Téma: Akik segítenek nekünk

Azért szeretném ezt a topicot indítani, mert eddig nem találtam olyan helyet, ahol név szerint ki lenne emelve az a kevés ember, aki a hozzánk hasonló cipőben járóknak igazán segít.
Amikor a diagnózis okozta sokk után megrázzuk magunkat, és következik a” keressünk megfelelő szakembert, fejlesztőterápiát, óvodát, iskolát”, stb, stb, akkor – magam példáján mondanám- jó lett volna, ha lett volna valaki, vagy valami, aki érdemben segített volna. Igazán nem akarom bántani egyik érdekvédelmi szervezetet, alapítványt sem. Óvoda és fejlesztés ügyben minden általunk elérhető helyet felhívtam. Van egy pár. (A magam részéről azt is feltűntetném a nevük mellett, hogy milliomosoknak vagy nem milliomosoknak.) Ezt láttam a telefonszámlánkon is. Volt, ahol kaptam jó nagy együttérzést. A többi helyen mégis inkább az volt az érzésem, hogy már bocsánat, de „dögöljön a szomszéd tehene is”. Tehát oldjam meg a problémámat, ahogy tudom. Megoldottam. És akik nekem, nekünk segítettek, azokat az embereket szeretném megemlíteni. Mert hozzájuk tényleg fordulhat a hasonló gondokkal küzdő szülő.

Az óvoda keresése... nem részletezem! Borzalmas. Rátesz egy lapáttal, ha nem vagy pesti lakos és mégis ott keresel a gyereknek óvodát. Mert:
-a helyi ovi(akármilyen indokkal) nem látja el a gyereket és-vagy
-Pesten (vagy más városban) dolgozol (tehát újra munkába állsz), mert-én esetemben -nem vagy milliárdos.
Tőlünk Budapestig minden óvodánál érdeklődtem. Ebben segítettek barátaim, ismerőseim. Gondoltam , hátha....!? Ez lehetetlen, mert a helyi autista gyerekek előnyt élveznek. Ez valahol érthető.
A X.kerületi, szegregált óvoda vezetőjén éreztem a segítő szándékot; ha kerületi lakosok lennénk, akkor tudna segíteni. Próbáljunk bejelentett lakcímet "szerezni", akkor tud segíteni. A X.kerületbe nem tudtunk, de egy másik kerületbe igen.
A segítő kezet a lányunknak a Sashalmi Manoda Óvoda vezetője, Benisné Hepp Zsuzsa igazgatónő nyújtotta.Ekkora empátiával, segítőkészséggel rég nem találkoztam. Létezik olyan ember, aki nem csak szavakkal, hanem tettekkel is segít.
Megkérdeztem tőle, hogy érintett-e a autizmusban valamilyen formában? Azt mondta nem, csak segíteni szeretne ezeken a gyerekeken és azáltal a szüleiken, mert ez dolog anélkül is nagy terhet rak a családokra. Egyszerűen segíteni szeretne.

Kedves Igazgatónő! Köszönjük a segítségét!

BHRG Alapítványtól: Hering Mónika volt az aki hónapokon keresztül sok-sok tanáccsal, értő figyelemmel, és hallgatással segített. Amikor kényszerből elváltak útjaink, nagyon kétségbe voltam esve, mai napig csak jó szívvel gondolunk rá.

Én neveket a személyek belegyezése nélkül nem szeretnék kiírni, de van néhány szakember, akinek a segítsége nélkül nem lennénk sehol:
A nyergesújfalui pedagógiai szakszolgálat vezetője, aki első pillanattól fogva ellátott minket szakmai tanácsokkal, megszervezte, hogy minél előbb bejussunk egy diagnosztizáló helyre, nem hónapokat, csak heteket vártunk. Velünk volt, vezetett minket a bürokrácia útvesztőiben és végig bátorított minket. Természetesen meg kell említenem a két itt dolgozó, autizmusban is profi gyógypedagógust, akik gyakorlatilag megtanították beszélni a fiam. Az oviban töltött négy év alatt volt két óvónéni és egy dadus, akiknek életem végéig hálás leszek az elfogadásukért, türelmükért. Még a szülőképzést is végig járták velünk Vadasban.
Nagyon hálás vagyok a Vadaskertben dolgozó szakembereknek, akik nem csak az út elején, a diagnózis időszakában voltak mellettünk, de a mai napig is aktív résztvevői Z. fejlesztésének.
A gyerekeim iskolájának teljes csapatát is dicséret illeti, mert a mai világban nem jellemző az a fajta empátia, ami átjárja az egész intézményt. Külön köszönet Z. eddigi tanárainak a sokszor embert próbáló helyzetekben való helytállásukért.
És persze hatalmas köszönet anyukám logopédus barátnőjének, aki amint megismerte a fiamat, rögtön észrevette, hogy nem minden napi figura és azonnal a pedagógiai szakszolgálathoz irányított minket.

Champ: természetesen az igazgatónő beleegyezésével tettem közzé. Ez a jövőben is így lesz.