Pont most gondolkoztam rajta, hogy semmi értesítést nem kapok, tuti elromlott valami. És akkor írt Szanya.
Zuglóban vagytok allergiások?

Heti 1x mentem 1,5 órás útra gyerekkel, meg vissza is 1,5, de az pont elég volt. Minden nap halálos lehet.
Mi a világvégén. Fogalmam sincs, hogy melyik időzónában élünk, de ez a hajnali 5-kor kelés már egész kellemes a 2-höz képest.

Ez részben az utazásnak köszönhető, ahol összesen 1 órát sikerült aludni a kb. 20 óra alatt. A gyerek persze azonnal elaludt (a hátamon), amint elhagytuk a szárnyas járművet és metrózni kellett. Az út szerinte egész vidám volt (szaladgálás, játék, bújócska, mászkálás, tablet, mese), szerintem meg fárasztó és néha lövésem nem volt, hogy hová lett. Mondjuk abban biztos voltam, hogy nem szállt ki útközben.

És összeszedtünk valami vírust (ami nem csoda, mert mindent végigtapizott) és 4 napig haldokolt a család férfi részlege, amitől én megint nem aludtam.
Ded egyébként szorgalmasan visszhangoz mindent. (- Mit szeretnél? - Micce? - Szendvics? - Szeddics. - Müzli? - Müszi. - Bundáskenyér? - Budás. - Gyere, mutasd meg! - Eszt, eszt, eszt, (és mutogat mindenre, majd üdvözült mosollyal kijelenti, hogy) csokkkiii.) Meg folyamatosan ömlenek belőle alig felismerhető formában a mondókák és a hátborzongató angol gyerekdalok. A boltban is, az utcán is, mutogat és harsogja. Erre van valami ellenszer?

(Beszéd gyanánt persze max. szavakat mond, mondjuk 20-30-40-et.)