Téma: Családtagok és testvérekkel való viszony

Kisfiam még csak 2,5 éves.(nincs diagnózis)
Eléggé megviselte a testvér érkezése, hangjára-sírására nagyon érzékeny.
Úgy veszem észre, mintha nem is tekintené élőlénynek a kistestvérét (4hós).
Nem néz rá, nem érdeklődik iránta egyáltalán. Mintha tárgy vagy levegő lenne csak.
De kettesben se lehet/szoktam vele hagyni..a kocsiba nem rakhatom be addig a tesót amíg én is be nem ülők velük, mert azt mondja fél a tesótól, fél hogy sír.

Tapasztalat?

Írd le , hogy mire vagy kíváncsi (van e másoknak hasonló tapasztalata ,vagy hogy milyen megoldást javasolnak). Sztem másold be az autizmus mindennapokba is, mert az a leglátogatottabb rész, többen tudnának írni.

Hát az érdekelne, hogy ez is tipikus probléma e, meg hogy van e rá vmi megoldás. hogy lehetne úgy alakítani a dolgokat, hogy szeressék egymást a testvérek .

Azért nem írtam a autizmus mindennapokba, mert konkrétan ezt emelném ki és ott igazából már kialakult egy menet, meg ömlesztve van az információ, ami az új tagoknak nem segítség.
Lehet, hogy volt is ott erről szó..

Remélem ide találnak azok a fórumtagok akik tudnak erről írni vagy kérdezni szeretnének.

Minerva: az én fiam két éves volt, mikor a húga született. Egyáltalán nem érdekelte a baba, igazából, amíg kúszni nem kezdett a lányom, addig észre sem vette. Viszont a sírását nem viselte el. Ő is sírt akkor. Illetve hatalmas megnyugtató apparátust toborzott magának. Volt egy dunnuskája (párnahuzat), abba kellett minden plüss cicát belerakni, amivel alszik, és cumi éjjel nappal. Így meg tudta nyugtatni magát, és mindenhová vinni kellett a cuccot. Komolyan egész nagy batyu lett belőle.
Én annyit tudok mondani, hogy mikor 4 évesen megszületett az öccse, a sírás már nem zavarta. A tesóit elfogadja, a lányommal tud nagyon jókat játszani, mert a kisebbik fiam még nincs három éves, még inkább rombol, mint épít, és ez zavarja a nagyot. De a húgával jól elvan, sokat játszanak együtt. A kicsit is tolerálja, ha épp nem zavarja a játékát.
Én úgy gondolom, jó testvérek ők hárman. Idővel minden könnyebb lesz. A fiad zajtűrő képessége is javulni fog, és egy testvér mindig szuper dolog, minden gyereknek, de egy autinak főleg!

Minerva: az én fiam közel 2,5 éves volt, amikor a kishúga megszületett. Neki már a kórházban is nagyon tetszett a baba, amikor hazavittük akkor is nagyon érdeklődő volt. Kereste a társaságát, rendszeresen bemászott mellé a kiságyba.
Nálunk hullámzó az egymáshoz kötödés. Van, hogy kis segítséggel (irányított játék), de egész napokra eltűnnek a gyerekszobába, de olyan is, hogy a most 6 éves lányom panaszkodik, hogy Z. nem játszik vele.
Alapjában véve a fiamnak biztos, hogy a tesó a legjobb barátja, a lányomnak ennél már több kell, neki az az érdeklődési kör, ami a fiamat leköti nagyon kevés. Viszont az, hogy nem akarnak külön szobába költözni, és este általában összebújva, egy ágyban alszanak el, az nagyon meg tudja nyugtatani a szívem!

Minerva: Nálunk sajnos 10 év korkülönbség van a két gyerek között és neki bátyja van így ebben nem tudok tanácsot úgy adni.
Lehet viszont, hogy hangérzékeny a fiad és a sírás, azért zavarja annyira, ez szerencsére változik! Valljuk be mi se szeretjük, ha sír a gyerek!
Viszont a kis tesó lesz később a legjobb fejlesztője. Most hogy közelebb, hozd őket keres olyat ami mindkettőnek jó lehet. pl.: hinta, közös pancsolás, kukucs játék

Champ. édesek lehetnek egy ágyban, kérünk egy cuki képet!

Süni: a DB-om megint nem frissül, de este keresek valamit, mert tényleg cukik (voltak). A kiságyban is, meg most is!

Nagyon örülök,hogy megerősítést kaptam. Mi is azért vállaltuk be a 2. gyereket, hogy B.nek legyen társasága és hogy szépen összenőjenek. Sajnos a közelbe nincs se családtagnak se barátainknak gyermeke már nem sokan engedhetik meg maguknak hogy 30alatt szüljenek...

Remélem megszeretik egymást, a kicsi folyton figyeli B.t és mosolyog is rá, de ő észre se veszi.
Próbálom azt hogy púderezzük be együtt a lábát vagy ilyenek. Meg kérdeztem múltkor hogy elviheti e xy magával öcsit, de B nemmel válaszolt, szóval tisztában van vele hogy a családunk része.

Ha sír a kicsi, akkor B. elkezd kántálni, hogy ne hallja csak a saját hangját, de ezzel még jobban hergeli bele a sírásba a kicsit.

már annak nagyon örülök,hogy egy szobába tudnak este aludni, az is kb. 2hónap volt mire megszokta, hogy öcsivel kell egy szobába ennie, könyörgött hogy vigyem ki. ha este felsírt akkor ő is ordításban tört ki, borzasztó volt, akkor ott aludtam velük a földön egy matracon, hogy gyorsan tudjak reagálni a sírásra.

Minerva: Lehet, hogy a kicsi megnyugtatási praktikáidat kéne megosztani vele. Simogassuk a talpacskáját v. a csörgőjét rázzuk v. húzzuk fel neki a zenélőjét.
Persze, ha éhes a gyerek v. fáj a hasa akkor nincs vita ugrani kell anya!

Kedves Minerva!

Engem is nagyon érdekel a testvér kérdés.
Fiam, Cs. most lesz 3 éves, a húga 2 hónapos. Egyenlőre Ő levegőnek nézi a kistestvért, csak néha-néha kukucskál rá, mikor együtt sétálunk, vagy együtt fürdenek. Tudja, hogy "valami" van a kiságyban, de szerintem még nem döntötte el magában, hogy az micsoda, tárgy, vagy valami más....
Egyszer fordult elő, hogy a saját kis alvórongyával betakargatta, miközben éppen szoptattam, és megsimogatta. Nagyon meglepett. (Azóta nem ért hozzá.)
A sírásra nem érzékeny, de én mégsem merem őket egy szobába rakni. Előbb szeretném tudni, hogy tényleg mit gondol róla Cs., hogy fog hozzá viszonyulni (még nem beszél). Vagyis félek Te bátor vagy, és ne add fel!
Szerintem is kell a kistestvér, egy autinak is! Még akkor is, ha jelenleg levegőnek nézi

Mandarin: feljebb írtam, hogy nálunk is ilyen korkülönbség van. Két év van a fiam és a lányom közt. Mikor 3 vagy 4 éves lett a fiam, már jobban bírta a tesót, persze voltak nehézségek. Sokszor megharapta a tesóját. Most is előfordul, de már a lányom is jobban figyel, illetve van, hogy kiprovokálja...
Ami fontos, hogy a lányom a fiam legjobb társa. Nagyon sokat játszanak együtt, a fiam mindig többet beszélt a tesóval, a kérdéseire jobban válaszolt, mint a mienkre. Este nagy bandázást csapnak, igazi jó testvérek. Oké néha vitatkoznak, de az mindenhol megvan.
És az a betakarós jelenet azért sokat ígér.
Ne hagyd őket egy szobában felügyelet nélkül, ha aggódsz, de azt sokáig nem fogod megtudni, hogy mit gondol a tesóról. Az biztos, hogy ha bántaná is, puszta céltudatosságból teszi, soha nem gonoszkodásból. Vagy azért, hogy hagyja békén a dolgait, vagy azért mert vicces hangot ad a baba. Erre figyelni kell sajnos.
Na de tényleg nem ijesztgetlek, tényleg szuper tesók tudnak lenni egymásnak!

Köszönöm, ez nagyon biztató
Szeretném, ha később sikerülne közel kerülniük egymáshoz! Hogy élvezzék a közös családi programokat, és valamilyen szinten azért megértsék egymást.
Mindig résen vagyok, figyelgetem Őket, "átlagos" testvérek között is előfordul, hogy a nagyobb kicsit megríkatja a kisebbet........ vagy fordítva
Még nem merem őket egy szobába tenni, ahogy írtam is.
Cs. -nek ugyanis van egy különös elalvási rítusa...lefektetem, betakarom, éneklek neki, kimegyek - utána Ő még 40-60 percet "gagyog" az ágyában, közben sikongat is. Engem nem zavar, de a kicsi nem hiszem, hogy tűrné....
Kinek mi a tapasztalata? Általában egy szobában altatjátok a testvéreket?
Akkor is ha az "érintett" gyermeknek van valami különös szokása? Hogyan viszonyul ehhez a másik?
Remélem, hogy az enyémek is jó testvérek lesznek!

MI megpróbáltuk egy szobában őket, de nekem a lányom kvázi alvászavaros, és éjfélig szenved az elalvással, mi meg veszekedünk vele, hogy most már ne ugráljon, vagy bukfencezzen, míg a nagy fiam már 9-kor bőven aludna.
Egy éve alszanak egy szobában, mikor a nagy már el tud aludni nyugodtan, a lányom meg csendben tud maradni, ha nem is alszik. Azért elalvás előtt megy a nagy bandázás, nagyon muris, hogy ilyenkor miket dumálnak, meg játszanak.

Mandarin: nekem egy szobában vannak, a lányom 6 hónapos korában költöztek össze. Addig mi is külön raktuk a kicsit, hogy nem zavarjuk a fiam az éjszakai szoptatásokkal. Ekkor már a kicsi is szépen végig aludta az éjszakákat, így nem volt semmi gond. Mi most gondolkodunk a külön cuccoláson, hiszem a fiam már 8 éves és hát különböző neműek. Egyenlőre nagy a tiltakozás a kislányom részéről. A fiam tök jó alvó, esténként gyönyörűen elalszik magától, nem zavarja, ha a kicsi esetleg még jön-megy (wc, szomjas, stb.)
Mellesleg nálunk is ugyan az van, mint Labolenéknél: nagy viháncolás lámpaoltás után, Apával mi is sokszor vihogunk a gyerekszoba ajtajánál hallgatózás közben!

Süni: köszi a tanácsot kicsit javult a helyzet már észreveszi a tesót, csak most meg tesztelgeti meddig mehet el nála,szóval most figyelnem kell nagyon ,nem hagyom őket kettesbe,mert már bedob neki a kiságyba bármit, hogy ne sírjon vagy nyomkodja a cumit a szájába.

Mandarin: Persze Te ismered a fiadat, te tudod mit tudsz bevállalni náluk.
Most elég sok nekem, nem nagyon haladok a háztartással, mert már nem merem én se kettesben hagyni őket.
Most 5hós a kicsi már nevet és hangokat ad, így most már B. is észreveszi őt, sőt szórakoztatja néha az ő "szokásaival" (labdadobálás, ágyon ugrálás)

Labolen: de jó hogy már összecsiszolódtak a gyerekek este is Reggel ki ébred előbb? Másikat is felébreszti?

Champ: Hát legkésőbb tini korban majd aktuális lesz a szétköltözés. Főleg, mert a tinik már igénylik a magányt

Minerva:
Örülök, hogy van olyan anyuka, aki ír a tesós rovatba Ez most nálunk is forró téma!

Érdekes, nekem inkább fél Cs. a kis testvértől.... Talán még mindig nem tudja hova tenni?
Ő a kiságyat nem is környékezi meg. Most, hogy már 3 hónapos a pici, kirakom játszani a nappaliba, hogy hátha elkezd vele ismerkedni. A kicsi mindig figyelgeti, követi a szemével stb.
De egyedül én sem hagyom őket. A háztartás az áll jelenleg nálunk is

Minerva: Az én kislányom mellett ágyút lehetne sütögetni, úgy sem kel fel reggel. De nálunk a lányom is már 5 éves. Újra csak azzal biztatlak titeket, hogy idővel minden könnyebb lsez. Tudom, hogy most nehéz, de tényleg elmúlik ez az időszak.
Nekem nagyon sokszor mondták, hogy kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Oké, amíg a kicsi egy év alatti, addig ez tényleg lehet így, de aztán halmozottan nehezebb lesz, mert az egyik erre szalad, a másik arra, az egyik ezért sikít, a másik meg azért, és mindenkinek minden egyszerre kell. Ezért én azt szoktam erre felelni, hogy lehet, hogy ez nt testvéreknél így van, de kis korkülönbségű auti és nt párosnál szerintem nem. Nekem három van, a legidősebb auti, a két kisebb nt. Most már sokkal egyszerűbb, hogy a legkisebb is mindjárt három, a középső tud segíteni a tesóknál, és már mindenki el tudja mondani, hogy miért sír. Már olyan is előfordul, hogy egyik sem szalad semerre.

Sziasztok!

Testvér kérdés ügyében írok újra!
A kisebbik 10 hónapos, nagyon szereti a bátyját, mindenhova követi.
A fiam is megszokta mostanra a húgát, már tudnak egymás mellett szépen játszani, bár néha még megy a féltékenykedés.
A kicsi nagyon intenzíven közeledik, "rámászik" a bátyjára, de ő ezt inkább kerüli. Ilyenkor megijed, néha még sír is, és menekül a húga elől. Elviseli a jelenlétét, de az érintését még nem.

Van-e valakinek hasonló tapasztalata?
Kinek mennyi idő volt, míg a testvérek összecsiszolódtak?

Köszönöm

Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.

Kedves Frézia!
Köszönöm a hozzászólást!
Vendégek elől rejtve. Jelentkezz be vagy regisztrálj a tartalom teljes megtekintéséhez.