Én eddig kétszer mondtam el orvosnál, hogy a gyerek auti: amikor a gégész fél éve nem akart szirupos antibiót felírni a gyereknek, hanem kabátgomb méretű tablettát. Amint mondtam, hogy miért nem jó a tabletta, rögtön felírta a szirupot.
Másik alaklom a sebészeten volt, amikor körömágy gyulladás miatt jártunk ott. Az orvos szerint túl nagy volt Z. tiltakozása a korához és a problémához képest, kezdte elveszíteni a türelmét. Elmondtam, a doki és a nővérek türelmesebbek, megértőbbek, készségesebbek lettek, Z. ajándékokkal teli kézzel jött haza (felfújt, kidekorált gumikesztyű, amit egy nővérke készített és egy maroknyi fecskendő, persze tű nélkül!

) Később a kontrollnál behívtak soron kívül.
Mindkét eset egy olyan kórházban volt, ami most ép porondon van.
Szóval szerintem is osszuk el, nem is kettővel, inkább néggyel az anyuka történetét...