Igen, a sütis sztori egyszerűbb lett volna, ha előre látom, hogy nincs zöld, és hogy gond lesz ebből otthon. Illetve azt tudtam, hogy gond lesz, de azt nem, hogy ekkora.
Ez a hullámzás biztos van, mert tényleg nem volt ekkora kiakadás már régen. Ha fáradtabb talán, akkor biztos rosszabb.
És azt én is észrevettem, hogy ha egyet túlélünk, akkor az többet nem gond. De hogy a fenébe tudatosítsam vele, hogy ez mindenre igaz? A sütis után azonnal elkezdte mondani a virágos tányért, ami még tavaly volt gond, egy éve! Akkor egy hétig ikeás virágos tányért hajtottam mindenhol, de nem volt, már nem gyártják. Túléltük, de most azért előhozta, hogy ha sütigond, akkor virágos tányér is kell.

Képzelem pár év múlva mekkora listája lesz már.
Manka: nehéz lehet a mindig új felálláshoz igazodni.

Nekünk is az volt, amikor az iskolakeresésnél szembesültünk azzal, hogy folyamatosan lejjebb kellett adni a tervekből.

És az elvárásokból...
Az én fiam mindig iszik egy pohárral az ilyen vízautomatákból, de szerencsére nem folyatja ki. Igaz, elég furán nézhet ki, ahogy egy egyedül lévő kisfiú bevágtat a hipermarketben a patikába, iszik egyet, aztán rohan tovább, anyja meg ott lohol a folyosón utána.