Téma: Autizmus mindennapok

Szanya

oké .
Nyugodtan fekszem le minden nap , mert tudom , hogy amit csak lehet megteszek érte ,illetve értük.
Máténál nem fogom ostorozni magam , hogy nem csináltam kiskorától a vizuális eszközöket és már késő .Lányomnál ugyanis pont erre gondolok , bár nyugtatom magam , hogy nem tudtuk , hogy aspi és csak 11 évesen lett diagnózisa . De nem sokkal jobb a lelkemnek .

Szanya .
beváltottam , 3 gyakszira

Becsomagolhattam a Mikulá s csomagokat a gyerekeknek .

Értem.

Ez szép ajándék.

Én továbbra is azt mondom, hogy egy 3,5 évesnek könnyebb napirendet tartani, mint nálunk, ahol a legkisebb alvása kiszámíthatatlan. Mert mit mondjak neki, mikor jövünk haza az oviból? hogyha nem tudom, hogy két óránk van hátra a legkisebb nélkül, vagy már csak fél? Belefér egy társas, vagy jön a hurrikán és leszedi az asztalt?
De igen, ezek csak kifogások, és jó neked, hogy be tudtad vezetni a fiadnál ezt az eszközt. Talán egyszer nálunk is lesz annyira kiszámítható a napunk, hogy akár csak 1,5 órát is előrelássak!
De azért én is nyugodtan fekszek le.

olvasásértés: No mondom, teszteljük le. Esti Thomasos mese, első mondat: "Szép tavaszi reggelre ébredtek a mozdonyok." Milyen évszak van? Nyár.
És végig így. kb a felére tudta a választ. Azokra, amik nagyon egyértelműek voltak. Összefüggéseket már nem látott át, pedig a húga 3 évesen értette. Szóval ezek szerint ő nem is két évvel van lemaradva, hanem több?
Szóval köszönöm Kimni, hogy felnyitottad szemeimet erre a problémára, mostantól az esti mese ennek megfelelően átmegy kissé fejlesztő jellegbe. Még jó, hogy a gyerekek élvezték.

lABOLEN

"A mór megtette kötelességét, a mór mehet."

És azt hiszem megy is! jó éjszakát!

labolen, csak, hogy jó hírt is mondjak , tegnap sikerült beszélni erről a szövegértésről a fejlesztőnkkel és azt mondta,hogy a motiváció a kulcs, ha az megvan, akkor lényegesen többet értenek a szövegből. Egy auti gyereket motiválni is sokkal nehezebb, mint egy NT-t, ez is baj. És akkor visszagondoltam, hogy egy időben (fél éve kb) sokat meséltem esténként az ágyukban kitalált sztorikat, amik mindig 2 fiúról szóltak persze , ott laktak, ahol mi is és érdekes események történtek velük (pl elmentek nyaralni és a tengerben vízi volvo csuklós busz szállította őket, na ez szörnyen tetszett az érintett fiamnak) és ezeket a meséket követte rendesen. Bár, állandóan közbeszólt, hogy ne úgy legyen, hanem így, legyen benne ez és ez, szóval nem hagyta mondani rendesen, meg a történet semennyire sem izgatta, bár abba is beleszólt. De ott nem volt kép! Viszont azokkal a szavakkal mondtam, amiket nyilván értett. De a lényeg talán a motiváció, ez a mesélés annyira bejött neki, hogy minden reggel kérte,hgy este majd meséljek és várta. Szóval azt a tanácsot kaptuk, hogy mindenekelőtt találjunk olyan témákat, amik nagyon motiválják őt és azon belül próbálkozzunk a több szöveg, kevesebb kép variációval. Lehet, hogy én pl újra elkezdek nekik este mesélni, de betartatok szabályokat, pl nem lehet beleszólni, hgy milyen legyen a busz (mert akkor csak ez a téma), hova menjenek a fiúk a mesében. És a végén visszakérdezek (a történetek lényegét itt is csak ritkán értette). Majd jövök még, most rohannom kell... arról akartam még írni, hogy mennyire megértem, hogy a napirendet 3 pici gyerek mellett nem lehet csinálni így, ugyan nekem 2 gyerekem van, de a kicsi is ugye problémás (ritmuszavaros) és nekem van a cukrom, a derekam és állandóan betegek vagyunk és a férjem a 3. gyerekem,ezt szó szerint kell érteni, sok dologban annyira súlyos az AS-e, hogy túltesz a gyerekeimen is, szóval a mi életünk egy igazi mesebeli káosz már ami a kiszámíthatatlanságot illeti. De a fejlesztőnk elmagyarázta, hogy ilyenkor mi a napirend, majd ezt később megírom, most tényleg mennem kell..

Kimni,örülök, hogy motiváció ügyben a gyógyped is megerősített. Esti közös meseolvasás: mi is akkor fejlesztjük ezeket.(Elhagyni tilos!) 2-3 rövid mese, magát a meseolvasást szereti ilyenkor és a rituálé is fontos.(Hiszen észre sem veszi hogy ez most feladat is!) De ne is legyen az egész fejlesztő jellegű. Sőt ha most vezeted vissza az esti olvasás az első héten még ne tegyél be szövegértéses feladatokat, vegyél új neki való mesekönyvet. Egyszerűt, érdekeset pl képeket lehessen felhajtani benne, vagy legyen bármi mézesmadzag (számára nagyon izgi téájú könyv amire mostanában rá van kattanva) , amitől ez az estimese téma megint egy + élmény marad.

Arról nem is beszélve, hogy a nagyfiamnál az esti közös mesék mentek át 1-2. osztályban az én mesémből saját olvasásává. Vele is nagyon fontos volt, hogy olyan könyveket olvastunk ami neki nagyon érdekes volt. Elöszőr csak 1-2 sort kellet egyedül elolvasni, aztán minig egyre többet.

Kimni: Mért hagytad abba a 2 fiúról szóló történetet ezek olyan jó mesék szerintem. És én igen is hagynám, hogy beleszóljon milyen legyen a busz.
Viszont interaktívvá tenném úgy a mesét, hogy:
-Milyen színű a busz?
-Sárga. (volánbusz) Persze biztos mondja majd, hogy csuklós és miegymás.
De te elmondhatod, hogy az oldalán a ...reklám képe van, az első ülésen Tóni bácsi ül aki bottal jár...stb.
Utána meg vissza lehet kérdezni azokat is amit ő mondott, vagy te vagy akár a tesó.

Az én fiam messze van ettől. Annak ellenére, hogy nem beszél mi igen is mesélünk, verset mondunk (amiket már felismer, jelzi fül befogásával, ha nem azt akarja). Van, hogy csak a Tavaszi Böngészőt nézzük és én költöm a mesét (beszélek a képről és bökdösöm a képeket, majd vele megmutattatom a dolgokat).
Tomger: mi is így olvastunk a naggyal. Sőt néha akkor is amikor a kötelező meséket 3x el kellett olvasni. Nagyon élvezem amúgy is ezeket az összebújós meséket. Van, hogy a nagy odajön (15éves) és csak hallgatja az Andris meséjét, de van, hogy ő mesél neki.

Labolen: napirenddel én is így voltam kezdetben egy szeleburdi családban nehéz előre látni. Főleg, ha van egy 40 éves férj tényező is!
Kezdetben csak az alapokat raktam ki:-reggeli, fogmosás, felöltözés, játék, ebéd..stb ill. az esti rituálét. Volt, hogy majdnem minden nap majdnem ua. volt kint.Viszont most, ha berakom a Bobozást (tutkó, hogy örül) Andris se izgatja fel, ha változás van v. akár reggel nincs kint még a dolog. Sőt most csináltam nem olyan rég heti rendet is. Megnézi, de olyan mély változást nem látok rajta. Ő nem csinálja hívókártyásan és nem is ő szedegeti le (kivétel, ha haj v. körömvágás van fent ) Tudom, hogy nem szabályosan csináljuk, hanem olyan Sünösen

Kimni: örülni fogok, ha leírod mit mondtak, lehet hogy akkor változik a Sünmódi!

Lányok, hogy ha minden auti gyereknek ilyen anyukája lenne, mint Ti, akkor nagyon jó dolguk lenne. Viszont már az is egy nagy dolog, hogy ezeket a beszélgetéseket elolvashatják más szülők is, és tanulhatnak belőle! Olyan jó ötleteitek vannak, legszívesebben berakosgatnám a megfelelő menüpontokba, de most nincs időm sajnos, muszáj dolgoznom.
Labolent és a kisfiát egyébként nem kell félteni, jövőhéten láthatjátok a saját készítésű napirendjét.

Sziasztok!

Rég írtam, nincs sok időm, de azért követem a dolgokat.

Glor! tökre átérzem a helyzeted, Nekem most 2.5 éves a fiam, és 2 éves 3 hónapos volt, mikor komolyan felmerült az auti gyanú.

18-án megyünk ADOS-ra Delejbe, 25-én pedig átbeszélni a dolgokat a delejes kollégákkal. Akkor fogjuk elkezdeni sztem a PECS-et, a napirendet (gondolom) és a spéci fejlesztést (gondolom).
TSMT-t és Ayrest elkezdtük kb. 2 hónapja, haladunk, bár TMST 21 feladatból 8at tudunk egyelőre megcsinálni vele, Ayres megy úgy ahogy. Fejlődött sokat a gyerkőc, pár hónap alatt beszédértése egész látványosan, sokkal biztosabban megért egyszerű utasításokat, kérdéseket, sokszor vizuális segítség nélkül is (pl. rámutatás).

Nagyon bízom a fejlesztésekben, itt a fórumon látszik, hogy mennyire sokat számít. Nekem ez ad erőt.

Amúgy (Lablolenhez hasonlóan)én sem tudom, hogy hogyan kivitelezzük a napirendet, annyi spontán és változó programunk van sokszor, de előbb-utóbb biztos belejövünk. Én leginkább azon aggódom, honnan lesz nekem ennyi plusz időm és energiám, ami ehhez az egészhez kell.

Napirendet egyébként hány éves kortól szokták kezdeni? Ill. először a PESC-et és utána napirendet vezetik be vagy fordítva?

No igen, napirendünk van, csak nem használjuk!
Kimni várjuk, hogy mit mondott a gyógyped. Azt kell mondanom, van dramaturgiai érzéked! Felcsigázol és elrohansz!
Esti mese nálunk most Thomas, nagyon szereti, mindig mondja, miket vegyünk meg neki, mert a létező összes szereplőt szeretné begyűjteni.
Majd kitalálok valami motivációt, hogy mi miatt figyeljen jobban. Amit a gyógypednél csinálnak csoportos tornán, azt nagyon szereti. Versenyeznek, hogy ki találja meg az adott képet hamarabb egy böngésző könyvben, és aki nyer, az kap egy pénzt. Amit persze a végén visszaadnak, de a fiam imádja ezt a játékot. Majd gondolkozom, hogy lehetne ezt átültetni szövegértésre is, mert így talán jobban figyelne. No majd kitalálom.
Kisstim, sajnos az eddigi szűkös szabadidődet kell erre feláldozni. Én is a gyerek alvása alatt, esténként csinálgattam a segédeszközöket. De jó hír, hogy csak egyszer kell elkészíteni, aztán a sok előnye miatt megéri a fáradságot.

Sünöcske: Lehet így nálunk is egyszerűbb lenne, ha nem kéne leszedegetni. Majd elgondolkozom. Most már annyian mondjátok, hogy egészen elszégyelltem magam, hogy mi nem csináljuk!
Mi is ma megyünk a gyógypedünkhöz, megkérdezem mi a véleménye a dologról.

Kisstim: nyugodj meg fel fogsz nőni te is idővel a feladathoz!
Ahogy írja Labolen majd szépen lassan beosztod rá az idődet.
Nem egy nap alatt csinálod majd meg, hanem részletekben, mint a háztartást.

Labolen: Mi ma nem megyünk, majd a jövőhéten találkozunk élőben.
Thomas nálunk is nagy sláger a Kövér ellenőr gombjai most már annyira nem érdekes nem kell mindenhol leellenőrizni, hogy mennyi van.

Edina: Nem csodálom, hogy Máté a matekot szereti a szabály az szabály, a 15 mindig 15. Viszont egy vers mindenkinek más!
Férjem szavaival élve(matek tanár): A matek állandó és örök!

Tomger, köszi a biztatást Nem kezdem újra az esti olvasást, az sztenderd Mindennap van mese, sokszor napközben is, szerintem elég sokat olvasunk, apukám sokszor csak szöveges meséket is olvas neki (csak nem érti, de figyel végig). Csak a kitalált meséket hagytam abba, mert én iszonyúan fáradt vagyok már este, szinte állandóan van valami betegségünk, kicsi, nagyobb, de mire lefekszenek, az agyam egy kis amőba szintjére esik. És nem bírtam ott ülni és kitalálni a meséket és vidám hangon mesélni nekik. Tervezem, hogy amikor össze tudom vakarni magam este 9kor is, akkor majd mesélek nekik. Vagy átteszem napközbenre, az talán jobb lenne Nekem azért nem tetszik az, hogy beleszól, mert így nincs mese, hanem megállás nélkül beleszól és csak a buszról vagy valami ilyesmiről beszélünk és szerintem már ezen túl vagyunk, ha ilyesmi a téma, arról sokáig beszél és vissza is mondja, érti is, nekünk most az lenne a feladat, hogy figyeljen és értse meg azt is, ami nem az ilyen speciális, neki tetsző témákról szól. Néha sikerül rátapintanom olyanra, amiről még nem sokat tud és mégis érdekli, pl ilyen volt az űr, amikor az űrhajóba ült a két fiú, na az nagyon bejött neki és nem is nagyon szólt közbe. Csak a legközelebbi mesénél muszáj volt azt mesélni, amit kért, az ugyanaz volt, mint amit először meséltem, plussz hozzátett gondolatokat, de egy mondatot nem mondhattam a saját fejemből, minden történést, lépést előre megmondott, hogy mit mondjak. Ennek sok értelmét nem látom, ha már fejlesztésről van szó Azaz ebben már profi, most léphetnénk egyel feljebb

Labolen, bocsánat, hogy leléptem A lényeg az, hogy a napirend szó talán nem egészen fedi le, amire használni kéne. Nem egy egész nap rendjének kell lennie, hanem a következő x óráénak akár. Ha reggel derül ki, hogy aznap hová mentek, akkro reggel kell kis rajzot készíteni (kis kártyákat) és nem órához, perchez kötni a programok kezdetét, hanem pl ahhoz, hogy, amikor öcsi felébred, akkor elindulunk a játszóra. Ezt le lehet rajzolni, nálunk is így megy. Tehát a lényeg, hogy amint kiderül, hogy hova kell menni, mi a feladat, akkor kell rajzot készíteni, lássa, tudja, hogy ez vár rá majd valamikor és amikor itt az idő (ez lehet laza is), akkor már ismerős lesz neki a téma és nem az ismeretlenbe indul el. Pl sokszor azért nem akarnak valamibe belekezdeni, mert nem látják értelmét, miért kéne ezt csinálni, pl miért kell felvenni a cipőt. De, ha látják a rajzon, hogy mert játszótérre megyünk (szóban ez kevés), akkor felveszik simán a cipőt (és nem csak elmenős programra lehet ezt csinálni, evésre, alvásra, játékra, orrszívásra ). Ez így érthetőbb?

Az előző hszemben Sünöcskének írtam az elejét, nem Tomgernek, bocsi

Vagyis, asszem összemostam, mindkettőtöknek akartam válaszolni, szóval tomgernek is és sünöcskének is szántam a választ! Csak már nagyon zizi vagyok a nagy rohanásban...

Sünöcske: nagyon sajnálom, hogy ma nem találkozunk. Pedig már Latka számolta, hogy akkor hányan is lesznek tornán, és hát ugye Andrist is számoltuk. de így legalább időben szólhatok neki, hogy nem lesz ott. Látjátok neki ez is egy bizonytalansági tényező, hogy akkor most ki is lesz ott, és ki nem.
Napirend: No persze ma nem akart leülni dobozolni, így hát elővettük a napirendünket! kiraktam: doboz, mese, autóval Dunakeszi, haza. Ez úgy egy laza délutáni rend. Ezután már leült, és végigcsinálta. Szóval van értelme, tudom én is. No majd kicsit ráfekszem a feladatra.
Szövegértés: Harmadik dobozolós feladatnak kerestem egy rövid állatos mesét a neten, és mondtam, hogy amelyikük tudja a választ, az kapja a pénzt. Nálunk ugye a húga is dobozol, ezért mindig van előtte példa, vagy muszáj együtt dolgozniuk pl válogatásnál, mert egy dobozból kell maguknak szétszedni. Boró meg ugye össze-vissza csinálja, így Latkának mindig mondani kell, hogy az az övé, adja vissza. Így gyakorolja a közös munkát is, és a kommunikációt.
Szóval leültek, a főbb részeket rajzoltam, és mindig a mondatok után kérdeztem is valamit. Felét tudta csak, de ügyesen ottmaradt, és figyelt. Nálunk ugye már ez is jó, hogy épp nem bukfencezett közben.
Szóval mi erre ráállunk majd, napi szinten. Tetszett nekik a rajzos mese, úgy láttam értették is így. Aztán a végén még összegeztünk is. Remélem ha sokat csináljuk, azért lesz ebben is fejlődés.

Sziasztok!


Olvasni szoktam itt elég gyakran, de írni már nehézkes számomra.

Úgy látom a gyerekeink telepátiával rendelkeznek. Az én 4 éves fiam is a róla szóló "meséket" szereti a legjobban. Nem szokott beleszólni a szövegelésembe.
Viszont nincs bátorságom visszakérdezni, hogy no akkor miről is beszéltem. Tartok tőle, hogy csalódás érne, mert semmi nem maradt meg a fejében.

Nemrég elkezdtük a heti rendet P.-vel. No az érdekli, de a napirend hidegen hagyja őt.