Sziasztok,
Nagyon örülök, hogy találkozhattam veletek szombaton, köszönöm, hogy megszerveztétek ezt a találkozót! A legközelebbire is szívesen megyek:)
Persze az időt én is kevésnek éreztem.
Nagyon le vagyok maradva a fórum olvasásával (az utóbbi 3 nap termését nem tudtam elolvasni már..), de most nem bírom megállni, hogy ne reagáljak
Kimni, Marco, Véda és Manka kb 6 nappal ezelőtti hsz-aira, ahol arról írtatok, mennyire nehezek (v nehezek voltak) a hétköznapok, a folyamatos félreértegetések miatt, hogy állandóan harcolni kell a gyerekkel, h csinálja az alapvető dolgokat is (öltözés, bármi), aztán meg még ő támad nekünk, nem lehet rászólni, stb...Én is sokszor úgy érzem, ahogy Marco írta, hogy mintha tojásokon lépkednék, mikor E-nél el akarok érni valamit, vagy inkább, mikor beszélgetni szeretnék vele valamiről.
Én kb hasonlót tapasztaltam, mint Manka, hogy akkor durvul el ez, amikor több stressz éri a gyereket, tehát,mikor sokat van az oviban, illetve én is türelmetlenebb, feszültebb vagyok. Na persze egy nt gyereknél se tesz jót, ha ez a helyzet, de én úgy látom, és ezt meg is beszéltem magammal, hogy E-nél egyszerűen nem engedhetek meg magamnak bizonyos dolgokat. Nem lehetek türelmetlen (ez néha nagyon nehéz nekem, de törekednem kell rá), és ingerült, továbbá utólag nem kérhetek rajta számon dolgokat, pl "miért nem tetted el a ceruzákat, pedig megkértelek rá". Az ilyen kérdések csak dühöt váltanak ki belőle, és én is még idegesebb leszek. Inkább 28 ezredszerre is rászólok, ha pedig az nem használ, akkor vm azonnali szankciót helyezek kilátásba, a legdurvább az volt, mikor azt mondtam neki tök nyugodtan, hogy ha most nem pakolja el a játékot azonnal, akkor kidobom a szemétbe, és meg is tettem volna. De ekkor nagyon megijedt, sírt, és akkor röviden el tudtam mondani neki, miért vagyok dühös, stb..Ja, persze dühös én is szoktam lenni, és akkor meg is mondom neki, hogy most nagyon mérges vagyok rá, konkrétan ezért vagy azért, máskülönben sírva kérdezi, hogy "Most miért beszélsz ilyen hangosan?", és nem érti a helyzetet..
Azt látom, az használ a legtöbbet, amikor ilyen irritált, értetlen állapotban van a gyerek, ha próbálok nyugalmat adni neki, és lehetőleg nem haragudni rá

. Minél kevesebb inger érje (akár üljön a számítógép előtt egy órát, ha attól nyugodtabb lesz), és én is próbálok csak a legszükségesebb dolgok miatt rászólni. Nehéz, pedig az enyém még ovis, nem tudom, amikor iskolás lesz, és leckét kell írni, stb, ez hogy fog menni, de hátha addigra javul a helyzet.