Asszem, én jöttem a legmesszebb haza

Nem olyan régen aludtak el a gyerekek, kicsit pihentem és csak most kapcsoltam be a gépet

Jaj, de nagyon megérte ez a marha sok utazás!!!!!!! Köszi Labolen!!!!!!!!! És Labolen apukának is természetesen, mert ő is annyi mindent tett ma!!!!
Imádom az összes gyereket, akiket ma láttam. Mindet! Úgy sajnálom, hogy N-ot a játékok ennyire lekötötték és semmit sem szocializálódott, pedig nem is igaz, hogy mindenki egyedül játszott!
Apukám is nagyon örült, hogy itt lehetett - aki nem értené, miért jött el: kiment a bokám és nem nagyon tudok vezetni és ő hozott-vitt minket, de amúgy is sokat hallott a fórumról és mondta, hogy szívesen eljönne és megismerné a hozzánk hasonló gondokkal küzdő családokat.
Ami nekem a mából lemaradt : 1. lábnyomok: ezek hol voltak? :O
2. azt mondták tényleg a tortánál a gyerekek, hogy autista vagyok????

Ott álltam végig, miért nem hallottam? :O Asszem, N csak a H betűre várt, semmi más nem tudta eltántorítani a gondolatait

De nagyon erős meggyőző ereje lehet, ha rá tudott venni Szanya, hogy egy egész nagy szeletet kaphasson

3. nem néztem a festést! Olyan hülye vagyok

Pedig mikor mentünk, még gondoltam is rá, hogy majd jól megnézem... Csak a gyerekeket néztem...
3maci: nagyon örülök, hogy véééégre eljöttetek!!! Olyan más személyesen is találkozni, semmilyen online kapcsolat nem tudja pótolni ezt. És Z, nagyon helyes
Süni, a szerelem kölcsönös!!! N. odavan érted! Az én szívembe meg Gizmo lopta be magát!
Most megyek aludni... Köszi még egyszer Labolen család!!!