Téma: Autizmus mindennapok

agiviki:
Szépen haladtok a beszéddel.
Szanya:
A kisfiad meg ügyesen kóstolgatja a levest.

Marcoverde, ezért írtam, hogy van akinél nagyon nem jön be ez a fajta erőltetés, szigor. Megértelek, ha ennyire fél, nyilván nem célszerű szigorhoz folyamodni. Nálunk volt ilyen, hogy ettől és attól félt, de aztán egy ilyen erőltetés alkalmával kiderült, hogy valójában nem fél, csak rájött, ha ezt mondja, megengedem, hogy kijöjjön. De ha valóban fél, akkor az más, arra én sem erőltetném. (tényleg látszik a szemükben, hogy mikor igazi a félelem)
Dehogy vagytok ti rossz szülők, remélem, nem az írásomból szűrtél le ilyet, fel sem merült bennem ilyesmi!
A szék kihúzás nagyon durva... egyébként, nálunk az NT unokatesó (lassan 7 éves) pontosan így reagál a szidásra, ahogy M.-t leírtad. Nehéz helyzet... Mert az NT egy idő után azért leveszi és legalább mások előtt moderálja magát, de nálatok ennél nehezebb lehet. Talán ahogy nő, úgy fogja jobban megérteni ezeket. Nálunk is van olyanokra megsértődés, amikért nem sértődik meg egy nt (pl előre megbeszéljük, hogy 1 homokóra és indulunk, de 1 homokóra alatt nem tudta befejezni, amit kigondolt és akkor nekiáll üvölteni csapkodni, hogy én vagyok a hibás, mert 1 homokórát mondtam és nem kettőt - holott ő vidáman beleegyezett az 1 homokórába az elején). De kezdenek ritkulni maguktól ezek. Meg állandóan azt mondja, hogy irigy vagyok, amikor nem engedek neki valamit. Pedig érti a szót, mégis irigynek tart, amikor nem engedem meg neki, hogy egyedül itthon maradjon, amíg boltba megyek. De valahogy egyre kevesebb ilyen van, talán ez a korral javul, hátha nálatok is így lesz!

Agiviki, nagyon nagyon ügyes Mimi Az, hogy nehéz közös jó programot csinálnotok, azt megértem. Bár, nálunk könnyebb, mert két fiú és a kisebb az NT, így sok dologban egy szinten állnak, de mégis rengeteg ilyen szitu van nálunk is. Pl a kicsi szeret mozogni, sportolni, a nagy egyszerűen leül, ha picit is erőltetnie kell az izmait, így esélyünk nincs együtt mozogni normálisan. Ma vittem a kicsit görkorival, a nagy meg végig vinnyogott a rolleren lazulva, hogy ez neki unalmas, de meg sem tud állni egy korin, utálja is, így ez sem fog közösen menni soha. Hát nem tudom, ebben a programok témában mindig meglesznek ezek a különbségek

Ágiviki: Nagyon örülök, hogy Mimi ilyen jól halad a beszéddel! Engem mindig nagyon elbűvölnek ezek a fejlődések a gyerekeknél, mert emlékszem, mikor írtátok, hogy nem szólal meg, vagy csak kevés szót mond egy kicsi, aztán meg később olvassuk itt, hogy már minden milyen jól megy. Jó átérezni az örömöt, amit a szülő ilyenkor érez.

Marco: Döbbenetes, a fiad milyen profin érti a körülötte zajló világot. Amúgy majdnem úgy reagálja le a dolgokat, mint a lányom. Így el tudom képzelni, hogy ebből a szempontból milyen nehéz lehet vele. Az én lányom is minden nap világgá megy, csak ő még nem pakolt össze. És úgy puffog magában, mint egy kis banya, ha valami nem tetszik neki, és kígyót-békát kiabál ránk. Szerencsére én valami viccelődéssel el tudom terelni a figyelmét, és ha már együtt nevetünk, könnyebb a megnyugvás is. Nálunk az esti altatások is miatt nagyon nehezek. L.-t simán otthagyhatnánk, és aludna. De mivel B. fél egyedül, amiatt mi is órákat vagyunk bent velük, pedig ők ugye egy szobában alszanak, de kell egy felnőtt is, na. Mi most vettünk épp egy álomfogót a rossz álmok ellen. Így is bent kell maradni vele, de legalább érzi a törődést... Nagyon örült neki.
Szóval tanácsot ebben nem tudok adni, csak együtt érzek veletek.

Nálunk L. nem érti ennyire a szituációkat, emiatt folyton kérdez. Miért vagy ideges anya? Ha kérdezem, miért sír a tesója, akkor nem tudja megmondani, hogy azért mert a másik bántotta, hanem valami teljesen független dolgot mond, mondjuk hogy mert ő valami hangot adott ki, és utána kérdezi, hogy tényleg emiatt sír a kicsi? De hát nem, mert közben tudom hogy a lányom csinált valamit... Na mindegy, szóval nem érzékeli a világot maga körül rendesen. Közben meg látom rajta, hogy igyekszik, mert mindig kérdez.
Azért van fejlődés, és ez nálunk a csoportos délelőttös foglalkozásnak az eredménye. Ma is a játszón kértek tőle lapátot, odaadta, aztán kérdezte a kisgyereket, hogy mit fog építeni, meg úgy próbált kicsit együtt lenni a kisgyerekekkel. Kisebbek, mint ő, emiatt sikerült is egy kicsit. Nálunk már ez is jó, hogy adekvátan válaszolt valamire és a témához illő kérdést tett fel.
Majd csak haladunk mi is...

Labolen, Kimni, köszi, nagyon boldogok vagyunk tényleg Persze látjuk a többi elmaradást is, de ez egy mérföldkő amit elértünk (elért Mimi), aztán majd szépen haladunk tovább..

Egyébként mindenki gyerkőce sokat fejlődött, ha visszagondolok az egy évvel ezelőtti hozzászólásokra....

3maci Neked is köszi Hát, Apával együtt aludni, remélem hamarosan... Jó, hogy Nektek legalább időnként sikerül

Marco: Most már sikerült egy kis fagyás, technikai malőr...stb

Agiviki: Ez olyan csodálatos, örülök, hogy ilyen jól megy!

HáromMackó, mi ez??? Óriásgukker? Teleszpók??? (Ma szóvicces napom van... Szegény férjem. )

Viki, szuper!!! Nálunk is így indult be a dolog, nagyon átérzem az örömödet!

Csibnyusz, Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Evéshangok téma: engem is borzasztóan zavar. De Tomgeréknél szerintem is inkább az lehet, hogy az a szabály, hogy a mama nincs bent evéskor. Az én fiamnál ezek a szabályok jönnek-mennek, nála egy leszoktatás biztos fordítva sülne el. Ilyen esetben szerintem az a legjobb, ha próbálkozik az ember, előbb-utóbb csak kiderül, mi a jó taktika!

Süni, köszi! Jobban örültem volna, ha kicsit később következik ez be (fogromlási szempontból). Magántanulóiról mindenképp beszélünk, ki kell még találni a részleteket.

Kimni, hogy ne emlékeznék! Zseniális az a kép! Én még nem fotóztam, de nem is szívesen mutogatja. Csak nézegeti a tükörben. Irtó ari.

Szigorúság téma: ez is tök jó kérdés. Nálunk bejött a szobatisztasági dolgoknál, de nem jött be a kajánál és a délutáni alvásnál. Működik azoknál a dolgoknál, amiktől kicsit fél (pl. időnként rájön a "magas a mászóka" szindróma , na ilyenkor felteszem és akkor már semmi gond), viszont nem működik azoknál, amitől nagyon fél.

Van egy jó hírem. Hering Mónika gyógypedagógus felajánlotta, hogy válaszol a kérdéseitekre a fórumon. Már fel is tettem a bemutatkozását a szakember válaszol menübe és indítottam egy topicot a célra. Természetesen nem lesz itt éjjel-nappal, de ahogy ráér, válaszol.

És van egy ötletem (mááámegin...). Mi lenne, ha csinálnék egy "vita" főtopicot? Az alá lehetne indítani ilyeneket, mint a neurodiverzitás, meg egyéb hitbéli kérdések.
Szeretem a konstruktív vitákat.

És egy kérdésem is van... A fiamnál ahogy javul a beszédértés, annál erősebb a szó szerinti értés. Ma jöttünk rá pl., hogy miért a nyakát mutatja, mikor azt mondja, "csukló". Ugyanis a nyakából jön a csuklás... Tegnap babzsákozás közben kérdezem, melyiknek van csőre? Erre rámutat a csőre. A bújócska csőre...
A kérdésem a következő: szerintetek hogyan lehet differenciálni a fog több jelentését? (Amivel rágunk/tart/jövőidőt jelző alak.) Nagyon belebonyolódtunk a napokban és teljesen megzavarodott.

Szanya:

Teleszkóp. A vendégszobában álldigál, és lessük vele a holdlakókat és a marslakókat.

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

HáromMackó, és milyenek? Van foguk? Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Hát ... egyenlőre én még csak a földön láttam marslakócskákat, de majd megkérdezem a kisfiamat.

3mackó: Én azt hittem ez a kép egy csillagvizsgálóban készült. Nem semmi.

Szanya: az ötletek és kezdeményezések jók, majd kérdezek is valamit ott, csak még fogalmazom magamban.

Szó szerint értésre nincs tippem. Én rajzolgatnék, Egy csövet meg egy madarat. A jövő időt meg dupláznám, vagyis amit fog kifejezéssel mondanék, azt egyből mondanám másként is, majd, vagy lesz, vagy ilyesmivel. PL mit fogunk csinálni, milyen játékot veszünk majd elő?
De tapasztalatom ebben nincs.

labolen:

Hátha megmarad az érdeklődés, a végén tényleg olyan lesz az otthonunk.

(Na jó a képen nagyobbnak néz ki, mint valójában, de tényeg méretes berendezés. )

Szanya, nagyon klassz, hogy van szakértőnk, köszönjük!! A vitás ötleted nekem tetszik

A szó szerinti értéshez én sem tudok ötletet Labolené tetszik, a rajzolás tuti jó mindig. Én úgy beszélek mindig, hogy körítem. Tudom, egyszerűen kell mondani dolgokat, de amikor több értelmű lehet valami, akkor mellé mondok mást is. De nálatok ez nyilván értelmetlen lenne, mert megakadna azon a szón, amit félreért és nem értené, hogy jön oda a többi

Szeretnék dicsekedni, vagyis jobb kifejezés rá, hogy megosztani az örömömet veletek, mert ti tutira érteni fogjátok
Mindig panaszkodtam, hogy képek nélkül nem ért sokat az olvasásból, beszédből. De, ha valami nagyon érdekli, akkor igen, pl buszokról hallgat beszédet, olvasást. Kapott karácsonyra egy Rumini társast (mindenféle társast, amiben szabályokat kell alkalmazni, imád). Folyton ezt kell játszani vele. Észrevette tegnap, hogy megvan a Rumini könyv is (2 éve vettem egy leértékelésen, akkor még azt hittem, 5 éves korára eljut idáig...). Levette a polcról és kérte, hogy olvassuk neki. Apa 5 azaz ÖT FEJEZETET olvasott neki és érdekelte, nevetett a vicceken, várja a folytatást, tudni akarja, mi lesz Ruminivel. Alig hiszem el! És még hab a tortán, hogy ma délelőtt nem értünk rá olvasni, erre leült és fél órán keresztül egyedül OLVASTA a könyvet!!!! Nem tudom leírni, mennyire boldoggá tesz ezekkel.
Persze, realista vagyok, lássuk be, ez baromira érdekelte, ő akarta, motivált volt. Viszont nagyon nagy öröm számomra, hogy KÉPES kép nélkül is hosszabb szöveget értelmezni. És újfent bebizonyosodott, ami a legtöbbünknél gond, hogy a motiváció hiánya okozza a problémákat általában.

Ja, az lemaradt, hogy elmondani nem tudja, mit olvastunk, így nem tudom kiszedni belőle, hogy amikor Ő egyedül olvasott, azt egyáltalán értette-e (hiszen lassan és hangosan olvas, nem tudom, mennyire tudja értelmezni ennyi ideig az olvasott szöveget). A visszajelzés csak az volt tegnap, hogy időnként nevetett a valódi vicceken és amikor vége lett egy fejezetnek, megjegyzett valamit, hogy pl "nahát, mennyi ládát evett meg ez a polip, de félelmetes volt", tehát valami odaillő dolgot mondott, ami helyén volt. Elmondani semmit nem tud az egészből.

Akkor este feldobok valami vitatémát.

Igen én is köríteni szoktam, meg több módon megfogalmazni, de ez a "fog", ez jól kifogott rajtam. Ez a kifejezés is: "kifog rajta"...

Kimni, ez fantasztikus! Szerintem biztosan érti! Ilyen mennyiségben nem kötné le, ha nem értené! Ha visszakérdezel részletekre, úgy sem tudja elmondani? Úgy ahogy Labolen írta korábban a rákérdezést. Én most így kérdezgetem a Gomba alatt című meséből a gyereket és vannak részeredményeim. Persze nagyon egyszerű dolgokra kérdezek rá.

Nem csodálom, ha sokat játszol a szavakkal hobbiból is ezek után

Igen, igen, nem írtam, de innen is tudom, hogy értette, amit olvastunk, mert ha konkrét dologra kérdezek, arra válaszol. De csak 1-2 szóban, időnként mond egy mondatot is, amikor nagyon érdekes a kérdésre a válasz. De, ha megkérdezed, hogy mit olvasott apa az imént? Akkor nem tudom a válasz. Meg, mi történt Ruminivel? Nem tudom. Ezek nem konkrét kérdések. Ebben nem haladtunk még semmit. Hát, a leendő tanárnőjének találékonynak kell lennie, ha ki akarja szedni a gyerekből, hogy mi tud. Különben minden kérdésre nem tudom lesz a válasz.

Szegény családom jó fáradt is tőle.

Hát igen, az nem jó. Viszont hallottam nemrég egy sikertörténetet, egy negyedikes srácot sikerült integrálni normál suliba, beletelt egy félévbe és sikerült. Persze a teljesítménye nagyon egyenetlen, nyilván erősen befolyásolja az adott tárgyat tanító pedagógus "autikezelési" tehetsége.

Nekem meg most az a következő feladatom, hogy a "nem tudom"-ot megtanítsam. Nem lesz egyszerű.

Szanya, gyertek el hozzánk, a fiam gyönyörűen meg fogja tanítani a fiadnak a nem tudomot Ha ennyit hallja valaki a nem tudomot, biztosan elkezdi használni
Tudom, hogy nem így megy, de nem hagyhattam ki Ezt amúgy irtó nehéz lehet tanítani, ha nem jön belülről egy gyerekben, nem is tudom, van erre valami módszer?

Hát ez az, én se nagyon tudom elképzelni, hogy ezt hogy lehet megtanítani. Mindenesetre az adott helyzetben mindig megpromptolom vele. Persze egyelőre csak néz...

Kimni: nagyon örülök, hogy már itt tartotok! Istenem, mennyit ábrándoztam én is, hogy majd milyen jó meséket olvasunk együtt... Talán majd később. Nálunk most a legújabb, hogy minden este a Piroskát mesélem, (nagy kedvenc), és most már ők mondják a szereplők szövegét. B. a farkas, L. meg a Piroska. Igaz betanult szöveg, de L. is nagyon élvezi.
Ma 3. napja ismét megpróbálom tudatosan fejleszteni itthon a gyereket. És igen, nálunk is a motiváció hiánya a gond. Ki kell találnom majd megint valamit, mert már este azzal fekszik, hogy nem akar feladatozni. Pedig változatos, max 20 perces, szerintem nem nehéz. De ő valamiért utálja. Ma már sírt is, hogy nem akar, és olyan dühös volt, hogy nekiment a húgának. Aztán leült, és simán végigcsinálta. Azért hagytam egy ideig abba, mert már homeopátiás nyugtatókat szedtem, olyan ideges voltam minden miatt, nem kellett ez a plusz frusztráció minden nap. De muszáj haladni valamerre, mert még mindig nem tud egy olyan egyszerű kérdésre felelni, hogy hol laksz. Egyszerűen lehagyja a várost. Pedig harmadik napja kérdezem, már le is rajzoltam, de nem megy. És nem utálatos feladatok vannak, szereti őket, legalábbis nekem úgy tűnik. Oké a kérdezz-feleleket nem szereti. De van mi történt veled ma, meg én-könyv mesélés, azokat tényleg kedveli. Na mindegy, csak írtam volna, hogy tényleg a motiváció hiányzik. B. meg simán odaül, ő kéri, mert sikerélménye van, ha ügyes.

A Ruminit nekem is ajánlották, most irigykedem.