmust.
És ez csak itthon van, kint nincs ilyen szerintem, illetve tök más a rendszer. 
(több, mint 1 éve nincsenek kártyáink...) És a gyerekem nem tudja, mit írok a gépnél, nem is látja, nem is bezséltem róla 
