Felhősi Gabriella, Közép-Európai Egyetem felhívása:
A European Science Foundation (Európai Tudományos Alapítvány) támogatásával a COST korai autizmus kutatás keretében egyszerre 20 európai országban vesznek fel kérdőívet a kutatók, mely az európai korai autizmus politikát is befolyásolni fogja.
Kérjük, hogy töltse ki az alábbi linken található kérdőívet 2012. szeptember 15. és október 15. között, és juttassa el más érintett családokhoz is, hogy a kutatás minél szélesebb réteget érhessen el.
Az auti.hu közleménye a felhívással kapcsolatban: a terápiákra vonatkozó kérdések nem minősülnek ajánlásnak! Bizonyos, a kérdőívben szereplő terápiák veszélyesek:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve
Az autizmusról/autizmus spektrum zavarairól
Készítette: a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, Autizmus Alapitvány
40. oldal
" 2.) Bizonyitatlan hatású, különböző mértékben veszélyes terápiák:
Diéta és vitaminterápiák:
Viszonylag veszélytelenek a megavitamin- és táplálék-adalékanyagokkal kapcsolatos terápiák (Rimland and Baker, 1996) moderált dózisban, de nem ismertek a nagydózisú vitaminok esetleg toxikus, távlati hatásai. Cochrane review: (Nye and Brice, 2003) 18 tanulmányról B6 vitamin és Magnezium kezeléssel kapcsolatban. Ezekből egy (Findling et al. 1997.) alkalmazott randomizált, kettős vak módszert. A B6 vitamin-Mg. és a placebo hatása között nem mutatott ki eltérést.
Élelmiszer allergia feltételezéséhez kapcsolódó eliminációs diéták:
A megvonásos diéta több okból sem veszélytelen. Táplálkozási szempontból, pl. azért, mert a gyermekek jelentős százaléka eleve nagyon válogatós, kevés ételben van öröme, kevés ételt fogad el. A diéta beállítása táplálhatóságukat és életminőségüket tovább rontja, a családot nagyon megterheli, különösen, ha vannak testvérek. Közösségbe járó gyermeknél a diéta gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
- Autism Network for Dietary Intervention (http://www.autismndi.com/) 100 vizsgálatot sorol fel autizmus és élelmiszerallergia kapcsolat alátámasztására. Kettős vak vizsgálatok nincsenek, és a vizsgálatok egy része csak közvetve kapcsolódik autizmushoz.
-Cochrane review: (Millward et al.2004.) glutén- és casein-mentes diétáról mindössze egy olyan vizsgálatot talált, amely az alapszintű tudományos kritériumoknak megfelelt, de az is csak igen kétséges hatásokról számolt be.
-Christison et al. (2006) a gluten, casein, és kombinált megvonásos diétákkal kapcsolatos általános helyzet- és szairodalom elemzés után 7 vizsgálatot talált, és elemez (amelyek azonban a tervezési hibák miatt statisztikailag nem értékelhető (pozitiv) eredményekről számoltak be), és javaslatot tesz a kutatás módjára és irányára.
-Elder et al. (2006) kisméretű, de iránymutató, preliminary, „double blind , randomized, repeated measures crossover design”-t alkalmazó vizsgálatában a gluten- és casein mentes diéták hatását vizsgálta. Nem volt statisztikailag értékelhatő pozitiv eredmény, bár több szülő is javulásról számolt be. Módszertani mintát ad, és javaslatot tesz a kutatás irányára.
3.) Kontraindikált, bizonyitottan nem hatásos, veszélyes terápiák:
- védőoltás elutasitása: a gyanusitott védőoltások bizonyitottan nem okoznak autizmust. Egyéni és közegészségügyi (járvány) veszélyei vannak. (pl. Honda et al. 2005.)
- facilitált vagy „megtámasztott” kommunikáció (Biklen, 1990)- egyenesen elutasítandó.; (összefoglalás pl. Howlin, 2002; Charman et al., 2003) Nincs bizonyíték terápiás hatására, és arra sem, hogy a facilitáltan kiváltott kommunikáció az autista beteg saját gondolata, vagy a facilitátortól származik-e. Ez a bizonytalan forrású információ rosszhiszeműen felhasználható, mint ez ismételten előfordult. Igy hatástalansága mellett komoly potenciális veszélyt jelenthet a családra (több esetben kiemelték a facilitáltan kapott vádló tartalmú, pl. abúzussal kapcsolatos, információ alapján a gyermeket a családból, pedig ez a gyermeknek is hátrányára szolgált.)
Előfordulhat azonban az is, hogy az elnevezést tévesen, a facilitáló helyzethez hasonlitó módon végzett, de a gyakorlatban önálló irás megtanitásához vezető beavatkozásra használják (akár céltudatosan történik, akár nem). Ennek a tévesen megnevezett módszernek az elbirálása egészen eltérő, és a gyógypedagógiai beavatkozások közé tartozik.
- „Holding” (tartás) terápia: lényege kiprovokált kétségbeesés után órákon át szoros ölelésben tartani a kétségbeesetten ellenkező, zokogó vagy dühöngő gyermeket, amig kimerül, és elfogadja a vigasztalást (Welch, 1988, Prekop, 1984, Richer és Zapella, 1989.) Elméleti alapja nincs, tudományos bizonyitéka nincs. Módszere kegyetlensége miatt is elfogadhatatlan."
További, nem veszélyes, ám kétes hatékonyságú terápiákról itt tájékozódhat
.
