Hu, nagyon le vagyok maradva... én úgy láttam, nekünk 25-e után kell bemenni a suliba a tanszerekért, én fizettem egy csomót szerintem füzetekre... de nem vagyok benne biztos, meg kéne néznem a papírt, de nem vagyunk otthon (nem sokat voltunk otthon anyáron...).
Táskát viszont pénteken vettünk mi is! A tescoban kapott egyet, aranyos dinós, tökre illik hozzá, ő sem veszi le

Tolltartója már volt, kapott apától kintről, bele is tette egyből. Még tornazsákot (és tornacuccot

) kell venni. Meg ünneplő cipőt. Hol lehet olcsón ünneplő cipőt venni?
Had dicsekedjem el N-dal... a kis iskola előtt álló gyerekem meglátta az írásgyakorló füzetet a tescoban, kérte. Megvettem neki. Leül és ír bele, gyönyörűen, én nem tudok így kanyarintani! Még csak a nagybetűket csinálja (írottak), de vannak kicsik is, nemsokára azok jönnek. Ne nézzetek hülyének, nem én kérem, hogy csinálja, ő akarja.
A másik a számolás. A minap panaszkodtam (minap... hónapokkal ezelőtt), hogy elfelejtett számolni. Na, ez visszajött! De nagyon durván. Be szokott állni a piacon a kofákhoz és ő méri le a gyümit, kezeli a pénzt. (falun lehet ilyet

már ismerik őt) 415 ft-ot kellett fizetnem és pontosan adtam. A néni mondta, hogy majd ő megszámolja, erre N. közölte, hogy dehogy, ő is tudja. 2 kétszázas volt és 3 ötös. Fogta a kétszázast, ez 200, aztán az ötöst, ez 205, aztán a másik kétszázast, ez 405 és a két ötös, az 415.

Csak néztünk, köpni nyelni nem tudtam!

Majd az öcsi közölte, hogy ő egy fél homokórányit akar még játszani (3 perc a homokóra), erre N hangosan benyögi, hogy akkor 1.5 percet fog játszani. Komolyan nem foglalkozunk ilyenekkel, sosem számoltatom, főleg nem ilyeneket, amikor kérdezgettem tavasszal, akkor csak 20 alatti számokról volt szó és egészekről... de konstatáltam, hogy nem megy és nem izélgettem vele többet, nem kérdeztem semmit tőle, nem kértem semmire.
És majdnem végzett egy kisregénnyel, hihetetlen.