Sziasztok, köszönöm a meglátásokat!
Donpepe: a gyerek második éve jár óvodába, ahonnan biztosan nem szeretném kivenni, nagyon-nagyon nehezen szokott be, most már viszont jól el van, ismer mindent és mindenkit - az ovi egyébként nem integrálhat autistákat. A nevelők az egészből annyit vettek le, hogy a gyerekem borzasztóan akaratos, nem lehet motiválni semmivel, illetve nem nagyon barátkozik. De egyébként nagyon cuki és gyorsan tanul. Pont. Mivel nem zavarja a többieket, ezért eszükbe sem jutott bármilyen szolgálatot "ráhívni", saját magamtól, illetve egy kedves érintett ismerős tanácsára indultam el, magánúton. Annyit természetesen mondtam nekik, hogy idegrendszeri éretlenség áll fenn és járunk tornázni, nyitottak-kedvesek voltak, de igazából nem értették az egészet. Ők így nyilván nem tudják fejleszteni, de ha tudnák a pontos diagnózist, akkor se tudnák, hiszen gőzük sincs az egészről, valami kis tanonc van egyébként bent néha a nevtanból gyakorlaton, na őt mindig szapulják, hogy minek van ott, meg nem is ért semmihez... Szóval evidens, hogy magánúton fogom megoldani. Az iskolára azért írtam is, hogy más tészta, mert ott tényleg lehet majd egy olyan szitu, amit írsz, de: nagyon sok környékbeli iskolának megnéztem most a szabályzatát, és nem szerepel benne az autizmus - így az esélyét is nagyon lecsökkenteném annak, hogy tényleg jó helyre kerüljön. Jó alatt azt értem, hogy leginkább kis létszámú osztály és főként tanító alapján szeretnénk választani. A nevtan jelenlegi tudásom szerint vagy elküldené egy nagyon nagy létszámú integrálóba, mer csak egy olyan van itt a környéken, akik vállalnak autikat is, vagy betenné egy szegregáltba - ami itt sajnos inkább egyfajta "gyűjtőmedenceként" működik azon gyerek számára, akik durván magatartászavarosak/stbstb - szóval akik olyan szinten zavarják a "rendes tanítást" ( az más kérdés, hogy mi a véleményem a rendesről), hogy ide "száműzik őket". Na ezt az én légynek sem ártó gyerekem nem hiszem, hogy bírná, kezdetben már attól is lelkibeteg volt, ha az oviban valaki azt mondta neki, "hékás". (Ez valamiért egy nagyon-nagyon sértő szó a számára). Egy szó mint száz, biztosan nem akarom eleve kizárni a sima sulikat, mert itt inkább azok közül lehet választani és találni még a legmegfelelőbbet ( vidéken ugye általában elég alap az alacsony osztálylétszám, pl). Inkább abba az irányba hajlok, amit Szanya is írt, hogy ha már ott tartunk és sulikiválasztás, akkor konkrétan a nehézségeit elmondani a tanítónak és nézni hogy arra hogy reagál, már amennyire ilyet előzetesen ki lehet szűrni - de hát ugye ez a probléma kód esetén is fennállna. Aztán ha olyan a viszony, akkor term-en lehet továbbmenni/többet mondani, de ez még messze van... Van ugye most bő egy évünk még iskolakezdésig, azalatt azért - remélem

- még fejlődhet sokat a fejlesztések által is, meg korából fakadóan is.
Diagnózis: Debrecenben kaptuk. Leírva ugye nincsen, innentől kezdve nem tudom, mit szoktak pontosan leírni és mit nem, csak azt mondom, ami elhangzott. De amióta megkaptuk a diagnózist, hiába gondoltuk már előre, meg olvastam egy gyakorlatilg állandóan erről, mégis felgyűlt egy csomó kérdésem, szóval újra meg fogom keresni, és ezeket is megkérdezem tőle (már a dokitól

). Egyébként köszönöm nektek, hogy van ez az oldal meg fórum, nagyon sokat segített már eddig is!