Téma: Autizmus mindennapok

3mackó: mi csak tájékoztató jelleggel használjuk, vagyis egyáltalán nem rendeltetése szerint. Nem is szoktuk mindig nézni, csak egyszer kétszer megmutatom, hogy látod, most ez és ez lesz. A jutalmazásos részt sem követi most már, egyszer megnéztük, azóta megy simán. Komolyan mondom, azóta nem sír, hogy oviba kell menni, vagy hogy nem akar lejönni a lépcsőn, és nem kell vonszolni a cipőjéhez, hogy vegye fel. És csak mondom, hogy ha ügyes vagy kapsz matricát, de a lányomat jobban izgatja az egész mint őt. De akkor egyszer jó volt, azóta meg megy. Úgyhogy elértük vele a célt.
Szóval mi nem szedjük le, csak a megfelelő pontokban variálom. A hetirendet jobban nézzük. Végülis csak a nagy programok változnak igazán, a reggeli esti rutin nem.
Tanácsot a kezdéshez én nem tudok adni, inkább olyantól kérdezz ez ügyben, aki ismeri az eredeti szabályokat.
Számok: a múltkor nézte a fiam, amit írok, és kérdezgette, hogy melyik fej miért vidám, vagy szomorú. Ez miért bizonytalan? Mert a kislánya szerint 4+4 az 9. A fiam humorérzékére vall, hogy egy napig rötyögött ezen.
Szóval Manka, lehet nálatok is tudja a gyerek a helyes megoldást, csak ez viccesebb, vagy érdekesebb! MInt nálunk, most állandóan azt hajtogatja, hogy ő már 6 éves, de legalábbis nyáron már az lesz. Hiába, hogy őszi, és tudja is!
Ma volt bemutató óránk, majd ha több időm lesz elmesélem. Most szaladok az oviba.

labolen, tök ugyanígy csináljuk mi is Csomó dologra egyszer-kétszer megy a jutalom, aztán nem kell, megy magától, ugyanígy a folyamatábrákkal is, képekkel is. És nálunk is a hetirend a fontosabb, az mindig kint van, de sajnos azzal a gond nálunk, hogy annyira adhoc az életünk (rajtunk kívülálló okokból, pl a sok betegség), hogy kb előző nap, ha tudom, hogy mi lesz másnap... így csak nagyjából vannak a fix programok a hetirendben, de már kívülről tudja szerencsére, így igazából már azt sem nézi. Sőt, a hetirendezés óta tudja végre a HETET. Hétfő, kedd, szerda... tudja, melyik nap, mi történik. (visszamenőleg persze nem, csak, hogy mi fog történni) A hetirend előtt (pl 2 hónapja) abszolút nem tudta, mi ez, hogy "hét", mi az, hogy csütörtökön megyünk valahová és most már tök világos neki, csak ámulok, micsoda segítség volt neki ez.

3mackó, igen, nagyon nagyon jó, hogy van barátja! De sokat filózom azon, hogy ha a barátja nem lenne szintén ilyen csodabogár (már írtam, hogy állítom, hogy érintett a barátja), akkor vajon lenne-e barátja? Ők ketten lógnak ki a sorból a csoportban, már akkor így volt, mikor még nem barátkoztak. Mindketten szelídek, visszahúzódóak, nem értik meg magukat a többiekkel, megvannak a maguk kis szokásai, nehezen alkalmazkodnak. Az óvónők egyszer arra lettek figyelmesek, hogy míg mindenki rohangál az udvaron, ez a két fiú ült a padon és "elmélkedtek", komolyan, a fiam a buszokról, a barátja meg a számokról és ezt sokszor csinálják. Mostanában tényleg játszanak, de olyanokat, amiket egy NT nem tud játszani. Azért írom ezt, mert nekem úgy tűnik, hogy az ilyen enyhébb ASeseknél az is gond, hogy amit ők szeretnének, azt mások nem értik vagy nem érdekli másokat az a játék, ezért maradnak magukra. De, egy tök hasonló gyerekkel, aki ugyanúgy gondolkodik, ez a gát nincs, és tökre nem zavarja ám őket, hogyha nem értik, mit mond a másik. Rengetegszer nem értik egymást, de akkor elkezd a másik másról beszélni és minden OK. 2 NT között ez elképzelhetetlen lenne, ha mond valamit az egyik, a másik arra fog reagálni normális esetben, de ha erre elkezdene valami tök másról beszélni minden átmenet nélkül, az NT megsértődne, míg ez a két érintett gyerek nem és tök jól megvannak így együtt. A kisebbikem rendre elunja magát, amikor együtt vagyunk a fiam barátjával, egyszerűen nem érti, hogy lehet 40 percig 3 ház között ingázni, mert postásosat játszunk. 5 percig OK, de utána mi a jó benne? És totál nem érti őket, hogy miért nem akarnak egy jót versenyezni a biciklivel vagy focizni... szegényke csak áll és kérlel engem, hogy csináljak valamit a "nagyokkal", hogy menjünk tovább vagy játszunk valami mást. Szóval, lehet, hogy csak azért van ez a barátság nálunk, mert ennyire nagyon hasonlóak és tökéletesen tolerálják egymás furcsaságait, amit az NT-k nem tolerálnak.

Ez tök jó, hogy elég, ha egyszer megmutatjátok a képeket és már megy is onnantól a dolog. Ebből látszik, hogy hiába értik a beszédet, mégis kell vizuális megerősítés, mert bizonyos dolgokat csak akkor hajlandóak megcsinálni. Nálunk nem egészen van így. Megmutatom, érti is, hogy mit akarok (de most már beszédből is), talán megcsinálja egyszer (vagy nem), aztán randomszerűen vagy teljesen önállóan, vagy sehogy, még segítve sem. Pl. itthon ki kell cipelni fogatmosni, annyira utálja, pedig eleinte, mikor bevezettük a folyamatábrát, azt hittem, hogy innentől működni fog. De csak egy-két napig volt érdekes, utána már rá se nézett, és ugyanúgy ki kell vinni. Az oviban viszont már önállóan mos fogat, de épp tegnap nem volt hajlandó egyáltalán (igaz viszont, hogy mára beteg lett, lehet, hogy amiatt nem akart).
Ez a motiválhatatlanság nagyon bosszantó. Nagyon kreatívnak kell lennem, hogy kompromisszumokat tudjak javasolni, mert ha nem jó a javaslat, akkor csak az lehet, amit ő akar. Különben megsértődik.

Viszont hirtelen ötlettől vezérelve vettem a minap egy zacsi Smarties jellegű cukrot és kiszórtam mellé az asztalra, hátha gépezés közben a szájába veszi. Azóta már több darabról is leszopogatta a cukorbevonatot! De csakis elmélyült videónézegetés közben. Vajon hogyan lehetne ezen a vonalon továbblépni????

Még egy sztori: tegnap a játszótéren homokozott a fiam a mászókán. Egy erre szolgáló csőbe szórta a homokot meg a kavicsokat. (És nem nagyon bírtam rávenni, hogy mindezt lapáttal tegye... hogy még ezek se mennek...!!!!) Odajött hozzánk egy nagyobb és egy kisebb fiú, csatlakoztak ehhez a rém érdekes tevékenységhez. Majd a kicsi, lévén kb. 2 éves, felordított (a fiam háta mögött), olyan baba módon. Erre a fiam felállt és ráhúzott kettőt a nagyfiú hátára! (Ahhoz képest, hogy micsoda gyáva nyúl volt régen, eléggé meglepő.) Persze kiakadtam, mondtam neki, hogy nem is ő kiabált és különben sem szabad verekedni, kérjen bocsánatot, aztán echoláltattam vele, hogy bocsánat. Este csináltunk egy szabályoldalt erre. Kíváncsi vagyok, megértette-e? Érdekes, hogy az oviban nem büntet, pedig ott is hangosak. Viszont amíg a kicsi nem ordított, simán elvolt a 2 gyerekkel, hajlandó volt felváltva szórni velük a homokot. Ez az ovi hatása.

labolen: Az oviban van napirendetek?

Szanya1: Ez a cukorka szopogatás szerintem nagy előrelépés az eddigiekhez képest. Valahol olvastam (vagy a gyógypedünk mondta), hogy az egyik kisfiúval is úgy kezdték, hogy gumicukrot szopogatott ...

kimni:
Az én fiam a nagytesóját tartja a barátjának, de ez fordítva már nemigaz. Az oviban nem tudok róla, hogy bárki is barátkozna vele, illetve a logopédus mondta, hogy van egy másik problémás kisfiú akivel néha összejönnek, de csak néha. Az is baj szerintem, hogy Zolika nem az az igazi szelíd természetű gyerek (kedves, szeretgetni való ördögfióka), ő az ugrálós, kiabálós, rohangálós fajta gyerek, aki nem nagyon tud a sejhaján megülni és csöndben maradni.

Sajnos nagyon le vagyok maradva belőletek!
Olvastam, hogy találkozót egyeztettek én is szeretnék, de elvesztettem a fonalat ennyi írásban. Valaki világosítson fel!
Öröm olvasni, hogy mindenki hogy fejlődik és mennyi renitens is van az oldalon.

Andris most éppen krákog tegnap 9- fél 12ig köröztünk az orvosi rendelő körül, mert nem fértünk be a váróba és az előtte lévő padok is foglaltak voltak. Viszont megismertük a környék kis utcáit. Így legalább nem szenvedtem annyit a várakozás miatt, a fiam türelmesebb, mint én.

Képzeljétek próbáljuk bevezetni a számfogalmat kekszek formájában. PECS-ben, ha kér kekszet (kérek kekszet) akkor a két szó között felolvasás után helyet csinálok a számnak és megkérdezem:-Hány kekszet kérsz?
Na erre mit csinált a fiam először kért 1, majd következő nap 2. Persze le is kell számolnunk. Az apjától valamelyik nap 7 kért, mert ott tartott.
Még van néhány számos pecs, mert a dvd-k 15 ig mennek. Szórakozhat a kis drágánk.
Amikor amúgy elkészültek a kis számos pecs kártyák össze-vissza ott volt az asztalon, majd a fiam szépen sorba rakta őket. Leesett az állunk, mondta is a férjem nem hiába nézegeti ezek szerint az ezer oldalas vastag könyveket.

Szanya: ez nagy előre lépés, hogy nyalogatja legalább.

HáromMackó, jól gondolom, hogy ez egy rakétakilövő?

Sünöcske, egyrészt van a séta vasárnap délelőtt, másrészt van az ápr. 15. 2 óra Kisstimnél!

Kisstim, majd úgy kéne, hogy küldd el nekem a címet és én elküldöm mindenkinek, aki jelzi a fórumban előtte, hogy tud jönni.

Sünöcske, ebben nem csak a nagy szám , hogy a számfogalmat gyakorolja, meg sorba tudja rakni a számokat, hanem, hogy válaszol!!!!!!!!!
Nálunk ez a válaszolás továbbra is esetleges. Hol válaszol, hol echolál. Ha nem figyel, akkor csak ismétel, de ha figyel, akkor se garantált, hogy hajlandó válaszolni.

Igen, ez jó, hogy nyalja a cukrot, csak az a kérdés, hogy most hagyjam ezen a szinten, vagy csináljak valamit?

Szanya1:
Nekem az Enterprise űrhajó jutott az eszembe róla, és úgy is repült. Az eredetileg lovagi pajzs szerintem az űrhajó eleje (ott üldögélnek gondolom az űrhajósok, márha beleképzel űrhajósokat is) és a fekete felfelé álló izék az űrhajó vége.
*
Cukorka: Nincs olyan gyógypedagógus, akitől kérhetnél erre vonatkozóan tanácsot?

A cukorka nem egy név ez esetben, hanem a cukorka szopogatásából kiinduló evés lehetőségének boncolgatására vonatkozó kérdésem.

Ez lett volna a másik tippem. Nagyon ügyes.

De, persze, de kíváncsi vagyok a véleményetekre. Olyan jó ötleteitek szoktak lenni, egy csomót hasznosítottam már.
Pl. múltkorjában Sünöcske ajánlotta, hogy csináljak a gyereknek sífelvonót, bővítendő a liftmániát. Nagyon jó lett. Sajnos azóta el kellett bontanom, mert nem vagyok jó magasugrásból.

Pedig azt hittem, a továbbiakban cukinak fogsz hívni.

Ha szopogatja a cukorkát, akkor jó lenne más ízű cukorkákkal, esetleg fagyasztott szörp nyalókával, húsleves nyalókával is megkínálni, hogy legalább az eltérő ízeket szokja, mint a Harry Potterben, csak a fülzsír ízűt inkább hagyd ki.
Igazából csak ötletelek, mert nekünk szerencsénkre ilyen mértékű gondunk nincs az evéssel, mégha még mindig küzdelem is a reggeli-ebéd-vacsora általában.

A kisfiad nagyon cuki, még így háttal is.

Húsleves ízű nyalóka...!!!!!!!!!!!!!!!!!! Óriási. Harry Potterrel annyira nem vagyok képben, de ha ilyenek vannak benne, akkor megnézem....
Hát ez az életben nem jutott volna eszembe. Kipróbálom holnap (addigra lesz húsleves hozzá). Kíváncsi vagyok, hogy fogja viselni a hideget.

Hát még elölről.

Én is eltűntem, de olvaslak Benneteket.

LABOLEN, nagyon klassz a napirendetek!!!
SÜNÖCSKE, ügyesek vagytok a számokkal. Mi a színekkel pecsezünk. Gumicukrot, vonatokat, autókat szoktam színek szerint felajánlani neki, azaz ezeket tudja színek szerint kérni. Egyébként magától nem mondja még a színeket és sok színből megnevezés alapján sem választja még ki a jót. Pl kérem a piros ceruzát, itt még nem tudja a megfelelőt odaadni. De 2 színből már ki tudja választani.
A dátumok:
Séta most vasárnap, találkozó kisstimnél április 15.

SZANYA, nagyon jó a cukornyalogatás!!, persze hogy ne állj meg itt, csak talán várj most egy picit az újabb próbálkozásokkal.

Nálunk egyértelműen pozitív fejlemény, hogy szobatiszta lett éjszakára is és a kakihoz sem várja be a pelenkát, szól. Éjszakára megy a pelenka még, de egy hete szárazan veszem le róla. Semmit sem csináltam, megérett.

Túl vagyunk a tanulási Vizsgálatán. Még azt sem csinálta meg a fiam amit tudott.(( Pedig szépen odaült amikor hívták, kicsit sem ellenkezett. A pszichológus nagyon pörgette a kérdéseket csak ezt tudom negatívumként felhozni, egyébként nagyon kedves volt. Először rajzoltak. Vonalakat húzogattak, kört rajzoltak, az jól ment, de aztán jött az emberalak. Azaz a hölgy megrajzolt egy fejet, nyakat és hasat, kérte hogy rajzold be a lábát a kezét. Nos mi eddig csak arcot próbálgattunk. Úgyhogy nem ment. Odafirkált ahol a keze és a lába lett volna de ez láthatóan kevés volt:((((
Egy süketeknek való non verbális IQ teszt következett. Szinek szerint válogatás, sor és forma kirakás kis négyzetlapokból. Aztán képkiegészítés többféle.
Lekerült a rossz kódunk de nem a gyerek érdeme volt hanem a könyörgésemé, miközben a hölgy egyetértett azzal hogy ez az elmaradás szinte biztosan az autizmusnak tudható be és nem értelmi fogyatékos a fiam. Valamint annak, hogy megígértem csináltatunk egy autispec IQ tesztet is. Persze kifejtette hogy ez a kód a nem meghatározott eredetű elmaradottságot jelentette, szemben az értelmi fogyatékos kóddal. Most már csak auti bélyeg lesz rajtunk. Ez viszont helytálló.

Köszönöm a felvilágosítást!
Kisstim: elfér nálatok ennyi ember?

Szanya: hát igazán fejlődhettél volna magasugrásban:)
Ez a nyalóka ötlet nem rossz, de azért az édesekkel kezd és csak a végére hagyd a savanyúkat.

Panír ötleted nincs HáromMackó? Én először az űrhajót repcsinek néztem csak elkezdett a szememnek hiányozni a szárnya!

Tomger: Andrist a világból ki lehet kergetni, ha valaki a színek párosításával kezdi fárasztani, utána már veszt a vonzerőből bármivel jönnek is utána.
Mi is próbáltuk, hogy a férjem könyveit szín szerint kérje, hát....

Labolen: Sajnálom, hogy nem tudunk találkozni mostanság!

sünöcske:
Repcsit nem igazán épít, inkább űrhajót, űrrepülőt hordozó rakétával, rakétát, mindeféle ufót, űrhajóst, mentőkabint és hasonlókat mostanában töbször épített piramist, meg ritkán autót, robotot, tengeralatjárót (de az is inkább vízalatti űrhajó).
A strandlabda pedig időnként átmegy "boglyó"-ba (bolygóba).

Sajna egyik filmélményem sem ad inspirációt a panirozásra, ráadásul én nem is szoktam.

Nem bírok magammal és leírom mit mondott a kis Űrmanóm.

Apa megkérdezte Zolikát este, hogy mit szeretne vagyorázni.
- Hamikát. - jött a válasz, némi habozás után, mert ugye alapból semmit szeretne vacsorázni.
- De milyen mamikát? -kérdeztük
- Barnababaetetőhamikát. - mondta teljes komolysággal.

A kecskeméti málnás bébiételt keresztelte át így, amit a kicsi szokott kapni, azaz a család babája . Hát persze, hogy kapott.

vagyorázni = vacsorázni (hiába kivettem a virtuális protkómat)