Téma: Autizmus mindennapok

Szanya1:

Jövő hét szerdán jönnek a vendégek. Most éppen takarítok és rendet csinálok, de csak elméletben, mert most sem jutottam tovább annál, minthogy az éppen aktuális maszatokat, cipő szétdobálást, konyhai eszközök szétcibálását, popsikrém kenegetés, evészet, ivászat nyomait eltüntessem.

Lassan feladom.

Kriszti: Érdekesek ezek a kiborulások. Engem nagyon elkeserítenek, hogy mikor már azt gondolnám, no megy minden simán, nincs is akkora nehézségünk, akkor jön egy-egy ilyen kiborulás, és én meg összeomlok kicsit. Ez az a hullámzás, amit nehezen viselek. Most a hétvégén voltunk vendégségben, a gyerek tök jól elvolt, játszott a többiekkel. ott volt ahol mindenki, tetszett neki az egész. Mondták is, hogy milyen aranyos, meg hogy nem is különbözik a többi kisgyerektől olyan nagyon. És akkor most az oviban meg azzal fogadnak, hogy semmit nem tudott csinálni az évzáróból, nem érdekelte az egész, sőt unalmában annyit piszkálta az unokatesóját, hogy már el kellett ültetni mellőle, mert szegény kislányt már annyira zavarta.
Most készítek neki egy jutalomtáblát, amire felraktam azokat a dalokat és verseket, amiket neki is kellene mondani. Gyakorolunk egy kicsit, ha elmondja kap rá pipát, vagy számot, és így hátha lesz motivációja.
Oké, hogy gyakorolni kell ezt az évzárós dolgot, de nehezen megy nagyon. És nem a verstanulással van gond. Csak hát egyszerűen nem érti, mi a fenének mondja el ezeket...
grrrr

Labolen, nagyon jól hangzik ez a játszótér! Amint lehet, megnézzük. Főleg, ha nyuszik is vannak.

Igazából ezeknek a szereplős programoknak én sem látom semmi értelmét, nem csak Latka.

Ti szerettétek az ilyet kiskorotokban? Én úgy utáltam...

Kriszti, lehet ám, hogy a gyógyped. fiainak volt igaza. Én úgy veszem észre, hogy célszerűbb a könnyebbik irányba menni, mert motivált gyerekkel el lehet érni valamit, hisztis ellenállóval meg semmit. De persze ez az én gyerekemre igaz, és nem is vagyok szakember.

HáromMackó, nem csodálom, ha nem haladsz, nekem csak 1 gyerekem van, mégis folyamatosan káosz van a lakásban. Elpakolok mialatt a gyerek oviban van, hazahozom, 10 percen belül újra szét van hajigálva 100 labda, felállítva a bújócskaház, szétszórva egy halom aprópénz, az összes plüss a földön, stb.

Kiborulás............

Bennem már olyan gombóc van emiatt.

Szombaton a fiamat "elrabolta" a keresztanyja. Még nem volt ilyen nap. Aggódtam rendesen.
Minden simán ment szerencsére szombaton.
Vasárnap viszont volt több kisebb kiborulás.
Hát igen, nem lehet minden tökéletes.

Hamarosan megyünk nagy családdal vakációzni, biztos lesz egy-két jelentet.

előre rettegek.

Jelentem: leszedegetős, számos jutalomtáblával előadta az összes verset és éneket, amit neki kell közösen a többiekkel mondani. Összesen 11. De folyamatosan ugrált közben, és az autóiról dumált, állandóan instruálnom kellett. Most megcsinálom rendesen ezt a táblát, és beviszem az oviba, addig meg gyakoroljuk itthon. Nem tudom menni fog-e, de legalább elmondhatom, hogy mindent megpróbáltunk.

Sziasztok!

Én is eltüntem napokra, de nagyon elfoglalt voltam és még el is utaztunk. Azért be-bekukkantottam:)
Viszont most tuti elfáradt nálunk is a kicsi és én is ki vagyok nyúlva.
Már csak pár hét az évvégéig, de semmit sem hajlandó megcsinálni sem otthon, sem a fejlesztéseken.
Ez most úgy egy-másfél hete tart. Hihetetlen mennyire másképp viselkedik. Egyszerűen nem akar és mindenre em a válasz. A fejlesztőórán is csak labdát gurítgattak, nagyon gáz volt, na jó időnként benyögte hogy milyen színű a labda, de ennél többre nem volt hajlandó.
Kicsit én is rezignáltan figyelem a körülöttem történteket, én is annyira ki vagyok. A múlt héten a nagyfiam egész osztályát érintő igazságtalanságban vállaltam fel a szülői munkaközösség vezetője helyett, hogy kiálltam a gyerekek mellett.
Egyébként nincs változás nálunk, a múlt heti logopédusi foglalkozás a tanár betegsége miatt most szerdára lett halasztva.

Viki, én is kiváncsi vagyok, hogy milyen tapasztalatotok lesz az ABÁ-val. Minket is az árak rémisztettek el anno, mi is kértünk árajánlatot az intézettől.
Labolen, felnézek Rád, mennyir elszánt vagy tanévzáró kapcsán, remélem elégedett leszel a fiaddal.
Kimni, köszönöm, amit a kérdés tanításról írtál, mi még nem tartunk itt. Az én fiam még semmit sem kérdez. Még azt se, hogy Mi ez?
Este meseolvasás közben szoktam képekről kérdezni, hogy Hol a ...? Majd felváltva próbálom rávenni, hogy ő is kérdezzen tőlem. Már fel is teszi a kérdést, választ is egy másik tárgyat, de abban a pillanatban ahogy rákérdez, rögtön meg is mutatja ő, nem várja ki, hogy én mutassam meg.

Szanya: ha erre jártok, feltétlenül szóljatok nekünk is, hátha épp mi is tudunk arra járni!
3mackó: kitartás! Aztán bízz abban, hogy amint megérkezik a sok vendég, még nagyon kupi lesz, és az eredeti rendet amúgy sem fogja nézni senki! És akkor nem kell aggódni tovább a rend miatt.
No megyek ragasztani-laminálni-tépőzárazni...

labolen:

Nekünk 25-én lesz az évzáró, de én úgy döntöttem nem viszem. Halálra unná magát. Hiába tudja az összes verset, elmondani nem fogja, mert zavarja a túl sok ember. Kudarcélményt meg minek okozzak neki feleslegesen.

Szanya:

Ez a hiszti az óra legvégén volt. A motiváció pont a billiárd volt. Szerintem, jól tette, hogy nem engedett Marcinak, mert így megtanulja, hogy következményei vannak a viselkedésének. Ha most enged neki, legközelebb már semmivel se tud hatni rá. Szerintem csak kipróbálta meddig mehet el a gyógypednél. Ennek az a jó oldala, hogy NT gyerek is hasonlóan viselkedne (pl. az unokabátyó)

Tomger: Elégedett a fiammal... hát lehet, hogy kicsit csalódott leszek, ha az egész annyira fogja zavarni, hogy ki kell vinni megint. Ez egyfajta próba, hogy a tavalyi dologhoz képest mennyit fejlődött. Szerintem fontos elmenni, és megpróbálni. Elfogadom, ha nem megy neki, de nem szeretném eleve feladni. Az életben számtalan ilyen helyzet lesz, akár csak az, hogy üljön egy év múlva a bizottság előtt nyugton, és válaszoljon a kérdésekre. Lehet ez most túl sok, de megpróbáljuk. Ha meg nem megy, akkor nem megy.

Ehhez a kiborulós kérdéshez hozzá se tudok szólni, annyira nem jellemző nálunk. Érdekes, mert azt gondolná az ember, hogy a kommunikáció sérült voltából adódik, de úgy látszik, hogy nem így van.

Labolen, ennél többet már tényleg nem lehet tenni, mindent megtettél, innentől mennie kell a dolognak!

Tomger, ahogy Ti haladtok, az szerintem nagyon szép teljesítmény, lesz ez még jobb is! Próbáld kevésbé erőltetni, nyilván unja már a nyúzást.

Labolen, oké, írok előttevaló napon!

Kriszti, nyilván fogalmam sincs arról, hogy Marcinál mi válik be, csak abból tudok kiindulni, ami nálunk lenne. Egy ilyen esetben az én fiam nem bírná kivárni a teljes fejlesztést a biliárdozással, talán 2 feladatot még igen. Úgyhogy inkább betenném középre. Persze kérdéses, hogy vissza lehetne-e vonszolni a feladatokhoz utána. (Nálunk ilyen esetben sincs klasszikus kiborulás, csak nem hajlandó csinálni, amit kérünk.)

Sziasztok, én is most érek rá egy kicsit, sok dolog volt, meg nem is voltunk benn az elmúlt pár napban.

Labolen, jó lenne, ha már ott tartanánk, hogy beszél a fiam. :-D

PESC-ben most 100 képünk van, de ezek mind csak tárgyak tárgyesetben és szeretném elkezdeni vele lassan a tevékenységet kérését is. Jövő héten megyünk Annához, jól átbeszéljük majd a mondatszerkesztést, és elkezdjük végre.

Ő szokott egyszerre több képet is hozni, pl. tej+kakaó, tej+víz, de pár napja 4 innivaló képét hozza egyszerre, nagyon édes, és kér mindegyikből inni.

Meg hozza a Thomas kártyát, majd rámutat a DVD-re, hogy a Thomas DVD tokot vegyem le neki, azt nagyon szereti nézni, meg kocogtatni (Thomas DVD kártya még nincs, de megoldja.)

Szóval bízom nagyon a mondatszerkesztésben, hogy fogunk egy nagy lépést előrelépni.

Marci kb 30-35 percet már bír figyelni, és feladatot megoldani.
Persze ezek játékos feladatok, és ha fárad akkor kicsit pihizik.
Sajnos az utóbbi időben megint tágítgatja a határait az oviban és itthon is.
Az ovis gyp szerint életkori sajátosság. Ezen is túl kell esni.

Labolen:
Eddig mi minden évben részt vettünk az évzárón, de a mostani óvónő megint a színházteremben tartatja. Az anyák napja is ott volt, és szegénykém hiába tudta az összes verset, túl sok volt neki a mozgás és a nagy tér. Az összes energiája arra ment el,hogy fegyelmezze magát. Úgy is marad egy évet.

Kriszti: Én megértem, ha nem viszed. Mondtad a múltkor is, hogy a szülőin már eldöntötted, hogy nem mentek idén. Nálunk tavaly nem bírta a gyerek, de arra nem készültünk, és én ott sem lehettem, mert előtte fél órával riasztottak, hogy mennem kell a kórházba, mert a férjem életveszélyes állapotban került be.
Szóval idén nagyon szeretnék ott lenni, és szeretném, ha Latka legalább üldögélne ott a helyén, vagy valamennyire legalább részt tudna venni a dologban. De nem akadok ki, ha nem megy. Csak próbálom neki érthetővé tenni, hogy mit csináltak az elmúlt hetekben, és jó hallani, nem csak sejteni, hogy tudja ezeket a verseket. Mert eddig nem mondta el őket igazán.
Én úgy érzem, az óvónők is küzdenek érte, nem hagyják ki a dologból, osztottak rá verset is, már csak emiatt is szeretném megpróbálni. Ez mindenkinek egy kis sikerélmény lenne, ha meg nem megy, akkor sem gondolom, hogy kudarc. Csak még várunk megint egy évet. Vagy még többet.
Figyelem: Nálunk mindig elkalandozik a figyelme. Képes feladatot megoldani, de folyamatosan irányítani kell, mert egyes feladatok között elkallódik a figyelem.

Kisstim, biztosan, ha már kettesével hozza a kártyákat.

Kriszti, annyit az én fiam is tud feladatozni (bár nem szoktunk, mert nem a feladatozás a gyenge pontja), csak ha ilyen érdekességet lát, akkor nem biztos, hogy lekötötte volna más.
Milyen fejlesztésre jártok?

A legutóbbi fejlesztésünk elején a fiam és Emma épp naplóztak volna, ha nem állt volna fenn az a helyzet, hogy a naplót a kisfiam akarta kizárólagosan lapozni. (Most ebéd után megyünk a Delejbe és olyankor már nagyon fáradt és csökönyösebb az átlagosnál.) Kivételesen Emma nem próbálta meg motiválni, meg elterelni a figyelmét, hanem szoc. helyzetet gyakoroltak: "add ide" "nem adom". Persze kisfiam kiakadt, nem szokott ő ehhez hozzá! És akkor mondta is neki Emma, hogy "mérges vagyok" (mármint a gyerek nevében).
Így van konkrét értelme (fejlesztési célja) a gyerekkel szívóskodni, amúgy azt hiszem, nem sok. (A mi esetünkben legalábbis.)
Persze 2 perc alatt lenyugodott utána, Emma érzi, hogy meddig lehet elmenni.

Szanya: Tök jó, Emma nagyon profi, ahogy így írod. Mi is hétfőnként kora du járunk Delejbe.

Aha hát majd beszámolok PECS eseményekről.

A fizetés nélküli szabadságot, nem tudjátok véletlen hogy van, hosszabbított gyes esetén?

Csak akkor adhatja ki a munkáltató, ha a gyerek nem jár oviba, suliba, közösségebe vagy akkor is, ha jár? És ha magánba?

Mert vhol ezt olvastam neten.

Sziasztok!
Sajnos nagyon eltűntem, de minden nap olvaslak Titeket! Csak olyan gyorsan pereg a topic, hogy nem tudok hozzászólni.
Labolen, nálunk biztos nem menne az ünnepély, a fiam még egy helyben sem biztos, hogy ülne. A versek meg mindig fáziskéséssel jönnek nála elő (pl. Anyák napján a húsvétiak ).
Arra, hogyan motiváljuk a gyerekeket a kérdezésre, a lányomnál a következőképpen oldják meg: van négy gyerkőc, az egyik mesél magáról, a többiek kapnak egy "csöndben maradok"kártyát és két kérdőjelet. Ha a mesélő befejezte, a kérdőjeleket átadják a felnőttnek és az elhangzottakból kell kérdezniük.

Lenne egy kérdésem. Peti fiam integráló oviba jár, és ott fejleszti egy gyógypedagógus (F. Edit, az Autizmus alapítványból). Az a kérdésem, hogy őhozzá szerintetek a fiam otthoni viselkedésproblémáival is fordulhatok? Nálatok ez hogy van?
Peti nagyon agresszív megint. Balhézik, ha nem tetszik neki a napirend, belénk rúg. Ha mesét néznek és unja, akkor piszkálja a dolgokat. Egyébként is mindent tönkretesz (játékait, a ladánk ablaktörlő karját, a tapétát, falvédőt, ...), de nem lehetek mindig mellette.

Kisstim, hát igen, látott már egy pár gyereket.

Fizetés nélküli szabit miért ne lehetne kivenni bármikor? (Mármint ha épp nincs a dolgozóra nagy szükség.) Nem értem. Mit olvastál erről?

Manka, ez jó nehéz feladat, gyerekkoromban még nekem is nehezen ment volna, azt hiszem. De biztosan nagyon hatékony fejlesztőmódszer!

Szerintem simán kérdezhetsz tőle. Nekünk mindkét EGYMI gyógyped.-ünk aranyos, megadták a mailcímüket, lehet tőlük írásban kérdezni. Személyesen viszont biztos nem lesz ideje. (Max. az Alapítványnál fizetős órában, ha van rá ideje és helye.)

Manka, melyik oviba jártok? Nem a Neszmélyibe?

Remélem, a hét végére csökkennek a terheim és tudok jönni normálisan újra, nagyon rossz, hogy olvasni sem nagyon tudok már.

Ez a fiz.nélküli szabi engem is érdekelne, lehet, hogy erre kényszerülök majd, mitől függ, hogy mikor lehet kivenni? Eddig én is azt hittem, hogy akármikor...

De, igen, a Neszmélyibe! Nagyon szeretem, ahogy csinálják.
Kimni, Ti hova jártok? Azt tudom, hogy XI. kerületiek vagytok.