Téma: Autizmus mindennapok

Több napig nem olvastalak benneteket most csak részletekben tudok reagálni!

Marco: nagyfiam ha jól emlékszem kőzépső -nagy csoport táján kezdett hasonlan félni. Volt ugyan kiváltó ok, anyukám kiadósan mesélt neki az ufókról, de onnantól nem volt megállás, mindenfélét képzelgett, sokszor rosszat álmodott. Nagyon hasonlít arra amiket írsz. Nagycsoportban szoktattuk külön szobára, 1 évigtartott!!!
A félelmek legalább 2-3. osztályig eltartottak, most már 1-2 éve nem olyan félős, de talán még tavaly sem mert este sötétben egyedül felmenni az emeletre, amikor felküldtem valami miatt.

Sziasztok! Sajnos a Fecskénk nem tud jönni Gergõhöz. Így nem tudok elmenni a talira, amitõl totál kiakadtam, mert nagyon vártam. Tudtam már a múlt héten, hogy nekünk keresztbe fog tenni a Duna.
Ez van sajnos.
Viszont képzeljétek, Gergõ múlt7 vasárnap szó szerint kezet fogott egy rendõrrel! Annyira cuki volt. Látta Apukáját és Õ is nyújtotta a kis kezét, de elõtte még lerakta az autóit a földre. Le akartam fotózni, így a beszélgetés után megint Apa kezet fogott és mondtuk neki, hogy ügyesen, fogjon Õ is kezet. És megint kezet fogott a rendõrrel. Sikerült a fotó is.

Wertzuz: gratula! Milyen alkalomból történt a kézfogás, vagy csak úgy?

B este szétrágta a szemüvegét, míg apukájával beszélt, megragasztottam, de most gyorsban biztosan nem tudok neki lencsét csiszoltatni a pót keretébe. Van egy kis optika amihez ragaszkodunk, de az nincs nyitva hétvégén. Vagy megyünk valami plázás helyre..

tök jó a kép, most látszik!!

Ez nagyon nagy dolog, hogy odanyújtotta a kezét.
Ritka elkapni és megörökíteni egy ilyen pillanatot.

Wertzuz, sajnálom, hogy nem jöttök! A kép viszont zseniális.

Szia Borzasliba! Jó a nicked. Meg az avatarod is.

HáromMackó:Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Marco: A placebónak isteni hatásait ismerjük, de a Kloroform?!
Nálunk a betegeink főleg a Kalmopyrinre és az Algopyrinre esküsznek, na az íny és fogfájást is gyógyít!, de van házi gyógymód is fokhagyma és szegfűszeg.

Lucy: nem szabad sokat várni, hogy jelentkezzenek, mert nem szoktak. Neked kell zaklatnod mindenkit akkor lesz eredmény. Tapasztalom, hogy a lapok csak úgy elkeverednek, eltűnnek! Ezt a BNO: rangsorolást meg nem értem valamit előre kell írni, de attól még nem fontosabb az egyik a másiknál.

Örülök, hogy a link sokatoknak tetszett, ha lát valaki ilyet csak küldjön, mert hosszú még a nyár!

Maxfactor: Andris HRG-zik kezdetben nem ment, hogy az egész órán ott legyünk, mert többet volt a nyakamba, mint a vízbe. Ami érdekes, hogy otthon viszont a fürdőkádban relaxációs címen masszíroztatta a talpát és a hátát a csap alatt, de nem lehetett feltölteni a kádat, most már sellőt játszik. Viszont a kézmosás az most is vörös posztó viszont vízbe meg pancsol. Ki érti ezt?

LABOLEN: L-t elhagyni? Szerencsére most már a fiad nem fogja hagyni! Nem csodálom, hogy megdicsérted és össze vissza pusziltam volna!

Wertzuz: aranyos, ahogy kezet fog és behúzza egy picit a kis nyakát!

Sajnos nem tudok menni, belázasodott a kislányom, és nagyon magas 39.6, nem hagyhatom így a bébiszitterre. Meddig vagytok ott? - ha esetleg apa hazaérne..-

Wertzuz, aranyos a kép .

Süni, már ezerszer tapasztaltam, hogy nekünk szülőknek kell nyomni a dolgokat, hogy haladjanak (ha-ha, néha, legalább döcögjenek), de erre azért nem számítottam.
Tényleg, ha nem kérdez rá a doktornő (akivel tartjuk a kapcsolatot itt a psz.-án), nem is tűnik fel, hogy autizmus is van a papíron. Az volt a végén, tényleg eldugva ráírva, állítólag nem tűnt fel. Itt pirossal kell ráírni a kérelemre is, hogy auti-gyanú miatt kéred, különben káosz... Mindegy, jobb későn, mint soha, de akkor is

HRG: nekünk is nagyon bejött, bárcsak vihetném nyáron is.
A meleg amúgy is mindig kicsit zizisíti, ha értitek , duplán kéne egy kis vizes nyugi...

wertzuz:
Nagyon vagány!

sünöcske:
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Mostanában ha a kicsin múlna egész nap főzőcskéznénk, mesét olvasnék neki, és sétálnánk, kertészkednénk .... Persze Z más mesét akar hallgatni, és nem szeret sétálni, sem kertészkedni ... a nagyról már ne is beszéljek.
Hát elkezdődött a nyári szünet, búcsúzom tőletek jó barátok, majd szeptemberben visszatérek . (Na jó remélem néha azért belesek, Z még két hétig délelőttönként ovis lesz, így fél napokra csak két gyerekes anyuka leszek ... aztán meg jön Z-nek a napközis tábor, amire nagyon-nagyon kíváncsi leszek, hogy fog menni ... )

Sziasztok!

Aranyosak vagytok, köszönöm a dicséreteket! Mi is teljesen el voltunk ájulva, szerintem levegőt se vettem az elsőnél. (bocsi a nagy képért, nem értem az oldalon lévő kódokat)

Mostanában olyan kis okos dolgokat csinál, de megőrjít a sikítozással, egyre többet csinálja, a mesét szinte teljesen leredukáltuk. A nagy TV-t csak 4:3as arányra állítom, hogy kisebb legyen az inger, azt látom azért ez is segít, meg halkabbra veszem, de még így is végig sikítozgat rajta. Van, hogy már mese nélkül is....

Ma jött velem vásárolni, húzta a kis kocsiját amit nemrég kapott. Mindenki el volt ájulva útközben, milyen kis ügyes, hogy segít nekem.
Benne volt a zöldség amit vettünk.

Sajnálom, akik nem tudtak jönni a találkozóra!

Örülök, hogy újakkal is megismerkedhettem!
Anita, jó volt beszélgetni kicsit többet, szorítok, hogy rendeződjön a mandula-hallás probléma!

Szanya, ismét nagyon jól éreztem magamat a találkozón, elgondolkodtató volt a Kovács házaspár tapasztalatait és előadását hallgatni, nagy tapasztalatuk lehet érintett gyerekek terén. Már a rövid bemutatóból is kiderült, hogy szívvel lélekkel végzik munkájukat.
Sajnálom, hogy nem kérdeztem meg, hogy normál, 100 fölötti IQ mellett, de autizmusban érintettebb gyermekek esetében mi a tapasztalat, nem tudom, hogy az első 1 órában esetleg beszéltek e ők erről.
Nehezemre esik azt megemészteni hogy tanulásban akadályozott tanmenet szerint kellene haladjon.
Mivel az az egyetlen felvétel amit mutattak nagyon más volt. mint az fiam. Nem tudtam fogódzónak tekinteni a mi esetünkben.

Tomger, nem volt előre eltervezve Robiék előadása, csak amit hallottak a helyszínen, az alapján állt össze, hogy erről beszélniük kell. Megkérem őket, hogy írjanak a témában egy cikket, és elküldöm a kérdéseiteket is.
Szerintem is nagyon érdekes volt, amit mondtak. Egyébként nem azt mondták, hogy mindenképpen a tanulásban akadályozott tantervet kell választani. Függvénye az IQ-nak és a verbális képességnek (és az is fontos szempont, hogy egy helyben marad-e? a legtöbb nem fog 5-6 órát végigülni, az tuti) . De ezt írja Stefanik Krisztina is a phd munkájában. És azt is figyelembe kell venni valóban, hogy a normál tanmenet önellátási dolgokat nem tartalmaz. Ha van a gyerek mellett egy asszisztens, az jó, de vajon milyen mértékű fejlődést lehet elérni a szünetekben? A másik, hogy milyen esélye van annak, hogy lesz asszisztens és folyton a mienk mellett lesz, nem betegszik le, nem megy el szülni, stb.?
Eddig is totál bizonytalan voltam, de most már fogalmam sincs, hogy mi lesz. Mert még ha magántanuló lesz is a fiam, valahova akkor is be kell íratni! Ahol "vizsgáznia" kell majd.

Robiék előadása nekem is nagyon tetszett, és sajnáltam, hogy nem jutott több időnk beszélni a témáról. Remélem még fogunk találkozni velük, vagy tényleg készül a témáról egy cikk.
Én is nagyon elgondolkodtam, hogy mivel tennék jobbat a fiamnak. Mindegy, mi már neki futunk az ép értelmű tanmenetnek, de nem fogok elkeseredni, ha csak lassabban megy. Szerintem fontos minden lehetőséget hallani, És jobb, ha most elhangzanak ilyen dolgok is. Az ember emésztgeti magában, aztán legfeljebb örül, ha mégis megy a nehezebb megoldás is, és a gyerek is tud haladni.
Legfeljebb még egy ideig nem erőltetjük a gombos nadrágokat... Ha ügyesebb lesz a keze, majd akkor.

Mi itthon most küzdünk megint az evéssel. Komoly küzdelem 10 kanál leves megevése, zsarolással, jutalmazással próbálkozom, de tényleg csak küszködés. Odáig eljutottunk már, hogy a gyerek egyszer csak elém állított egy kis rajzzal, amin volt egy színes kör, mellette meg egy tilos jel. "Anya, érted már, hogy tilos levest enni?" Annyira édes volt, hogy szerinte én csak nem értem meg, amit ő mond, ezért biztos ami biztos alapon le is rajzolja nekem.

Ja és egy tipikus gyerekszáj, és félreértés. Inkább szó szerinti: (szituáció: egy éve a lányomat meghívták egy társa szülinapjára egy játszóházba, és én egy éve hallgatom L-tól, hogy ő miért nem mehetett.)
-Anya,mehetek N. szülinapjára?
-Nem, mert nem ismer.
-Majd megmondom neki a nevemet, hogy L. vagyok.
-Attól még nem ismer, kisfiam, nem fog meghívni.
-DEEE.
-De nem. Szerintem nem is lesz neki többet ilyen szülinapja.
-Miért, meghalt?
- NEEEM. Csak nem hívja meg többé a társait már.

Én nevettem, mert ilyenkor már inkább nevessünk...

Labolen, ez a "lerajzolom anyának, hátha megérti" annyira jó!!!
Sajnálom, hogy ezzel megint elakadtatok. Mi nagyon szépen haladunk a kóstolós táblázattal, csak most a körülmények miatt nem tudtam erre odafigyelni és kicsit elcsúsztunk vele. Azt hiszem, átváltok választótáblára. Napi 3 kóstolás és mindig kirakok pár választhatót. Most képtelen vagyok a táblázat szerint előre készülni.

A félreértés meg tényleg teljesen jellegzetes.

labolen beküldte:
Ez nagyon jó

Szanya:

Köszönjük a szervezést; sajnálom, hogy csak a legvégére értem oda, ajd legközelebb. Lehetne még ilyen bem6-os szülőtali, nekem tetszene ez a strukturáltabb, meghívott vendégek előadásával videózással egybekötött verzió.

Labolen, ez a rajz dolog nagyon édes! N. sokszor hozott nekem egy időben ilyen rajzokat, de sosem volt ilyen kreatív,mint L. nálatok! Mindig csak azt rajzolta le, amit én szabtam meg szabályban. Amit L. csinált, ez totál kreatív dolog, iszonyú ügyes!
A félreértést úúúúgy át tudom élni, ez nálunk jó sokszor megvan és a kicsi is képes ilyen félreértésekre, mert ő meg szimplán sosem figyel oda rám, ha olyanja van. Szegény L., megértem, hogy még mindig arra a zsúrra vágyik. N. pont ilyen, ő sem felejt ilyeneket, képes évek múlva a fejemhez vágni ilyesmit, hogy de ő akkor valahova nem mehetett el. Most a kiütései miatt nem fürödhetett a vízben, a kicsi igen és szerintem ezt is hallgatni fogom még sokáig, hogy bezzeg ő ezen a napon nem mehetett be (én sem mentem be, de ez nem érdekli).
A kaja... úgy sajnálom, nincs ötletem Lehet, hogy most hagyni kéne egy kicsit? Egy kis szünet, egyen, amit akar, amit szeret, pár hét múlva úja lehetne kezdeni teljes rendszerrel? (rajz, jutalmazás) Szerinted nem segítene?

Szanya, nektek gratula ehhez a haladáshoz, hatalmas fejlődés ez!

Imola, igen ezt a rajzot jól kitalálta, csak a kivitelezés azért nem volt profi. De hát végül is jól ábrázolta, és már az is valami.
Sajnos a leves tukmálást nem hagyhatom abba szerintem. Ha azt ehetne, amit akar, akkor még jobban beleragadna a rugalmatlan étkezésbe, amiből baromira nehezen rángattam ki. Mármint ugye itthon, mert az oviban jobban eszik. Itthon magától pirítóson, sült krumplin, halrudacskán és mézes palacsintán élne. na ez nem túl egészséges szerintem. Kivéve a halrúd, azt eheti dögivel.
Sajnos az emésztése sínyli meg ezt az étrendet, és ebből nagy gondok lehetnek még. Most kb három naponta hashajtózom, és ez nem mehet így sokáig. Amíg oviba járt, nem volt ezzel gond. Mert ott evett levest rendesen.
Azt hiszem valami motivációs dolgot fogunk bevetni, mert a sima számolgatás már nem jó. Valami táblán gondolkozom én is, vagy jutalmazáson. Csak hát nekem is nehéz előre tervezni, mert a főzés nagyon esetleges dolog nálunk. Mikor éppen mi van a boltban, azt főzök. Meg nézni kéne a kicsiket is, hogy ők mit ennének szívesen. Én meg már úgy utálom a krémleveseket, mert a gyerekek nem eszik meg és nekem kell. Mondjuk a brokkoli krémelves egész jó volt.

Közben a gyerek megint félreértette szinte ugyanazt pepitában.
- Anya, hová mész?
-Kiviszem mamát a temetőbe.
-Miért, meghalt?

Basszus, ez annyira nincs meg neki, hogy ki hogy hal meg. Csak simán virágot vittünk ki apukám sírjára. Na de most kezdjem neki lerajzolni... Lehet az lesz.

Jól éreztem magam szombaton, végre mindannyiótokkal (akik ott voltatok) tudtam pár szót beszélni. Így a suliválasztás előtt nagyon jól jöttek Kovács Róberték gondolatai. Labolen, drukkolok, hogy menjen az a normál tanmenet! (és a szülinapi sztoriért). A szegregáció miatt (Süni, Szanya) most még nem aggódom, lássuk, mi lesz, szerintem pedagógusfüggő. Abban bízom, hogy mivel a mostani gyógyped (aki tök jó) nagyon ajánlja a jövőbelit, jó helyen leszünk. Átvette a fiam anyagát is.

Szanya, Labolen, ez a kajaválasztó tábla fent van a bm-en? A fiamnak ma este olyan székrekedése van, hogy már a második kúpnál tartunk és még sehol semmi . Reggel és este csak sajtos kenyeret eszik vagy tükörtojásosat. Zöldség nulla, gyümölcs viszont igen (ezért sem értem, hisz minden érik a kertben).

Más: beszélgettem Edinával, akinek szintén nagyon öntörvényű (volt) a fia, mint az enyém. Ő a napirendet kőkeményen betartatta vele. Nálunk P.-t nem érdekli a napirend. De ebből vannak konfliktusok, mert többnyire szeretne azt csinálni, amit akar. Az életben sem lehet ez mindig így. (Persze így sem hagyom, pl. ma hajvágás volt és mondtam neki, eldöntheti, hogy reggel vagy este vágjam a haját). Ha odaviszem a napirendhez, az maga frusztráció neki és attól tartok, hogy így megutálja az egészet. A gyógyped azt mondta, hogy még nem jött rá, hogy ez jó neki. Hogy sajnos van pár auti, akik nem fognak napirendet használni. Szerinte csináljak egy mobil napirendet, és ha vége a tevékenységnek (amihez órát használok), akkor én fordítsam meg a kártyát és közben mondjam és mutassam Petinek. Nektek mi a véleményetek?