Elugrottunk a Burgerbe evésterápiázni (az 1 napos programokhoz nagyon jó lenne, ha megenne valami kommersz dolgot is, nem kellene egy csomót gondolkoznom az étkezési logisztikán, ami eleve nem egyszerű az én lisztérzékenységemmel), na ott is sikerült látványossággá válnunk.

Mondom neki, hogy "Jégkorszakos ajándékok vannak, megmutatom", erre leordítja a fejemet, hogy NEEEM, mert épp egy etetőszéket akart beállítani 45 fokba, ami nem volt könnyű és megzavartam...

Aztán leültünk egy fakkba, mögöttünk egy 4-es csoport, köztünk egy plakát. Z. feltérdel, nézi a plakátot és a boldog babanyávogásával ismételgeti, hogy Számok! Számok! Majd mikor nyektetem, hogy egyen sült krumplit, ismét NEEEM, rászólok, akkor halk neeeeeeeeem. Aztán mikor indulunk el, odament a csoporthoz, merthogy neki muszáj megnézni a plakát másik oldalát is, és immár szemből is belelelkendezte az arcukba, hogy "számok!"...(Fogalmam sincs, hogy hol voltak a számok, 3 csaj volt a plakáton.) Aztán mikor hazaértünk és kiszálltunk a kocsiból, jöttek hárman két kutyával, erre "Kutyákok!!!"

Jaaaj egy élmény vele kimenni.
Süni, halvány fogalmam sincs, hogy miért lett sárga a fehérből és a sárga miért maradt sárga. És ha mondjuk azt mondjuk a repülőre, hogy vonat, akkor jön a "de buta vagy" hangsúllyal mondott "Neeem, repülő".
Van vizes játszó itt is, persze, pl. a Bikás, de a győri sokkal szuperebb, plusz ott van az az óriási hajómászóka, meg külön a vízben tapicskolós szökőkút, stb., legkirályabb, imádjuk Győrt.

És most már beszélgetni is tudnánk, mert tavaly a Győrkőcön a medencéktől kapott frászt, viszont azóta az egyik játszóházban kipróbáltuk az ugyanolyat és azóta ki se lehet onnan szedni.
Miri, biztos voltam benne, hogy Te érteni fogod.

Hú, ez jó volt.

Nagyon szeretem ezeket a szófacsarásokat, épp ezért nekem annyira ez nem megterhelő, legtöbbször jókat nevetünk rajta.

Viszont rajtunk kívül csak az ovis asszisztensünk érti sajnos.

Épp ezért viszont nem fogom bánni, ha egyszer leszokik róla.