Szóval:
Ádámnak közel 250 tárgyragos kártyája van. Igyekeztem elkészíteni mindent, amiről úgy gondoltam, szükséges lehet. A kártyák közül kb. 80-at használ állandóan. De tudja, hogy egy új helyzetben hol keresse a kérésének megfelelő kártyát.
A kéréseihez jól használja a kártyákat.
Többnyire a "Kérek"-et is magának rakja ki, mivel gyakran azt is leszedi és berakja a PECS-könyvébe.
Úgy látom, hogy néha mást is szeretne kifejezni a kérésein kívül, és keresgél a kártyák között. Mostanában többször előfordult az is, hogy oda hozta az egész PECS-könyvét, pedig nem akart kérni belőle, csak rámutatott a helyén több kártyára és halandzsázott hozzá valamit...közben pedig nagyon mosolygott és örült, hogy figyelek (figyelte a szemem, minden rámutatásnál felvette a szemkontaktust egy rövid időre).Például benézett a hűtőbe, és utána nagy örömmel mutogatta, hogy milyen finomságokat látott benne, de akkor nem akart kérni belőle. Korábban a könyveinek képeit is használta hasonló célra, de most mindig a PECS-könyvben keresgél, ha szeretne valamit kifejezni, és mintha csalódott lenne, ha nem talál rá eszközt.
A "SEGÍTS" kártyát is hozta már tárgy képével vagy tárggyal együtt, hogy konkrét segítséget kérjen. Amiket itt példaként leírtam, mind saját maga találta ki.
Azt gondoltam, hogy az Ő kártyahasználati szintje még messze van attól, hogy ezt kártyákkal kommunikálja. De a későbbiekre tekintve sem szerettem volna olyan hibát elkövetni, amit aztán nagyon nehéz lesz leépíteni.
Mintaadóként a 6 éves NT bátyja is használja a PECS kártyákat és a napirendet is. A bátyónak ez egy jó játék.
Örömömben S. Annának is írtam, és vele együtt azt gondolom, ez valamiféle élménymegosztás-kezdemény Ádusnál. És aminek külön örülök, hogy az apukája felé is egyre többször kezdeményez. Egyik este neki is mutogatta a telefont és a játszóteres napirendi kártyát (nagypapája telefonált, hogy elviheti-e játszótérre...elsétáltak és jól meghintáztatta). Érdekes, hogy vannak ilyen dolgai is, máskor meg olyan közönyös még azokkal a dolgokkal kapcsolatban is, amiről biztosan tudom, hogy nagyon szereti.
Kaptunk is egy gyors időpontot és mivel utolsók voltunk aznap, jó sokáig "játszottunk".
Most tanultuk a "látok..." formát és a kiegészített mondatokat: színekkel, számokkal, hideg-meleg , kicsi-nagy....tulajdonsággal. . Most kapott várok-kártyát is. És gyakoroljuk az igen-nem választ a kérdésekre.
A beszédértése is érzékelhetően jobb Ádámnak, sokszor figyeli, hogy miről beszélgetünk a nagyobb gyerekeimmel, és néha még reagál is rá. De továbbra is csak nagyon-nagyon ritkán mond egy-egy szót vagy néha mondatocskát. Alapvetően hetekig nem mond egyetlen szót sem. Eddig háromhavonta hallhattam "zengedezni", most már legalább kéthetente mond valamit függetlenül a PECS-től.
Nekem a hűtőbe berakott fasírt láttán kiáltott fel: Husi-húúús

Illetve amikor vagy ötször elmondtam neki nyomatékosan, hogy forró a víz közölte: hallom!
És szívószál nélkül iszik már néhány hónapja! Ez azért nagy szó, mert évekig csak azzal volt hajlandó.
És végül, amire most a legbüszkébb vagyok: Végre szobatiszta lett! A szobatisztaság-tréning "lájgtosabb" verziójának és persze a mostani jó hozzáállásának köszönhetően. Persze még nem árt néha rákérdezni, de önállóan megy neki!

Remélem, hamarosan rutin lesz belőle, és nem csak itthon fogja használni, mert a nagymamánál még inkább tartogatja hazáig. Reggel viszont legalább fél éve mindig szárazon ébred.
És van egy csomó apróság, amit le sem tudok írni. Ez most nekem is olyan lelkesítő. Remélem, az ovi is olyan jó lesz majd szeptembertől. És minden úgy lesz, ahogy korábban írtam.
Most tele vagyok várakozással.