Sziasztok,
Tomger,
köszi, igyekszünk

.
Ügyes volt a fiad a ballagáson

, az enyém is szépen szerepelt az évzáró-ballagáson (egyben tartották, meg még a dadus nyugdíjas búcsúztatóját, nem volt rövid, du. 4-től majdnem másfél óra), még kis szerepe is volt, pár sort kellett mondania, de teljesen belesimult a csoportba, mindenben csinálta a koreográfiát, mondta a szövegeket.
Érdekes, itt is az egyik kisfiú az anyukája ölében ülte végig az egész műsort (kiscsoportos), egy másik ballagó kisfiú pedig az apukájáéban, tudtommal NT gyerekek (bár az előbbinél van némi elmaradás bizonyos téren).
A megjegyzés elhiszem, hogy rosszul esett, de sajnos ilyenek mindig lesznek mindenkinél, gondolom, persze nekem is fájt volna.
Maxfaktor, nehéz lehet két kicsivel, én nem is bírnám szerintem.
Játszótér: az én fiam egyelőre nem akar kezdeményezni más gyerekekkel, motorozás, hinta, aszfaltkrétázás, focizás, ilyesmi megy, és futkározás, séta. Sosem szeretett pl. homokozni, de ha vannak mások is a játszón, figyeli őket, kérdezz-felelek az megy azért, de jobbára a felnőttekkel lép kapcsolatba.
Labolen,
jó lehet a játszóteretek, a legjobb szociális fejlesztés

, nekünk is kéne, de egyelőre az enyémnél nem tudom kivitelezni, nem akarom erőltetni, talán ha ő is nagyobb lesz

. Az a baj, hogy bárkivel elkezd beszélgetni, hamarosan előjönnek a betűk és a számok. Őszintén, melyik kortársát érdekli ez a téma?
Abban bízom, majd kisiskolás korában talán a speciális érdeklődési köre révén tud majd barátságokat kötni. Na persze az sem lenne hátrányára, ha lenne, lennének testvérei, csak könnyebben szocializálódna

.
Képzeljétek, a férjem munkahelyén a pótszabadaságról azt mondták, nem jár nekünk, csak ha fogyatékos lenne a gyerek (így mondták), és orvosi igazolás kell róla. Így járna 5 nap.
Most akkor mi lehet az igazság, tudja valaki?
Nem tekintem még lezártnak a dolgot

.