Téma: Autizmus mindennapok

bundáskenyér, szerintem félreértesz, én értem ezt a folyamatot és nagyon nagyon drukkolok, hogy sikerüljön - csak szerintem az utolsó lépés el fog maradni. Mert attól még, mert jogunk van valamihez, ebben az országban semmi és senki (jogász sem) garantálja, hogy érvényesíteni lehet.
Tulajdonképpen ugyanazt mondjuk, mert azzal mindannyian tisztában vagyunk (Labolen, te is ezt írtad), hogy nem elég 1 eset, sok eset kell. Tehát ugyanott tartunk, a tömegnél, ezt mondom én is, baromi sokan kellünk bármihez is. De mindenek előtt a tömeg kell és utána az intézkedés, én ezt most fordítva látom.
Én szívesen megírom, hogy hogy jutottunk be az állatkertbe, segítek, csak azt mondom, ha nincs mögötte a tömeg (és szerintem a nyilvánosság is, de ez majd úgyis kiderül), akkor esélytelen. Ti is ezt mondjátok.
Mellesleg nyilvánosság nélkül tömeg sem lesz és elég eset sem.
Amennyit most jobban megértettem az eddigieknél, az az, hogy nem csak a konkrét eset kell, hanem a konkrét esethez tartozó létesítmény, az állatkert. Habár ez máshol is így van, mondom, évek óta a szépművészetiben is és nyilván még máshol is, azokkal mi lesz? Ahol ráadásul mindenki előtt hangosan megkérdezték, hogy mi a baja a gyereknek és, hogy vegyem tudomásul, hogy az AS az értelmi fogyatékosság. Nem tartom szerencsésnek, hogy pont az állatkerten csattan ez. És gondolom, a jogászaik sem az ecserin vették a diplomájukat.
Én csak a gondolataimat osztottam meg, hátha más megvilágításból nézve jobban át lehet lenni, mit kéne tenni.
Bundáskenyér, nekem az a bajom, hogy attól még, mert az általad leírtak a hivatalos, jogi út lépései, nem jelenti azt, hogy ez célt is ér. Mert magyarországon sajnos ez nem papírforma szerint működik. A barátnőd esete szerintem egészen más, mint ez az állatkertes.

Nem, ehhez nem kell tömeg, ehhez 1 eset is elég - de persze nem árt, ha van több.
Teljesen mindegy, hogy állatkert vagy bármi más, az eljárás ugyanaz, és szerintem csak innen lehet megfogni.
Az AOSz mögé nem azért kell tömeg, hogy jól mutasson tüntetéskor, hanem azért, hogy a lobbizáskor nagy számokra hivatkozhassanak.
Valóban nem biztos, hogy valami történni is fog, de mint írtam, lehet továbblépni magasabb szintre.
Egyébként a médiázás egy dologra lehetne jó, hogy mondjuk kipellengérezzünk egy intézményt- na de nem a lejáratás a cél, hanem a jogérvényesítés.

BKV ellenőrös sztorit hallottátok?
Most ment az RTL-en.

Én lemaradtam, nem nézek híradót. Mi volt?

Bundáskenyér: rám számíthatsz, ha kell még valami írj, küldöm!

Média: mi a TV2 Naplónak írtuk le még aznap, semmi válasz. De arra sem volt, amikor az amcsi iskolai lövöldözést kapcsolatba hozták az aspergerrel és ezen jót sztorizgatott a Music FM. A férjem írt nekik, hogy nem olyan vicces téma ez és elég sok valótlanságot tényként kezeltek, közöltek a műsorban. Semmi válasz!

BKV: na, megint 200 lett a vérnyomásom!
Az mondjuk vicces, hogy a magyarázó levél első sorában leírják, hogy nem történt ilyesmi, 10 sorral lejjebb meg azt, hogy azért kellett megrángatni az anyukát annyira, hogy a MÁK kártyája eltört, mert azt nem megfelelően mutatta be. Undorító!

Labolen: ha vége a híradónak, akkor már visszanézhető a neten.
Metró megállóban anyuka auti kisfiával, jönnek az ellenőrök, mivel anya nem adta át, csak megmutatta a kártyát, ezért megrángatták. Anyukának azt mondta az ellenőr, hogy azért beteg a gyereke, mert ő egy idióta!

Te jó ég!
Még nincs fent, majd megnézem. elképesztő.

Egy levélen belül sem tudnak következetesen hazudni.
Akit érdekel, itt a link.
www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/203041

Fu, de durva ez a bkvs eset.... Egyre jobb minden...

Azon túltenné magát az ember, hogy szemét az ellenőr, ha a BKV legalább emberi módon kezelné a dolgot! De ez a válasz...!!!

Labolen, tényleg, mennyire gáz, hogy először azt állítják, hogy nem is történhetett meg az eset, aztán azt magyarázzák, hogyan történt meg... hű.... Szegény anyuka. Milyen nagyon aranyos a kisfiú, tök édes volt.

Na akkor gyorsan még egyszer a sétáról: 10-kor találkozunk, és pontosan hol? Én feszült leszek, ha nem talállak meg titeket. És 500 ember nagyon sok. Egy áruházban elhagyom a férjemet, és az is nagyon idegesítő ám.
Azt hiszem, mi tömegközlekedéssel megyünk, mert félek, hogy nem lesz parkoló. Jól gondolom, vagy azért van ott hely? Bár a gyerekek jobban élveznék a hév-metró-villamos kombinációt.

Labolen, tudom,nem tőlem vársz választ, csak már akartam írni, hogy nagyon erősen gondolkodom ezen a sétán, mert egyedül a két gyerekkel nem tudom, akarom-e. Egyelőre azt mondanám, hogy nem megyünk, de ha reggel úgy érzem, kibírom, akkor elmegyünk. Marco írását keresd vissza, meg Szanya is írt erről, hogy 10-kor találkozunk valamelyik épület előtt (leírták, melyik előtt).

Azt értem, de az egy nagy épület. Nagy parkolóval. Hány méteres sugárban keresgéljek? Oké, tudom, hogy kicsit túl bonyolítom, de tényleg el tudok veszni bárhol.
Megértem, hogy két gyerekkel egyedül nem biztos, hogy bevállalod. Én is sokat filóztam, hogy hogyan menjünk. Én mondjuk leginkább azt tartom kivitelezhetőnek, ha én és a két gyerek megyek. Annál könnyebb lenne, ha csak én és L. Ha férjem is jön, akkor sajnos cipelteti magát a két gyerek, pedig komolyan mondom, velem hajlandóak sétálni. De ha apa is ott van, akkor valahogy visszafejlődik a lábuk, vagy én nem tudom mi lesz velük! Pedig jó lenne együtt menni, de nem vállalom be a kiabálást, hogy vegyél fel vegyél fel, nem, engem!
Na majd kiderül. Néztem, hideg lesz, de esőt nem mondanak. Az már jó.

Nincs egy főbejárata annak az épületnek? Én még nem voltam ott mondjuk, de csak van valami ilyesmi...

Hu, de jó neked, hogy sétálnak veled a gyerekeid. Nálunk ez a legnagyobb baj, hogy N. nem bírja, nem akar, a kicsi meg nem tud normálisan jönni, csak futni összevissza és képtelenség magam mellett tartani őket, ezért sok ember között nekem egy rémálom az ilyesmi, kerülöm is az olyan helyzeteket, amikor sokan vannak körülöttünk. Tavaly is mentem volna, most is, de ez így nagyon gáz nekem.

Labolen, akkor maradjunk annyiban, hogy van ott egy szobor, mellette egy buszmegálló, könnyen megtalálható, legyen az a találkozási pont!
A norc.hu -n meg lehet nézni!

Oké-oké, megkeresek mindenkit.

Bevallom, L-ban biztos vagyok, hogy jönne mellettem szépen. Minden héten anyukám hozza haza az EMÚ-ból tömegközlekedve, és borzasztóan fegyelmezetten jön. Én is mentem vele múltkor a bizottsághoz, és el nem engedte a kezemet, szépen várt, amikor kellett. valamiért ez most megy. Az oviból is szépen jön már velem, nem szalad előre. Tavaly ez még nagyon nagy gond volt. Volt rá szabályunk is, meg minden. Most meg valahogy megértette.
Hogy B. mit fog művelni, azt nem tudom. Lehet nem viszem el. Majd még kitalálom. Csak nem akartam, hogy kimaradjon valami jóból.

Kb. 1,5 éve még nálunk is gond volt a séta, gyaloglás. Z. egyszerűen elhagyta magát, mint egy rongybaba, ha a kezét megfogtuk, akkor szinte összeesett. Múlt nyáron anyummal és a két gyerekkel már nagyon sokat gyalogoltunk, kirándultunk, így ma már jól bírják. Nyafognak, van holtpont, de cipelés már nincs. Csak alvás hazafelé a kocsiban!

Labolen: ha állatot akartok, akkor tudom még ajánlani az ékszerteknőst. Nekem is volt kettő, tök szerettem őket. Nehéz halálra dédelgetni, de mégis csak kézbe vehető és elég érdekesek is. Nem bonyolult a tartásuk, csak kell a hely a nagy akváriumnak.

Én nem viszem a gyereket, hideg lesz és a változatosság kedvéért ugat.

Szanya: köszi! Megvan a szobor, megvan a buszmegálló. Megyünk.