Süni, mondom, hogy egyetértünk, nincs vita. Abban meg aztán főleg egyetértek, hogy a boldogság a lényeg. Ha az biztosítható olyan feltételekkel, hogy nem kell alkalmazkodni, az a legjobb, de ilyen max. álmaimban van.

Ha azt mondod, hogy nem veszett el a szerelős érdeklődés, az megnyugtat kicsit, jó lenne a jövőre. Ha nem is feltétlenül munkának, de legalább itthoni elfoglaltságnak jó lehet.
Szoc.-komm fejlesztésre pedig amint találok valamit, Neked szólok először.

Csak attól tartok, hogy ahhoz meg kell csinálni előbb...
Tomger, azon akadtam ki, mikor ezt olvastam, hogy itt tulajdonképpen egy magasan funkcionálóról van szó, mivel ha el tudott végezni egy gimit, akkor oda valahogy bejárt, valahogy megírta a dolgozatokat, leérettségizett... És mégse képes önálló munkára. És nem fogadja el a bizottság az autizmust leszázalékolási oknak. Még a Salva Vita se áll vele szóba szerintem, ha nincs leszázalékolva. Nekem ezzel nem lesz gondom, "szerencsére" nem leszünk ebben a helyzetben, de mennyien vannak így ezzel...
G-ből viszont még akármi lehet. Majd nézzük meg ezt a kérdést 3 év múlva. Gondolj vissza pár évvel ezelőttre, mennyire pesszimista voltál a beszédtanulásával kapcsolatban és milyen szépen fejlődik.